Esküvő a szlávokban
Az ősi időkben mindenki elsősorban egy bizonyos típusú tagjává vált. A gyerekek a szülők családjához tartoznak, de a leánygyermek házasságot kötött a férje klánjába. (Ezért vannak házasok "házasok" - bizonyos értelemben hagyják el a kedveseket, elhagyják.) A lánynak "ugyanazon családban" kellett meghalnia, és "újszülöttnek" kellett lennie egy másik, már házas "férj" nőnél. Ezek a komplex átalakulások, amelyek a menyasszonynak történtek. Ezért a figyelmet rá, még most is látjuk, esküvők, és a szokás figyelembe a férje nevét, mert a név egyfajta jel. Ezért az a szokás, hogy a férj "anya" és "apa" szüleit hívják fel, amelyeket időnként és időnként megőrzünk, amit az idős emberek nagyon gyakran ápolnak, bár ahol ez a szokás származik, valójában nem tudják megmagyarázni. "Belépett családba" - és mind itt!
Most már tudjuk, hogy miért a menyasszony igyekszik, hogy a menyasszony át a küszöböt a házát feltétlenül kéznél: azért, mert a küszöb - a világok határán, és a menyasszony előtt egy „idegen” ebben a világban, akkor kell, hogy legyen az „ő”.
És mi van a fehér ruhával? Néha hallja, hogy azt mondják, szimbolizálja a menyasszony tisztaságát és szerénységét, de ez rossz. Valójában a fehér a gyász színe. Igen, ez így van. A fekete ebben a minőségben viszonylag közelmúltban jelent meg. Fehér, a történészek és a pszichológusok szerint, az ókortól kezdve a múltnak az emberiség színe volt, a memória és az Oblivion színe. Időről időre ilyen jelentőséget tulajdonítottak neki Oroszországban. És a másik - a gyász esküvői színe piros volt, fekete, ahogy hívták. Régóta szerepel a menyasszony öltözékében. Lager egy népdal: „Ne mondd, nyak, anya, piros nyári ruhát” - a dal lánya, aki nem akar elmenni otthonról, hogy idegenek - házasodni. Tehát egy fehér (vagy piros-fehér) ruha egy "gyászoló" ruhája egy lánynak, aki "meghalt" az ő korábbi fajta.
Most a fátyolról. Nemrégiben ez a szó egyszerűen "zsebkendőt" jelentett. Nem a jelenlegi átlátszó géz, hanem egy igazi szűk zsebkendő, amellyel a menyasszony arcát szorosan lezárták. Végtére is, a beleegyezéstől a házasságig, úgy tekintették "halottnak", és a Halottak Világának lakói, mint általában, láthatatlanok az élőknek. És fordítva. Nem véletlen, hogy Nikolai Gogol Viya híres mondata:
„Emeld fel a szemhéj: nem lehet látni!” Itt jön a menyasszony nem látott senkit, és sérti a tilalmat vezetett mindenféle szerencsétlenség, és még a korai halál, hiszen ebben az esetben megsértették a határon és a Dead World „kitört” a mi fenyeget, hogy kiszámíthatatlan következményekkel jár. Ugyanezen okból a fiatal vett egymás kezét kizárólag a zsebkendőt, és ne egyen vagy igyon (legalább a menyasszony) végig az esküvő: ők ebben a pillanatban „voltak különböző világban”, és érintkeznek egymással, és a több együttesen csak egy emberhez tartozó emberek, sőt - csak egy csoporthoz tartozhatnak, csak "saját".
Napjainkban a fiataloknak nem ajánlott enni a saját esküvőjükön, és még inkább inni italt italokat, de egészen más okból. Hamarosan anyának és apának kell válniuk, és a részeg házasoknak teljes jogú gyermekei lehetnek?
