Irodalmi naplók

Gondolt már arra, hogy az emberek hogyan élnek halálra? Azok, akik tudnak arról, hogy elutaznak egy másik világba? Arra készülnek, hogy éljenek. Sürgetik, hogy szeressenek, szeressenek, dolgozzanak olyan dolgokat, amiket régóta álmodtak. És ami a legfontosabb, boldogok akarnak lenni. Élvezze minden nap! Csak egy kérdésem van: mi a különbség köztünk? Nincs rákunk, nem tudjuk, mikor fogunk meghalni. De az életünk kockázatosabb! Mert életünknek nincs ideje. Minden percben halálra esünk, de nem sietünk élni. Folyamatosan gondoljuk, hogy örökkévaló vagyunk. Sok gondunk van, baj. Terveket tervezünk a jövőre, elfelejtjük élni most ebben a pillanatban. Mi rastraivayusya a kicsit. Félünk, hogy őszinte legyek. Szükségtelen cserepekre költünk. Abban az időben, hogyan lehet megtanulni élni. Tanulj boldoggá, ma, most, minden percben. És ebben az egy percben szeretnék veled élni. Vagy legalább ismeri az igazságot. Mindannyiunknak joguk van az igazsághoz.
Készített már valaha olyan listát, ami örömet nyújtott? Vagy hogy boldog voltál? Vagy a helyek listáját, ahová szeretnék menni? Ez nem a jövő listája. Lista egy napra, egy hétre, legfeljebb egy évre. Voltál valaha valamit a józan ész ellen?
Kedves Olvasó! Bárki is vagy, tanulj most élni. Akkor nem lesz. Az idő a fénysebesség mellett halad. És akkor jönnek szembe a halállal, és még nem volt, hogy Párizsban, vagy soha nem írt vallomás a járdán vagy írás elismerés őrült éjszaka, vagy lovon egy kerekes kerékpár, vagy ugrás egy ejtőernyős. Hasten élni! Akkor késő lesz. Aztán lesz a halál gondolata.

Az irodalmi napló egyéb cikkei:

Kapcsolódó cikkek