3 A szakértő lekérdezése
3. fejezet
Szakértő kérdése
Az igazságügyi vizsgálat mellett a bírósági eljárásokban a törvényszéki ismeretek felhasználásának egy másik eljárási formája a szakértői kihallgatás (lásd az 1.2. Ábrát). Az előzetes vizsgálat során a szakértők kivizsgálása a művészetben szerepel. 205, és a tárgyalás során - Art. 282 CCP.
A szakértő lekérdezése független vizsgálati cselekmény, amelyet a korábbi vélemény tisztázása vagy kiegészítése céljából hajtanak végre. A kihallgatás csak az összes tanulmány befejezése után végezhető, a következtetést kiállítják és kiadják a vizsgálónak vagy a bíróságnak. Szakértő kérdése a vélemény benyújtása előtt (1. rész, a büntetőeljárási törvény 205. cikke).
A szakértő lekérdezése nem kötelező. A tárgyalás szakaszában ezt a kérdést rendszerint egy előzetes meghallgatáson oldják meg a tárgyalás előkészítésének folyamata során, 232 CCP vagy a bírósági ülés során.
Ha a pontosítást és kiegészítést igényel következtetéseket jutalék vizsgálat, a bíróság mérlegelési hívni kihallgatásra egy, több vagy valamennyi tagja a szakértői bizottság, attól függően, hogy milyen kérdések igényelnek kiegészítések és pontosítások, hogy a következtetést a bizottság tagjai, nem volt-e a különvélemény bármelyik szakértőtől. Komplex vizsgálat esetén a bíróság rendszerint olyan szakembereket hív össze, akiknek következtetései tisztázásra szorulnak.
A szakértő által a kihallgatáson a megkötést követően és a jelen következtetés pontosításának vagy tisztázásának céljával szolgáltatott információk, A büntetőeljárási törvény 205. és 282. cikke egy szakértő bizonysága. A szakértő vallomása független bizonyítéknak tekinthető az ügyben (2. rész, a büntetőeljárási törvény 74. cikke). A szakértő a korábbi tanulmányok alapján saját nevében tisztázza és kiegészíti a következtetést. Mindez indokolja, hogy egy szakértő megkérdőjelezhető legyen a büntetőeljárásokban a törvényszéki ismeretek használatának két fő eljárási formájával, valamint az igazságügyi vizsgálat elkészítésével (lásd a fenti 1.2.
Felhívjuk a figyelmet a szakértő megkérdezésére vonatkozó jogi és ténybeli indokok és a kiegészítő szakértelem kinevezésének hasonlóságára. További vizsgálatot egy lekérdező hajtjuk végre, vagy az egyértelműség hiánya esetén a teljes megkötése t. E. Amikor arra van szükség, hogy tisztázza vagy kiegészítőként (Art. 205., 207., 282. és 283. CCP). A hiányos a következtetés az lehet, például, hogy a vizsgált nem minden tárgy vagy rajza, amelyet a szakértő következtetéseit figyelembe vették, hogy nem minden a kapott eredményeket, illetve, hogy a következtetések nem adott választ az egyes jelentette a szakértői kérdések és válaszok hiányosak ( de a következtetések maguk nem okoznak kétséget). Ebben az esetben a vizsgáló vagy a bíróság további vizsgálatot jelöl ki, vagy a meglévő hiányosságokat a szakértő megkérdőjelezi. Azonban a kiegészítő vizsgálattal ellentétben a szakértőt csak akkor kérdezik meg, ha nincs szükség új kutatásra a korábbi írásbeli következtetés magyarázatához vagy kiegészítéséhez. Ha a következtetés nem elégséges egyértelműségét és teljességét nem lehet kiküszöbölni egy szakértő lekérdezésével, további vizsgálatot kell kinevezni.
Ha a következtetés nyilvántartásba vétele után új tárgyakat azonosítanak, és ezért új vizsgálatokra van szükség, akkor a vizsga az Art. 195 CCP és ugyanazon vagy másik szakértőre bízta.
A szakértőt a vizsgálatot végző vagy a bíróság saját kezdeményezésére vagy a büntetőeljárás résztvevői vagy a tárgyaláson részt vevő felek kérésére vezeti le (a büntetőeljárási törvény 205., 206. és 282. cikke). Mivel az Alkotmány Art. 205 A KKP-t, a szakértõt nem szabad kihallgatni véleménynyilvánítás elıtt, akkor, ha szükséges az elızetes vizsgálat során adott következtetés tisztázása vagy kiegészítése, a bíróság csak ugyanazt a szakértıt hívhatja fel, aki ezt a véleményt kiadta. Ha az előzetes vizsgálat során nem lehet olyan szakértőt hívni, aki véleményt nyilvánított, a bíróság a büntetőeljárási törvény 195. cikkével összhangban szakértői vizsgálatot rendelhet el. Ebben az esetben a vizsgálat elsődlegesnek tekintendő, még akkor is, ha az állásfoglalás felvetette az előzetes vizsgálat során megoldott kérdéseket.
A kihallgatásra hívott szakértőnek a kijelölt időpontban vagy előre értesítenie kell a nyomozót vagy a bíróságot a meg nem jelenés okairól (a büntetőeljárási törvény 188. cikkének 3. része). Ha a józan ész hiányzik a megjelenés, akkor a szakértő alávethető a 2. cikk szerinti meghajtónak vagy más eljárási kényszerítő intézkedésnek. 111. és 117. § (a megjelenés, a behajtás, készpénz behajtás kötelezettsége). A meghajtás nem hajtható végre éjjel, azaz 22 és 6 óra között (a büntetőeljárási törvény 113. cikke).
