A demokrácia mítoszának nincs (jobb) alternatívája

A demokrácia kritikusait általában vádolják a diktatúra iránti együttérzés. Ez értelmetlen. A diktatúra nem az egyetlen alternatíva a demokráciához. Ha nem akar demokratikusan, egyetemes választójog mellett választani egy autót, ez nem jelenti azt, hogy a diktátor választani fogja Önt; ez azt jelenti, hogy magának kell választania.

Winston Churchill azt mondta: "A demokrácia a kormány legrosszabb formája, kivéve, ha a többieket megpróbálták." Más szóval, a demokráciának hátrányai vannak, de nincs jobb rendszer. Francuzi Fukuyama híres könyvében A történelem vége és az utolsó ember írta "a nyugati liberális demokrácia egyetemesítésének mint az emberi társadalom irányításának végső formájaként", ami azt jelenti, hogy semmi jobbat nem lehet tenni.

Miért nem képes az emberek másképpen szervezni a társadalmat, nem pedig egy nemzetállam elvének megfelelően, ahol az "emberek" uralkodnak az országban? Például kis közösségekben. Mert a demokratikus uralkodóink ellentétesek a hatalom decentralizációjával, sőt lehetetlenné téve azt. Ha a demokratikus rendszer valóban olyan jó, akkor miért nem tudják az embereknek önként vagy elutasítani? Mivel a demokráciának sok előnye van, biztosan nem lesz vágyálom. De nincs ilyen választás. Egyetlen demokratikus országban sem, beleértve az Egyesült Államokat sem, az államoknak és a régióknak nem szabad megengedni maguknak a saját útjukat.

Tény, hogy a trend a demokratikus országokban, hanem az ellenkezője -, hogy egyre nagyobb és nagyobb hatalom központosítása. Európában például, fokozatosan alakul át a demokratikus államok feletti. Ennek eredményeként, a németek most már dönteni, hogy a görögök, mint amilyennek lennie kellene élni, és fordítva. Ilyen megademokratii országokban megvan a lehetősége, hogy hárítani a felelősséget a saját rövidlátó gazdaságpolitika az emberek más országokban - csakúgy, mint a független, demokratikus ország egyik élők rovására a többi rész. Egyes országok dobott pénzt a lefolyóba - nem menti, pet, „a nép szolgái” nyugdíjakat, cölöp tartozások, hogy soha nem lesz képes fizetni - és az ő hozzájárulásával elegendő számú más EU-tagállamok kényszerítheti adófizetők gazdagabb országokban fizetni a kicsapongás. Ilyen a logika a demokrácia európai szinten.

Minél nagyobb a demokratikus állam és minél változatosabb a lakossága, annál erősebb a súrlódások, amelyek benne vannak. Az ilyen helyzetben lévő különböző csoportok nem habozzák használni a demokratikus módszereket, hogy maximális mértékben zavarják a többi csoportot, hogy elrabolják őket. Mivel a közigazgatási rendszer kisebb, és a lakosság homogénebb, annál nagyobb esély van arra, hogy a demokrácia költségei korlátozottak lesznek. Azok az emberek, akik személyesen ismerik egymást vagy érzik kapcsolataikat másokkal, nem valószínű, hogy elrabolják és elnyomják egymást.

Ezért lenne jó, ha az embereknek joguk van az "adminisztratív szétválasztásra". Ha New Hampshire állama megengedhette, hogy szétválik az USA-ból, nagyobb szabadsága lenne, ha másképp szervezné életét, nem feltétlenül ugyanúgy, mint Kaliforniában. Bemutathatta saját adórendszerét, amely kedvezőbb az alacsony jövedelmű állampolgárok, például a munkavállalók és a kézművesek számára. A régiók versenyeznének egymással, és a törvények jobban megfelelnének az emberek igényeinek. Az emberek "lábaikkal" szavaznak, hogy olyan államban éljenek, amilyet a legjobban szeretnek. A hatalom dinamikusabbá és kevésbé bürokratikusvá válna. A régiók egymástól tanulhatnának, hiszen mindenki különféle politikai rendszerekkel kísérletezne.

Például hatékonyabb a helyi szinten segítséget nyújtani a szegények számára. A helyi ellenőrzés megakadályozza a bántalmazást, és a legjobb garancia arra, hogy segítséget nyújtanak azoknak, akik valóban szükségük van rá, és nem az eltartottakra, akik ragaszkodnak a vályúhoz. A kisebbség sikeres integrációja szempontjából fontos a jólét országos demokratikus társadalmának szétbontása is. Sok bevándorló állami támogatásban részesül, és nem ad vissza semmit. Senki sem szereti ezeket a bevándorlókat. De a bevándorlók számára, akik képesek maguknak biztosítani magukat, a hozzáállás teljesen más, a társadalom szívesen fogadja az ilyen embereket.

By the way, Churchill is birtokolja a mondatot: "A demokrácia elleni legjobb érv öt perces beszélgetés az átlag szavazókkal".