Két csillag esett az égből

Nyomtatható verzió

Két csillag esett az égből

Senkit nem szeretett ennyire,
Senkit sem csináltam,
a málna a folyó mögött érlelődött,
Csak az ajkád édesebb és kívánatosabb!
Hajójuk a hullámokon rázza a nyarat,
miért csilingel ilyen félénken?
-Nézd, egy csillag esett az égből,
lehet-e a szeretetből is, hogyan égettem?

A sötét égen eső csillag fénye megolvad,
A kezem melegíti az ajkát,
és boldogságból a szívem lefagy
minden alkalommal, amikor találkozunk a szemünkkel!
Hajójuk a hullámokon rázza a nyarat,
attól, amit mögötte félénknek nevezett?
-Nézze, ismét a csillag esett az égből,
lehet-e a szeretetből is, mint te, égett?

Soha nem fogom megbánni semmit:
mi történik, és mi fog történni velünk az életben,
Én egyre inkább remélem,
és boldogabbá váltok az évek során!
Hajójuk a hullámokon rázza a nyarat,
A folyó partjai még nem lettek sekélyek.
-Két csillag, nézd, ott esett az égből,
A szerelemből is láthatjuk, hogyan égettünk fel!

Meleg sugárat adok neked egy tenyérben,
hogy melegítse őket kedvenc szívképe.
Milyen csodálatos, ha fény van az ablakban!
A széllökések szaporodnak hertzzel!

Két csillag esett az égből

Két csillag esett az égből