Mely törvények szabályozzák a begyűjtő ügynökségek tevékenységét, jogaikat és kötelezettségeiket
Oroszországban az egyik legsúlyosabb érv, amellyel a bankok megpróbálják befolyásolni az adósokat, megemlíti, hogy esetüket a kollektorok számára átruházzák. Miért félnek az oroszok a szakma képviselőitől? Milyen szabályozási aktusok szabályozzák az adósságok felhatalmazott társaságok általi beszedésére irányuló tevékenységeket, és pozitív változásokat várhatunk ezen a területen? Mindezt részletesebben.
A beszedési ügynökségek és a bankok közötti együttműködési lehetőségek
Államunkban a gyűjtő tevékenység folytatásának két formája létezik. Először is, a bankok ügynökségi szerződés (outsourcing rendszer) alapján vonzhatják a tározókat az együttműködésre. Vagyis egy bizonyos fizetés esetén (általában az összegyűjtött adósság 20-30% -a) a bankok felveszik a gyűjteménytársaságokat az adósságok behajtására. A gyűjtők a bank nevében járnak el, és a hitelfelvevőnek a hitelszerződésben megjelölt pénzintézetek számláira továbbra is betéteket (késedelmes fizetések a hitelintézetnél, kamatok, bírságok és pénzbírságok).
A második lehetőség a hitelfelvevők tartozásainak bankja (pontosabban a keresleti jogok) a gyűjtőcég felé történő értékesítése. Ezután a gyűjtők kölcsönhatásba lépnek az adósgal saját nevükben, és a kölcsönt visszafizetik az új hitelező - a gyűjtőcég - számláira. A bankkal folytatott kommunikáció elveszik, és az adósságszolgálattal kapcsolatos minden kérdésre új beszedőre van szükség.
Mely normatív cselekmények a gyűjtők jogalapként szolgálnak, és tevékenységük elvileg jogszerű? Erről - tovább.
Jogi keret: a gyűjtőknek joguk van a hátralék felszámítására?
Számos ügyvéd, aki a "konfliktushelyzetek gyűjtőkkel történő megoldására" nyújt szolgáltatásokat, biztosítja, hogy pillanatnyilag a gyűjtemény ügynökségeinek tevékenysége szinte illegális. Az alábbi tények érvként szolgálnak:
A gyűjtők, akik felsorolják a tevékenységüket szabályozó és alátámasztó dokumentumokat, jelzik:
- Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve, különös tekintettel a 382. §-ában foglaltaknak, amely a hitelezőhöz tartozó követeléshez való jogot harmadik felek részére a követelések odaítélésével kapcsolatos szerződés alapján átruházhatja. Az adós hozzájárulása ehhez nem szükséges, de a bank vagy a gyűjtők kötelesek írásban értesíteni a hitelfelvevőt arról, hogy adósságát ténylegesen egy magánvállalkozásnak adják el.
- A polgári perrendtartás.
- A "Végrehajtási eljárásokról" szóló törvény.
Felhívjuk figyelmét, hogy a Polgári Törvénykönyv a bankok által a követelések átruházásáról (visszavásárolt adósság) kötött szerződést kötő begyűjtők tevékenységének jogalapjára hivatkozik. A banknak az ügynöki szerződés alapján adóssággyűjtés céljából történő gyűjtésére való jogosultságát hitelszerződéssel kell megállapítani. Ellenkező esetben a helyreállítók intézkedései illegálisak.
A gyűjtők tevékenységének normatív alapjáról szólva nem lehet figyelmen kívül hagyni a "A hátralékok beszedésére irányuló tevékenységekről" szóló törvénytervezetet és más normatív cselekményeket, amelyek hamarosan befolyásolhatják a gyűjtők munkamódszereit.