Klinikai röntgen morfológiai szindrómák patológiában a phthisiopulmonologyban, egy képzési program a

b) az árnyék szöveteinek homogén szerkezete;

c) a lokalizáció megfelel az izomzat (bólogató, nagy és kicsi mellkasi), vagy a mellnek;

d) az árnyékok külső határai élesek és a tüdőmezők határain túl terjednek.

A kóros árnyékképződéshez a fenti jellemzők nem jellemzőek, lehetővé téve a fiziológiai árnyékolás megkülönböztetését.

a) korrelálja őket a megfelelő izomcsoport helyével;

b) értékelje az árnyék egységességét;

c) hasonlítsa össze a pulmonáris mező átlátszóságát egy szimmetrikus zónában;

d) nyomon követni az árnyékhatárok mértékét a tüdőmezőhöz viszonyítva.

III. A feltárt patológiás fényerő jellemzése a fő paraméterek szerint

Az áramkimaradások becslésére használt jellemzők:

1. Az árnyék hossza lehet:

a) teljes - foglalja el a teljes tüdőt;

b) részösszeg - nagyot foglalnak el

a tüdőtér (a tüdőmező legalább kétharmada);

c) korlátozott - a tüdőmező kevesebb mint felét foglalja el.

2. Helymeghatározás:

a) intrapulmonáris. ha két előrejelzéssel összehasonlítva a patológiás lokalizáció egybeesik a tüdő szegmenseinek vagy lebenyeinek topográfiájával;

b) extrapulmonáris, ha a lokalizáció két vagy több vetületben való tanulmányozás során túlmutat a tüdőmező határán.

H. mennyiség szerint:

4. Az alakzatot minden geometriai alakhoz hasonlítjuk (árnyék gömb alakú, ovális, háromszög alakú, lineáris, szabálytalan formájú stb.).

5. A következő méret megkülönböztethető:

a) foci (0-1 cm-es árnyékok);

1. Értékelje a feltárt kóros árnyékot a következő paraméterekkel:

a) hosszában;

b) a fenti rendszer alapján történő lokalizációhoz határozzuk meg az egyes szegmensek és szegmensek topográfiáját az R-grammon és hasonlítsuk össze a feltárt patológiát velük;

c) adja meg az árnyékok számát;

d) meghatározza az árnyék alakját, összehasonlítva néhány geometrikus alakkal;

e) mérje meg az árnyék legnagyobb és legkisebb méretét; e) meghatározza az intenzitás mértékét az a), b) c), d) kritériumok szerint;

g) becsülje meg az árnyék homogenitását (homogenitását).

2. Becsülje meg az árnyék vázlatát:

-az árnyék középpontjával (konvex,

A táblázat folytatása. 1.6.1

b) trükkök (1-3 cm-től);

c) sötétedés / árnyék / (több mint 3 cm).

6. Az árnyék intenzitása - az x-sugarak abszorpciójának mértéke - 4 fokozattal rendelkezik.

a) alacsony intenzitású árnyék - a sűrűség nem haladja meg a hajó árnyékát az R-gramm síkjában fekvő tüdőmező közepén;

b) a közepes intenzitás árnyéka - meghaladja a fent jelzett kritériumot, de kisebb, mint a borda árnyéka;

c) a nagy intenzitású árnyék megfelel a borda kortikális rétegének sűrűségének;

d) a fém intenzitás árnyéka - lefedi a csontok árnyékát.

7. A szerkezet / homogenitás / árnyék tükrözi az árnyékolás homogenitását.

a) Ha az árnyék homogenitása bármely árnyékban azonos, akkor az árnyékszerkezet homogén

b) Ha más, akkor - inhomogén / heterogén.

8. Az árnyék külső kontúrjainak felméréséhez vizsgálja meg kapcsolatukat az árnyék középpontjával, a következő opciókkal:

a) a kontúrok homorúak,

b) a kontúrok konvexek (policiklusos), ha egyenes vonalhoz hasonlítanak;

A változatlan tüdőtérség árnyékképződésének határáról a sötétről történő fokozatos átmenet becslése alapján, vegye figyelembe:

e) a kontúrok élesek (tiszta), ha az átmenet hirtelen történik;

f) a kontúrok homályosak (fuzzy), ha a fénytől a sötétig való átmenet fokozatos.

homorú, sokszögű, egyenletes, egyenetlen);

-az árnyék szélének élességével (tiszta vagy fuzzy vázlattal).

1. Focal árnyékolás szindróma:

a) 1 cm-nél nem nagyobb árnyék;

b) legfeljebb 1 cm-es árnyékolási csoport, 1-2 szegmensben szétszórva.

2. Disszeminációs szindróma:

a) több tüdõteret szétszórva;

b) a tüdőben, elsősorban a felső részen helyezkedik el;

c) gyakrabban szimmetrikusan.

3. Kerek (kerek) árnyék szindróma:

a) kerek (ovális) alakú sötétedés;

b) több mint 1 cm, de legfeljebb 5 cm átmérőjű.

4. Limited Darkness szindróma:

a) bármilyen formájú árnyék, kivéve kör;

b) több mint 1 cm átmérőjű; c) 1-2 szegmenst foglal el.

5. Az (átfogó) blackout szindróma:

a) bármilyen formájú árnyék, amely a tüdőtér legalább 2/3-át foglalja el;

b) legalább öt szegmens hosszúsága mindkét oldalról.

6. Teljes fulladás-szindróma:

a) bármilyen formájú árnyék, amely a teljes tüdőterületet foglalja el

b) más jelek (struktúra, intenzitás, kontúrok jellemzői) instabilak és a szindrómának minőségi megkülönböztető képességet adnak.

1. A bizonyításért (különbség) vegye figyelembe a következő jellemzőket:

a) az árnyék mennyiségét;

c) a sérülés mértéke;