A biztosítási biztosítás lényege, funkciói és szervezése gazdasági kapcsolat
A biztosítás gazdasági kapcsolat, hogy megvédje a tulajdon érdekeit és jogi személyek bekövetkezésekor bizonyos események (biztosítási eset) miatt a pénz alapok generált biztosítási díjak általuk fizetendő (biztosítási díjak). Biztosítás, valamint a pénzügyi, magas ára miatt a pénz formájában a mozgalom kialakulása és alkalmazása a megfelelő célpont alapok alapja a folyamat eloszlása és a jövedelmek újraelosztása és készpénz megtakarítást.
A pénztár elválaszthatatlanul kapcsolódik a társadalmi termelés különböző társadalmi-gazdasági formációk, és úgy viselkedik, mint egy gazdasági módszer helyreállítása termelőerők elpusztította az elemi természeti erők vagy baleset. Ezért a biztosítási alap gazdasági szükségszerűség, és minden társadalom társadalmi reprodukciójának kötelező eleme. Így a pénztár - eleme a társadalmi reprodukció, tartalék anyag vagy alapok járulékokból képződő biztosítók és a működési és gazdasági irányítását biztosító.
A biztosítási pénztár három szervezeti formája létezik.
1. A decentralizált forma az egyéni vállalkozás biztosítási alapja. Ez leválik, és pénzeszközeit felhalmozják és egy vállalkozás keretében költöznek, azaz önbiztosításra kerül sor. Általános szabályként a biztosítási alapok e formáját természetvédelmi tartalék formájában hozzák létre, és évente meg kell újítani.
2. A központosított forma olyan biztosítási alap, amelynek oktatási forrása nemzeti, helyi és egyéb források. Ez kártérítést biztosít a balesetekből és katasztrófákból származó károkért nemzeti szinten.
Mind pénzben, mind természetben jön létre - a biztosítási díjakat különálló fizikai és jogi személyeknek fizetik.
3. A biztosító biztosítói alapja (központosított és decentralizált formák). A biztosítási tevékenység eredményeképpen decentralizált pénzalapot alakítanak ki, amelynek fő forrása a biztosítási kifizetések és járulékok, valamint a jövedelem levonása. Ez az alap, amelyet a zárt kárrendezés megszervezésére hoztak létre, szigorúan célzott, működik és központilag használatos. Újraelosztó kapcsolatok a pénztár jellemzi ideiglenes mutató, amely igazolja, hogy szükség van redundancia a jó években kapott kifizetések céljára képező tartalék alap kártérítési rossz év.
biztonsági alapelveket: 1. Gazdasági: a) Az alapelv, hogy biztosítható érdek, amelynek jelen kell lennie idején a szerződés megkötése (kivéve a rakomány biztosítás), vagy abban az időben a biztosítási esemény (rakomány biztosítás). Ezenkívül a biztosítási célok nem járhatnak el: a szerződésszegésért való felelősség kockázata, ha ez nem a biztosított felelőssége; a nem biztosított személy vállalkozói kockázata; veszteség (kár, megsemmisülés) kockázata a biztosított érdekeltség hiányában a vagyon megőrzésében. b) A kockázat biztosításának elve. A kockázat a biztosítás alapja, és azt a valószínűséget jelenti, hogy az alany gazdasági aktivitásának és életművének eredményét elosztja a kedvező és kedvezőtlen eltérések területén. Megkülönböztetik a kockázatbiztosítás alábbi kritériumait: a kár bekövetkezéséhez vezető események (tényezők) véletlenszerű jellege; a gazdasági kockázatértékelés lehetősége; a kockázat egyértelmű azonosítása (azonosítása); a homogenitás és a kockázatok sokfélesége; a kockázat szubjektivitása. c) Az egyenértékűség elve azt jelenti, hogy egy bizonyos ideig (biztosítási időszak) a gazdasági egyenlőség kell elérni a teljes nettó biztosítási díj fizetendő a biztosított egy adott tarifa alatt, és a teljes kártérítési összeg a biztosító által kapcsán a biztosítási esemény.
2. Végrehajtás biztosítási kapcsolatok: a) azt az elvet a legnagyobb bizalmat a felek feladata a felek, hogy a biztosítási szerződés fednie egymást minden lényeges körülményeket az adott szerződést. Alapvető fontosságúak azok a körülmények, amelyeket a biztosító a szerződés standard formájaként (biztosítási kötvény) világosan jelzett, vagy írásban kérte. Ennek az elvnek a figyelmen kívül hagyása következményeként a biztosító arra vonatkozó követelményét vonhatja maga után, hogy a biztosítási szerződést érvénytelennek tekintse. b) elve fizetett biztosítási kártalanítási összeg a tényleges veszteség azt jelenti, hogy az a juttatás, a biztosító által vissza kell térnie a biztosított kárt szenvedett, csak az azonos pénzügyi helyzet, amelyben ő volt a sérülés előtt. c) a veszteség és az okozott esemény közötti okozati összefüggés fennállásának elve a biztosítási szerződés egyik alapvető feltétele és a biztosítási kártérítés megfizetésének alapja. g) elve kártalanítás szükséges ellenőrzése alatt az összeg a kártérítés elosztása között biztosítók a kettős és többszörös biztosítás érdekében, hogy a biztosító nem kétszer, vagy többször is, hogy a visszatérítést ugyanazon esemény. d) azt az elvet jogátvételi feltételezi átmenet a biztosító, a biztosító által fizetett kártérítés, jobb azzal a kifizetett összeg, amely az utóbbinak az a személy felelős a veszteség. Ennek részeként jobb a biztosított köteles átadni a biztosítónak valamennyi dokumentumot és bizonyítékot, és elmondani neki minden szükséges információt végrehajtásához átadott neki a biztosító által a követelés.