Page 12, menetes csatlakozások 2. rész, kézi

Oldal 12/16

Szálak és varrócérnák számozása

A szálak és a szálak számozását a vastagság (tónus) jelzésére használják. A szál számozását és vastagságát mindig a hossz és a tömeg határozza meg. A nemzetközi gyakorlatban számos számozási rendszert használnak.

A pamut, gyapjú, kender, len és selyemhulladék fonalak vastagságát a szám jelöli. A szám a fonal darabonkénti hosszát jelzi.

A metrikus számozási rendszer mellett angol és francia rendszereket is használnak. Következésképpen különböző mértékegységeket használnak a hosszúságra és a tömegre [31].

A metrikus számozási rendszer szerinti fonalszámot Nm jelöli, azaz a fonal hossza egy tömegegységben (a méter vagy kilométerek száma grammban vagy kilogrammonként)

Nm = méterek száma / gramm = kilométer / kilogramm (6.1)

Varrócérnákat szálak több kiegészítések. Például, ha egy szál van egy metrikus száma Nm = 100/3, akkor az azt jelenti 3 csatlakozik az izzószál (fonal), Nm szám, amelynek 100. 100 m fonal van egy tömege 3 g vagy 33,3 m tömege 1 g

A metrikus számozási rendszert főként selyemszálak, importált szintetikus szálak és szálak varrása szálak keverékéből történik.

Gyapot- és lenszálaknál általában az angol számozási rendszert használják. Egyes országokban a metrikus számozás a pamutfonalra vonatkozik.

Varrócérna különböző típusú rostokból lehet speciális számok a címkék által kijelölt gyártói és nem esik egybe a szám ismert számozási rendszert.

A nyers selyemből és műszálból készült rostokat és szálakat egy olyan számmal jellemezik, amely megmutatja, hogy mennyi súly szükséges egy bizonyos hosszúságú szálhoz. A számot Td (denier) jelöli. Megmutatja, hogy hány gramm 9 000 m-en van:

Td = Súly, g / 9 000 m (6.2)

Például, ha a 9 000 m-es menethosszúság 30 g tömegű, akkor a Td = 30 denier szám.

Az egységek nemzetközi rendszerében (SI) az izzószálak lineáris sűrűségének jelölésére egy tex (rövidítve T)

T = súly, g / 1 000 m (6.3)

Ha például egy 1000 m hosszú fonal 50 g tömegű, akkor lineáris sűrűsége T = 50 tex.

Az SI rendszerben levő tex alapegység mellett tizedes többszörösek és alegységek is használhatók (6.7. Táblázat).

A csavart és sodrott szálak lineáris sűrűségének jelölésekor a ferde vonal helyett a szorzótábort (x) és a szálak számát írják. Például, ha Nm = 100/3, akkor a lineáris sűrűség T = 10 tex x 3.

6.7. Táblázat. Egyenes sűrűségű egységek

Így a nemzetközi gyakorlatban a menetvastagság számozásának különböző rendszereit alkalmazzák.

A táblázatban. A 6.8. Ábrán a fonalak összehasonlító jellemzői láthatók

számozási rendszerek. Segítségével össze lehet hasonlítani az egyes fonalak és fonalak vastagságának megnevezéseit számos kiegészítéssel (varrócérna). Például, ha a 3-as számú fonalban lévő Nm a metrikus számozással 100/3, akkor más rendszereknél a következőket jelölik:

• Angol számozási rendszer pamutfonalhoz - NeB = 60/3
• nemzetközi egységrendszerek (SI) - Т = 10 tex х 3
• Ha Nm = 10/3, akkor
• NeB = 6/3,
• Neh = 16,5 / 3 (angol számozási rendszer fehérnemű fonalra),
• Td = 900 denier x 3,
• T = 100 tex x 3.

Korábban szinte minden varrócérna fodros három különböző szálak (fonal), ezzel javítva a minőség, hogy egyenletesebb tulajdonságai teljes hossza mentén.

A technika fejlődésének köszönhetően, minden egyes szál egyre egységesebb, így nincs szükség arra, hogy a varrócérna három felül - mivel a fonal két kiegészítések megfelelnek az előírt minőségi szintet. Mivel a modern importált fonal 80/2 metrikus száma (80m menet súlyú 2 g) helyettesítettük a metrikus menettel számát 120/3 (120 m szál tömege 3 gramm), mind megközelítőleg ugyanolyan keresztmetszetű, és lineáris sűrűsége (fonal 40m 1g súlyúnak ).

Annak a ténynek köszönhetően, hogy a szál egy részét 2 darabban állították elő, és a 3-as részben a szabály nem működött: minél magasabb a szám, annál vékonyabb a varrócérna.

6.8. Táblázat. A fonalak összehasonlító jellemzői a különböző számozási rendszerek szerint

A metrikus egyszálú fonalak száma

Angol számozási rendszer pamutfonalhoz, NeB