Meg kell említeni még egy érdekes szokást is, amely a vőlegény és a menyasszony együttes ételeivel kapcsolatos. A régi időkben Oroszországban azt mondták: "Nem házasodnak meg azokkal, akik együtt együtt fogyasztanak." Úgy tűnik, hogy a rossz, ha egy srác és egy lány együtt dolgozik, vagy vadászik és evett egy tálból, mint egy testvér? Ez olyan, mint egy testvér. (közös étkezés alkotta az emberek "rokonai". És a rokonok közötti házasságokat nem ösztönözték - ismét az utódok érdekében.
Az orosz esküvőn sok dal hangzott, legtöbbjük szomorú. A menyasszony nehéz fátylája fokozatosan dagadt az őszinte könnyektől, még akkor is, ha a lány követte kedvesét. És itt nem az élet nehézségei vannak az egykori házasságokban, vagy inkább nemcsak bennük. A menyasszony elhagyta a családját, és költözött egy másikba. Így hát elhagyta a régi család védőszellemeit, és az újaknak adta magát. De nem kell megbántani és irritálni az előbbit, hálátlanságot keresni. Ez a lány sírt, és hallgatta a panaszos dalt, és minden tőle telhetőt megtett, hogy megmutassák a odaadás a szülői ház, a régi rokonok és természetfeletti pártfogója - halott ősök, és a még távolabbi időkben - a totem, egy mitikus állat-ős.
Ez a történelmi emlékezet mélysége, amelyet csak egy szokás tár fel nekünk, amelynek forrásait nagyon kevesen ismerik.
És most emlékezzünk az orosz (és nem csak orosz) mesékre, amelyekben a narrátor és az összes kedves ember együttérzése mindig a fiatalabb nővér oldalán áll. Mindketten okos és gyönyörű, és a tűszőke, míg az idősebb (általában kettő) hülye, veszekedő és csúnya.
Ez együtt jár az ősi szokás: nem adott ki házas nővére, egy fiatalabb ember nem fogadja el a tényt, hogy a matchmakers-de még a szép ruha, és menj a tánc, vagy az üléseken - is egyfajta kiállítási menyasszony. És ha nővére, mint a „Hamupipőke” és a „Scarlet virágok”, a gonosz olyan lusta, hogy a házasság nem a maguk számára nem fog? Itt van veled egyszerre a családi veszekedések és konfliktusok forrása. És egy húga nem kell, hogy „lépésről-lánya”, ez a motívum később megjelent, amikor a valódi oka kezdte elfelejteni. Húga, és így kiderült, hogy futtatni ügyintézés az idősebb, és elment a rongy, különösen, ha ez tényleg szép: ijesztő gondolat, ha valaki fog figyelni rá, és woo megkerülve az idősebb! Ha ez megtörténik - és a régebbi nővérek örökre szégyellni fognak, szinte biztosan nem házasok velük. Tehát Cinderella nem csak győzedelmeskedik a végén. Ő valóban "szörnyű bosszú".
Emlékezni kell még rá, és a "kaszásasszonyi szépségről" is. Azóta maradt pogány szokás, hogy búcsút örökre, és fiatal felesége fonni két zsinórra egy helyett, mellett szóló, a szálak az egyik a másik, nem pedig a tetején. Ha a lány elfutott a kedvenc akarata ellenére a szülők (ez a házasság volt az úgynevezett „házasság akarata ellenére” az akarat gondolt csak a szülő, sem a menyasszony, (gondolta néha), a fiatal férj vágott drága lány copf és bemutatni souped tesztek és anyós együtt visszafizetését emberrablás lányok. és minden esetben, a férjes asszony kell terjednie haját kalap, vagy egy sálat (az „erő”, zárt őket, nem árt az új genus). „hülye” nő, azaz, hogy rip frizura, MN Chilo oka elbűvölő kárt családja, megsérteni őt, és felhalmoz maga komoly bajban, finom, ha nem egy vérbosszú esküvő váltságdíjat nevezték az ókori Oroszországban „hozománya”, és a szó kapcsolódik a „korona” és a „korona”. - lány frizura .
