A keresztmetszet és a vezetékek márkája kiválasztása Lap
1.2.1 A 110 kV-os erőátviteli vonalak keresztmetszetének kiválasztása a gazdaságos áramsűrűség normalizált értékeinek megfelelően történik.
A vezetékes vezeték teljes vezetékének keresztmetszete:
ahol az A normál üzemmód maximális folyamatos áramerőssége;
- normalizált áramsűrűség, A / mm 2.
Jelenleg kifejezés:
· Egykörös áramvezeték esetén:
· Kettős áramkörhöz:
ahol - a tápvezetéken keresztül áramoltatható hosszú távú üzemmódban, MVA.
A kapott képletek. a legközelebbi standard értékre kerekítve.
A kiválasztott vezetékkeresztmetszeteket a baleset utáni üzemmódban ellenőrizni kell a következő kifejezéssel:
,
ahol: - megengedett hosszú távú áramok az AC-márkák nem szigetelt vezetékei számára, - jelenlegi a vészhelyzet utáni üzemmódban.
A vezetékes keresztmetszetek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a 110 kV-os felsővezeték minimális keresztmetszete 70 mm 2.
1.2.2. Az L1-L2 kettős áramkörű vezetékek esetében a normál üzemmód maximális folyamatos áramerőssége a kifejezés szempontjából:
Ezután a vezeték vezeték keresztmetszete:
Az AC-185/29 vezetékes márkát választjuk. Az ebben a szakaszban lévő huzal megengedett folyamatos áramerőssége 510 (A) ([2], 3.15 táblázat). Ha az egyik párhuzamos áramvezeték leválik, a fennmaradó vonalban lévő áram lesz
.
,
azaz a feltétel teljesül. és a kiválasztott szakasz áthalad a fûtésen.
Az ágvezetékek vezetékeinek típusa és keresztmetszete ugyanaz, mint a kettős áramkörök esetében.
Az L3 egysíkú tápvezeték esetében a normál üzemmód maximális folyamatos áramlása kifejezetten:
Ezután a vezeték vezeték keresztmetszete:
Az AC-185/29 vezetékes márkát választjuk. Az ebben a szakaszban lévő huzal megengedett folyamatos áramerőssége 510 (A) ([2], 3.15 táblázat).
,
azaz a feltétel teljesül. és a kiválasztott szakasz áthalad a fûtésen.
1.2.3. Az erőátviteli vonalak specifikus paramétereit a támogatott típusok és a vezetékek és kábelek elrendezésére az [5] pontban leírt módszerrel határozzák meg. A számítás az 1. függelékben található. A számítás eredményeit a táblázat tartalmazza. 1.6.
1.6 táblázat. Az átviteli vonalak jellemző paraméterei
Mark és vezeték keresztmetszet
1.3 A rövidzárlati áramok relé védelmi célokra történő kiszámításának főbb előírásai. Rendszerek a közvetlen és a nulla szekvenciák elektromos hálózatának cseréjéhez. Számítási kifejezések a csere-áramkör elemeinek paramétereinek meghatározásához, a csere-áramkör elemeinek paramétereinek kiszámítása
1.3.1 A rövidzárlati áramok (CG) kiszámítása relévédelem céljából a szimmetrikus alkatrészek módszerével történik. A rövidzárlati áramok kiszámításához a szimmetrikus komponensek módszerével előre, hátra, és nulla szekvenciák helyettesítésére kerül sor. A kurzus során a szubsztitúciós rendszerek elemeinek meghatározásakor a következő alapfeltevéseket fogadják el:
1) nem veszik figyelembe az elektromos áramforrások EMF fázisai közötti váltás szögét;
2) az áramvezetékek kapacitív ellenállásait nem veszik figyelembe;
3) az elemek aktív ellenállásait nem veszik figyelembe;
4) az előremenő és a fordított szekvenciák ellenállása az elektromos hálózat valamennyi elemére azonos;
5) a hibákat fémnek kell tekinteni;
6) a közvetlen szekvencia áramkör terhelését nem veszik figyelembe;
7) a számítás a hiba kezdetének kezdetén történik;
8) az átviteli vonal ellenállása koncentrált;
9) a transzformátorok ellenállását a terhelés-szabályozóval nem veszik figyelembe az átalakítási arány beállításakor.
Figyelembe véve a kl. A 4. ábrán az előremenő és a fordított szekvenciák sémáinak elemeinek konfigurációja és ellenállása ugyanaz, ezért nem szükséges külön fordított szekvencia-sémát kialakítani.
1.3.2 Az elektromos hálózat tervezési rajza az 1. ábrán látható. 1.2.
Ábra. 1.2 Az elektromos hálózat tervezési sémája
1.3.3 A közvetlen szekvencia-váltási rendszerelemek paramétereinek meghatározására szolgáló számított kifejezéseket a táblázat tartalmazza. 1.7.
1.7. Táblázat Számítási kifejezések a közvetlen szekvencia-váltási rendszer elemeinek paramétereinek meghatározásához