A távolság mérése tárgyak szögmagasságai mentén
A megfigyelt tárgyak nagysága függ a látószögtől vagy az objektum szögméretétől, ami a szemünktől távolabb esik.
A látszó tárgyak szögméretéből közelítően meghatározható a menetfeltételek távolsága, ha lineáris értékeik ismertek.
A D távolság a P objektumhoz a következő arányból kapott képlet segítségével határozható meg:
ahol P a velünk ismert tárgy magassága vagy mérete (lásd a táblázatot),
H a hasznos elem mérete,
A a távolság a tárgyhoz.
Ha 100-as állandó értékű A = A / H arányt vesszük figyelembe, és P értéke egy változónak egyenlő, például 3, akkor a D távolság 100 × 3 = 300 m.
Mivel állandó távolságban a megfigyelő szeme, hogy az objektum H kedvéért figyelembe kar hossza L körülbelül 60 cm. Ezután a nagyságát a tárgy állandó arány értéke L / H = 100 egyenlőnek kell lennie a 60/100 = 0,6 cm = 6 mm, azaz körülbelül a vastagsága vagy átmérője.
Ha egy általános képletű D = (L x W) / H helyettesítő kar hossza, L = 0,6 m, és a magassága a P hozott egyenlő 167 cm, egy adott esetben az (távolságának meghatározása, hogy a látható során a teljes magasság) lehet egyszerűsíteni. Ennek formája a következő: Д = (0,6m × 167) / Н mm = 10020 / ñ mm cm 2
Átalakítás után a kilométer, és 100-zal elosztjuk képlet válik: .. D km = 1 / n mm, azaz a távolság kilométerben ember egyenlő egy osztva száma milliméter, számítani a vonalzó kartávolságnyira (60 cm).
A túrázási körülmények között meg kell határozni a távolságot a hangtól és a fénytől. A távolság terjedelmének ismeretében (kb. 300 m 1 s, vagy kb. 1 km 3 s-ban) meghatározhatja a távolságot. Ezért, miután kiszámította, hogy hány másodperc telt el a villámcsap és a mennydörgés pillanatától, pontosan meghatározhatja a hangforrás távolságát.
Például, csak 10 másodperc után villámcsapás után hallunk mennydörgést. Ennélfogva a thundercloud távolsága legalább 3 km. Ráadásul ne feledjük, hogy a hangok a következő távolságon hallhatók:
2. táblázat A távolságok becslésére szolgáló egyes elemek átlagos méretének táblázata