Még mindig el kell mondanom néhány szót egy kényes témáról. Valamilyen oknál fogva úgy véljük, mintha a régi Oroszország és „sokkal több” az ókori Rus lány, aki szült egy gyermeket, mielőtt a házasság, tartották helyrehozhatatlanul meggyalázták. Nem számít a „történelmi” filmek és könyvek, ahol a szerencsétlen fiatal anyák kísért szörnyű szerencsétlenség: megfullad magukat, tegye magát, megőrülök kérők megtagadják őket, a szülők átok, hajtott ki a házból.
Nos, az oroszországi területeken a lányos tisztaságnak nagyon szigorúan figyelemmel kell kísérnie. De éppúgy mindenhol határozottan a másik irányba nézett. Mindenesetre a jóindulatú gyerekek nem zavarják az esküvőket - semmiképpen sem! Az anyjuk pontosan az "első menyasszony a faluban". Végtére is, mióta az ősi ókortól kezdve, mi volt a legfontosabb igény egy nő számára? Annak érdekében, hogy egészséges, erős gyermekeket el tudjon viselni és szülni. Azok a gyülekezetek, akik a fiatal anyákkal küzdenek, akik már bizonyították női érdemüket. Amikor a lány házas volt - hogyan lehet tudni, hogy nem "pára"?
Így volt különösen az orosz észak, a régi hívők körében. Néha még a csecsemő gyermekeket is célzottan felszámolták, így inkább aludni akartak, hogy ne legyenek házasságban.
És ha az apa a házasság előtti gyermek volt a nemes harcos, uram, a fejedelem (ez egy ilyen helyzetek E mi több, és zokogott a filmben) egy fiatal anya nem csak átkozta a karjában volt a családjával, és a család a vőlegény: boldogság a ház csábította! Mindenki tudta, hogy a katonák, különösen a nemes főnökök, és elfedik a kegyelmet az istenek. Az ókori Oroszországban rabszolgaságtól mentesített egy rabszolga, aki gyermekét szülte a mesterétől.
De annyira keményen próbálják megjavítani az esküvő eddig az aktív pogány közösségekben:
A szláv szokás szerint a vőlegény elrablja a menyasszonyt a vidámságon, miután korábban egyetértett vele az emberrablással kapcsolatban: "Shhozhuhsya a vidámságra. és a feleség feleségének eszméje, a vele együtt leadott: a névnek két és három felesége van. "Akkor a vőlegény apja a vőlegény vénáját adta.
Az esküvő délután volt, este felé. Anya vőlegény készül hitvesi ágyban: először feküdt tárcsákon (21-es szám), és egy takarót a derékalj, a felső réteg vagy öntött Kunyu nyest bőr (vagy petting). Az ágy közelében kádakat, mézet, árpát, búzát, rozsot helyeztünk el. Miután elkészített mindent, a jövőbeli anyósok az ágy körül üldögéltek egy tollas ágat a kezében.
Az esküvő előtt a vőlegény helyét egy fiatalabb testvér vagy tinédzser foglalta el, akinek a vőlegénye megvásárolni kívánt helyet a menyasszony mellett. A váltságdíj után a menyasszony és a vőlegény, kezében egy gyertyát tartva, elment a templomhoz. Előttük sétált a táncosok, majd egy tehén, amelyen feküdt srebreniki. A fiatalok mögött egy pohár hop, gabona és ezüst került megszórva. A gyülekezet a menyasszonyt és a nihát a csészéből csöpögte. A vendégek a gyereket olyan gyermeket kívánták, amilyen gyapjú volt a báránybőrben. Az ilyen kívánságok után a gyülekezet szétszórta a vendégeket.