A szakértőt az Art. A büntetőeljárási törvény 164. A kihallgatás megkezdése előtt a nyomozó vagy a bíróság megindokolja a szakértőnek a vizsgálati tevékenység lefolytatására vonatkozó eljárást, a szakértő személyiségének igazolását, megmagyarázza neki a jogokat és a felelősséget.
A törvény szempontjából a törvényszéki bírói vizsgálat és a szakértő kérdéseinek eljárási jelentősége egyenlő, ezt hangsúlyozza az a tény, hogy mindkét esetben a szakértő figyelmeztetett a büntetőjogi felelősségre. A büntetőeljárási törvény 307. §-a alapján tudatosan hamis következtetés vagy tudatosan hamis bizonyságot ad, amely előfizetést ad.
A büntetőjogi felelősség magyarázatával kapcsolatos információk, a szakértő válasza a kérdésekre a kihallgatás jegyzőkönyvében kerül rögzítésre. A büntetőeljárási törvény 166. Kérdések a szakértő, mint már említettük, nem túlmutatnak a téma korábbi vizsgálatok és csak a korábban vizsgált a jelen ügy körülményei között. Mint bármely más személy is megkérdőjelezték, a szakértő joga van használni a dokumentumok és feljegyzések és ha nem beszéli a nyelvet, az eljárás egy bűncselekmény - a vallomástételt más nyelven (189. cikk a CPC.).
Az RSFSR (1961) büntetőeljárási kódexe szakértőjének különleges eljárási jogállását hangsúlyozta az a képesség, hogy személyesen válaszoljon a feltett kérdésekre. A CPC nem képvisel egy ilyen szakértőt, de nem tartalmaz olyan normákat, amelyek tiltják a lekérdezési protokoll ilyen nyilvántartási sorrendjét. Természetesen előnyösebb, hiszen a szakértők saját kérdéseire adott válasza biztosítja a szakvélemény véleményének pontos és pontos bemutatását, és a függetlenségének további garanciája.
A kihallgatás végén a protokollt a szakértő elé terjeszti az olvasásra, vagy kérésére a vizsgáló által bejelentett, a protokollban rögzített protokoll. Nyilvánvaló okokból optimálisnak kell tekinteni a kihallgatási protokoll független olvasatát. A szakértőnek a jegyzőkönyv kiegészítéséről és pontosításáról szóló petíciója kötelezően elégedett. A szakértő tanúsítja, hogy a jegyzőkönyv végén és annak minden oldalán aláírással aláírták a bizonyságot és a rögzítés helyességét. A jegyzőkönyv kiegészítésével és pontosításával kapcsolatos minden észrevételt a szakértő aláírása is meg kell állapodnia és tanúsítania kell. A kihallgatásról szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása a 4. cikkelyben meghatározott módon tanúsított. 167 CCP. Különösen olyan szakértőnek kell lennie, aki megtagadta a jegyzőkönyv aláírását, hogy megmagyarázhassa az e protokollban szereplő megtagadás okait. Ez egy másik érv a szakértő saját kézírásának javára a feltett kérdésekre adott válaszokról.
A szakértő bírósági eljárásban történő meghallgatását megelőző írásbeli következtetés (a büntetőeljárási törvény 282. és 283. cikke) előzménye. A bíróságon kívül szakértői kérdéseket is felkérhetnek a folyamatban részt vevő felek. Ebben az esetben az első kérdéseket a fél kezdeményezi, amelynek kezdeményezésére a vizsgát nevezték ki (2. rész, a büntetőeljárási törvény 282. cikke). A zsűri a szakértőhöz intézett kérdéseket is felteheti. Kérdéseket a szakértőnek, amelyet írásban kérnek az elnöklő tisztviselőn keresztül. Ezeket a kérdéseket az elnöki tisztségviselő fogalmazza meg, és félre lehet vonni a vádakkal kapcsolatban (a büntetőeljárási törvény 335. cikke).
Szükség esetén a bíróság jogosult a szakértők számára a kérdések megválaszolásához szükséges időre (a büntetőeljárásról szóló törvény 3. részének 282. cikke). Az ügyész vagy a védő kérésére a bíróság megismételheti a szakértő vizsgálatát (a büntetőeljárási törvénykönyv 4. része, 246. cikke, 3. rész, 248. cikk). A szakértő válasza a bíróság és a felek kérdéseire (írásban vagy szóban) nem szerepel a törvényben. A bírósági ülésnek a titkár általi kötelező rögzítése nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szakértő írásbeli választ adjon a feltett kérdésekre, ami előnyösebb.
A szakértő nem lehet megkérdőjelezni az információs ismertté vált, hogy neki az a személy, akire vonatkozóan vezényelte a vizsgálatot, ha ez az adat nem releváns a téma a törvényszéki vizsgálat (Art. 2, Art. 205 büntetőeljárási törvény, művészet. 31 ZGSED).
Így a szakértő kihallgatása a büntetőeljárásban a szakmai törvényszéki bűncselekmény második fő eljárási formáját képezi, és ennek a tevékenységnek a bizonyítéka a szakértő bizonyíték az ügyben.