A szív és a nagyobb erek embriogenezise a magzatban
Az embrionális fejlődés második hetének végére cellás klaszterek alakulnak ki az embrionális levél mezodermében, ami vérszigetek kialakulását eredményezi, amelyek később primer erekké alakulnak. A szív a mesoderm kétszeresére nő. Először két független elemi alakzat alakul ki: primer endokardiális csövek. Később egy kétrétegű elsődleges szívcsőbe merülnek össze, amelyből a kamrák alkotják. Az endokardium a belső rétegből, a myocardium és az epicardium a külső rétegből fejlődik ki. Az elsődleges szívcső a perikardiális üregben függőlegesen helyezkedik el a bélcső előtt. Ez egy izzóból vagy izzóból (artériás törzsből), kamrai és pitvari részből, vénás sinusból áll, amely vérből gyűjt vérből.
Az embriófejlesztés harmadik hetében a cső gyors növekedése zajlik le. Később lelassul, ami miatt a cső hajlított S-alakú, vénás sinusza és pitvari része balra felfelé és vissza. Ebben a szakaszban az elsődleges pitvar, beleértve a vénás sinusot, két lebenyhez nyúlik. A közös kamrából az atrioventricularis horony választja el egymástól, a kamrát pedig a kamrából elválasztja a kamrától. Ezekben a hornyokban az elsődleges szív tubus szűkül, amelynek belső felületén az endocardialis párnák helyezkednek el, amelyek alapul szolgálnak a szívizom és a szelepek kialakulásához.
A szív jobb és bal felének osztása a harmadik hét végén kezdődik, mivel két partíció egyidejű növekedése következik be - az egyik atria, a másik - a kamra tetejétől. Ellenkező oldalakról nőnek az elsődleges atrioventricularis nyílás irányában. Először egy elsődleges septum alakul ki, amely a bal és a jobb oldali részekbe oszlik. A hátsó részen ovális nyílás van. Az elülső szekcióban a szeptum az atoventriculáris szelepekkel olvad össze. Hamarosan egy másodlagos septum alakul ki. Idővel mindkét partíció összeolvad és csak az ovális furat nyitva marad. Az elsődleges szeptum egy függöny formájában takar, így a vér kiáramlása egy irányban - jobbról balra. Ebben a formában az ovális lyuk megmarad, amíg a gyermek megszületik. A légzés és a pulmonalis keringés megjelenésével a pitvari nyomás emelkedik (különösen a bal oldalon), a szeptumot megnyomják a nyílás pereme és a vér jobb és jobb oldali átfolyása felé. Az extrauterin élet kezdetekor az ovális nyílás csak funkcionálisan zárva van, az anatómiai zárás sokkal később következik be.
Interventricular septum elkezd fejlődni az 5. héten a izmos része a primer kamra a csúcstól felé a közös pitvar-kamrai nyílások, alulról felfelé, elosztjuk két részre. Az endocardium és a szívizom részt vesz a kialakulásában. Az atrioventricularis nyílás határán egy kör alakú nyílás van, amelyet az izzóból kúszó septum zár le. Ezt követően a septum membrán részét képezik ennek a részlegnek. A 7-8. Hét végére a két kamrából származó szív négy kamrába alakul.
A 4. héten izzó alakul ki a septum, aminek következtében kialakul a pulmonalis arteria és aorta nyílása. Amikor a septum az izzó fejébe nő, a közös artériás törzs a pulmonalis artériára és az aortára oszlik, amelyek egymással kommunikálnak az artériás csatornán keresztül.
A szívizom az elsődleges szívcső külső (epikardiális) rétegéből képződik. A 2. hónapban az atrioventricularis sulcus határán a kötőszövet az izomba nő, amelyből az atrioventricularis apertúra rostos gyűrűje alakul ki. Az atria izomzata a fejlődés alatt vékonyabb, mint a kamrák izmai.
Az első hét embriogenezis (mielőtt S-alakú kanyar szívcső) meghatározza az alapvető elemei a vaszkuláris rendszer a szívizom: szinusz csomó, AV-csomó, a His-kötegen és szívizomsejtek vezetőképes (Purkinje rostok). A vezetőképes rendszer bőségesen van ellátva véredényekkel, és számos idegi elem van a szálak között.
A pericardium az elsődleges szívcső külső sejtjeiből alakul ki.
A lerakódás és a formálás folyamata során a szív a méhnyakról a mellkasra költözik. A szív és a nagy hajók szerkezeti felépítése az embrionális fejlődés 7-8. Hétén fejeződik be. Ezért a cardiovascularis rendszer kialakulásában jelentkező anomáliák a terhesség harmadik és nyolcadik hete között keletkeznek.
Az embriófejlődés placentán belüli időszakában a fő változások az izomréteg szívének és térfogatának növekedéséhez, az erek differenciálódásához vezetnek. Ezen időszak alatt a szív és az érrendszer különálló részeiből kialakuló, kardiovaszkuláris komplex funkcionális rendszer alakul ki.
A terhesség első harmadában (az embriófejlődés embrionális fázisa) kritikus, mivel ebben az időben a legfontosabb emberi szerveket helyezték el. Amikor kitéve csíra kedvezőtlen tényezők (genetikai, fizikai, kémiai és biológiai) bonthatók bonyolult mechanizmus embriogenezis kardiovaszkuláris rendszer, ahol vannak különböző veleszületett rendellenességek a szív és nagyerek.