A pap megkoronázták, a kézzel elvitte a menyasszonyt, utasította a vőlegényt, és elrendelte, hogy csókolózzanak. A férje egy üreges ruhát vagy köpenyt fedezett fel a feleségének, védelmi és védelmi jeleként, majd a pap adta nekik egy csésze mézet. Az oltár előtt állva a férj és a feleség háromszor egymás után ivott a csészéből. A méz maradványai a vőlegény fújták az oltárt, és a tálat a lábai közé dobták, mondván:
"A lábuk alatt lábaikat ragadják alá,
Ki fogja elviselni a viszályt köztünk. "
Aki először lépett a tálra, a hit szerint a család vezetője lett.
Hazafelé, a fiatalok szorosan egymás mellett léptek, és a vendégek mindig megragadták ujjaikat, megpróbálták elválasztani őket. Egyszerű teszt után mindenkinek leült az asztalra és elkezdett ünnepelni. Azon kívül a fiatalok, akik előtt voltak, bár volt sült csirke, de csak az ünnep végén estek. Sem az ivás, sem az evés az esküvõben nem volt megengedett. A szórakozás magasságában a fiatalok elmentek a tornácra, ahol előre elkészítették a házasságot.
Goy, öcsém, Svarog
Menj át a küszöbön.
Goy, öcsém, Svarog
Lada, Lada egy tortát.
Ilyen elválaszthatatlan szavak szerint a fiatalok, a rituális csomagolt tehén és csirke lefoglalása után bezárták a folyosót. Az ajtónál, egy meztelen karddal, a vőlegény barátja járkált, őrködve a fiatalok békéjét.
Kunya kabát taposta!
Barát, hogy tolja el a barátját!
Aludj jól!
Jó szórakozást!
Az ilyen kívánságok után a vendégek visszavonultak a házba, de egy időre elküldték őket, hogy megtudják az "egészség" -et. Ha a vőlegény azt válaszolta, hogy "jó egészség" volt, akkor "jó" történt. "Jolly fel", a fiatalok jöttek enni. A csirke felvétele után a menyasszonynak meg kellett szakítania a lábát és a szárnyát, majd visszadobta a vállát. Miután megkóstolta a csirkét és a tehenet, a fiatalok csatlakoztak a vendégekhez, és a szórakozás folytatódott.
A vőlegény barátja elolvasta az áldásokat:
A vendégeknek: Esta, jó emberek!
Vendégek barátságosak
Hívott és nem hívott,
Kihúzott és szakállas,
Egyedülálló és nem házas.
A kapu golfozójánál,
A portás ajtajában.
A padlón sétálva,
Az út közepén.
A padról a padlóról
A kanyarban, a padon!
Áldd meg!
A társaihoz: Fiatal, fiatal!
Jó járás,
Cunyi bundák,
Sable bolyhos,
A povolokami szemekkel,
Egy fejjel,
Gold coot,
Ezüst fülbevaló,
Az apa lányai,
A feleségek jól vannak!
Sok szerencsét!
A lányoknak: Piros lányok
Sütemények,
Fekete fej,
Lábszár,
Koronázott harlottok
Tejfölt lőtték,
Kokurki gyúrta
Az előítéletek alatt temették el
A juhászok adták.
Áldd meg!
A srácoknak: Esta! Kis srácok
Sertéshús betakarítása!
A gyomor görbéi,
Lonc lábak,
Bruchovirus rozs,
A szamár kinézete egyaránt.
Áldd meg!
Az ilyen áldások után az ünneplés megújult erővel felgyújtott. Az ünnepek játékokkal végződtek, miután azok, akik még járni tudtak, hazamentek.
Némi megjegyzést kell tenni az ünnepségen:
A vőlegény egy esküvőn fehér, a menyasszony egy piros köntösben. Szinte az egész esküvő a vőlegény a menyasszony kezét tartja a lány aljas szenvedélye miatt.
Mielőtt a házasságot egy fiatal férjével elválasztotta volna, a feleség elvette a férjét. Egy csomagtartóban egy érme feküdt, és ha az első csomagtartóban találkozott, az élet várhatóan boldog lenne.