Spirituális - 7

7. A megbékélés önmagával szükséges feltétele a másokkal való megbékélésnek

Minden személy, aki arra törekszik, hogy felelős az életedért, aki azt akarja, hogy építsenek egy érett és harmonikus kapcsolatokat másokkal, és nem akarja, hogy elhagy egy fekete tolla gonosz és megsemmisítése, szükség van a teljes felelősséget, hogy feltegyék maguknak és másoknak, hogy mit kell tenni, hogy tönkreteszi a gonosz és a szenvedés ördögi körét? Hogyan lehet legyőzni az áldozat jogállását? Hogyan lehet megállítani a sértést, átadva nemzedékről nemzedékre? Hogyan lehet megszabadulni a harag, düh, félelem, harag, irigység, bosszú, társított, amely bűncselekmény? Mit kell tenni, hogy harag nem mérgezett életét barátok, házastársak, szomszédok, munkatársak? Hogyan kerüljük el, hogy azt állítják, hogy a saját életét, hogy ne essen bele az ördögi kör sértett állapotát, és okoznak sértéseket mások?

A válasz mindegyik kérdésre: meg kell adnod a harag érzéseinek leküzdésének dinamikáját, és megtanulod megbocsátani a szomszédokat, és megbékélni azokkal az emberekkel, akik kárt okozanak nekünk. A megbocsátás és a megbékélés nem lehet ünnepi esemény. Mindennapi emberi viselkedésnek kell lennie.

Az ellenszegülés leküzdésének egyetlen módja, hogy elfogadja a megbocsátás és a megbékélés helyét. Jézus hívására, hogy az a tény, hogy a bátyja, hogy bocsásson meg hetvenszer hétszer, hogy van, mindig - ez egy felhívás, hogy állítsa magát, hogy egy állandó, szilárd álláspontot a megbocsátás és a megbékélés kapcsolatban az összes többi. A gonosz nem pusztító, ha összeegyeztessük a megbocsátást és a megbékélést.

A megbocsátás és a megbékélés helyzete csak a bűncselekmény összefüggésében nyilvánul meg. Sok ember nagyon nemes módon állítja ki a megbocsátás készségét, csak addig, amíg maguk nem valódi, mélyreható és "indokolatlan" bűncselekménnyel szembesülnek.

Ahhoz, hogy képesek vagyunk megbocsátani másoknak és velük együtt élni a világon, először is szükségesnek érezzük, hogy bocsássunk meg magatoknak számos hiányosságot, hibát és bűnt. Az egyházzal való megbékélés rendkívül fontos lépés az emberekkel való megbékélés felé. Az emberek rosszat másoknak, mert nem tudják elfogadni saját szerencsétlen életüket. Az a személy, aki elfogadta magát, mint ő, képtelen bármilyen bűncselekményt okozni másoknak.