Foglalkoztatás és foglalkoztatás
1. fejezet Foglalkoztatás és foglalkoztatás
1.1 A foglalkoztatás fogalma a munka világában
1. 2 A munkanélküliek jogi státusza
1.4 A foglalkoztatásra vonatkozó állami garanciák
2. fejezet A lakosság foglalkoztatási szabályozásának rendszere
a Szövetségi Foglalkoztatási Szolgálat jellemzői
2.2 A szakképzés megszervezésének tényleges problémái, a munkanélküli állampolgárok és a munkanélküliek továbbképzése és átképzése
Az orosz gazdaság strukturális átszervezése a munkavállalók anyagi és nem anyagi szféráihoz való felszabadítását eredményezte, és ezáltal a nyilvánvaló munkanélküliség megjelenése. Növeli és rejtett munkanélküliség (rovására spontán kereső munka részben fizetett vagy teljesen fizetés nélküli szabadság, a munka nem a vágy, a részmunkaidős vagy egy hét, és így tovább. D.), jelenleg a potenciális munkanélküliség szintje, tekintettel annak a látens formában a gazdaságilag aktív népesség 17-20% -át teszi ki.
Annak ellenére, hogy a munkanélküliség mértéke növekedett mind az objektív tényezők hatása, mind a feltörekvő munkaerőpiac elégtelen rugalmassága miatt, az egyes vállalkozások munkaerő-igényeit nem teljes mértékben teljesítik a helyi munkaerő-források.
Így hátrányos megkülönböztetés áll fenn a népesség foglalkoztatási igénye és az oroszországi egészként és régiókban dolgozó személyzet szükségessége között. Ez a munkavállalók szakmai összetételére, igényeire és igényeire, valamint a javasolt munka jellegére vonatkozik. Egy ilyen aránytalanság, amely többé-kevésbé nyilvánvalóvá vált minden régióban, a gazdaság ágaiban, sokáig létezik. Ez azt mutatja, hogy a szabad munkahelyek problémája valós és nagyon fájdalmas az egyes vállalkozások számára. Azonban még festett egy képet nem lehet elrejteni a tényeket, visszataszító dolgozói munkahelyek: az alacsony fizetés és késleltetett fizetési szegény (szinte minden a legnagyobb vállalatok az ország) a munkakörülmények és a hiányzó ellátások és jutalmak. Ezért a témában természetesen a munka ebben a szakaszban releváns.
A meglévő problémával kapcsolatban a munkaerőpiaci helyzet válik kritikusvá. Annak érdekében, hogy mélyebb megértsük ezt a fontos problémát, feltétlenül meg kell jeleníteni a lényegét ebben a munkában. Ez volt a munka célja.
- a "lakosság foglalkoztatása" fogalmának meghatározása a törvény szempontjából; -
- jellemzi a munkanélküliek helyzetét és a polgárok foglalkoztatásának sajátosságait;
- hogy fontolja meg az állami politika a foglalkoztatás és a foglalkoztatás területén a polgárok.
1. fejezet Foglalkoztatás és foglalkoztatás
1.1 A foglalkoztatás fogalma a munka világában
Foglalkoztatás - az állampolgárok tevékenysége, amelyek a személyes és társadalmi igények kielégítéséhez kapcsolódnak, jövedelemszerzést biztosítva. A foglalkoztatási kérdéseket az Alkotmány, a Munka Törvénykönyve és a Foglalkoztatási Törvény szabályozza. A foglalkoztatás biztosítása a munkanélküliség csökkentésére irányuló intézkedések egy csoportja. Az állam foglalkoztatáspolitikája garantálja a polgároknak a munkavállaláshoz való jogának megvalósítását.
A foglalkoztatás helyzetét gyakran befolyásolják a regionális gazdálkodás helyi feltételei. Az üdülési időszak csúcspontja sok egészségügyi központban a munkanélküliség eltűnik, és a munkaerőhiány is hiányzik. Az egyik üdülőszakaszban Szocsiban több mint ötezer álláshely jelent meg, mivel a szanatóriumok és a panziók száma nagyszámú személyzetet igényelt. Ráadásul a foglalkoztatás helyzete pozitívan befolyásolta a magánszektorban megvalósuló építési munka intenzívebbé tételét, ami két ezer munkahely megnyitását tette szükségessé [7,34]. A munkaerő volumen jellegét a piacgazdaság kialakulásának egyik legfontosabb tényezőjeként kezelik.
Ha a munkaerő iránti kereslet csökken, és a kínálat túlzott mértékű, ez az arány súlyos társadalmi és munkaügyi aránytalanságokat eredményez, ami a foglalkoztatási és foglalkoztatási problémák súlyosbodásához vezet. Ezért ezeket a problémákat, mivel a kötődés a potenciális alkalmazottak keres pa-bot, és a munkáltatók kínálnak elsősorban ta-Kie munkahelyek azokat jelentős nyereséget ebben a folyamatban az állam is. Ez koordináló és közvetítő szerepet tölt be, hozzájárulva a munkavállalók és a munkáltatók közötti munkaügyi kapcsolatok kialakulásához.
Leggyakrabban vannak olyan helyzetek, amikor a munkanélküli állampolgárok számát feltöltik a vállalatoktól, szervezetektől és intézményektől elbocsátott munkavállalók. Ez a probléma leginkább a denacionalizáció, a vállalatok privatizációja, a munkaerőpiac megjelenése összefüggésében jelentkezett. Az Art. Az RF munkások Munka Törvénykönyve 81. cikke felszabadítható a vállalkozások felszámolásával összefüggésben, csökkentve az alkalmazottak számát.
Az felszabadulását alkalmazottak megértik a felszabadulás dolgozók, hogy vegyenek részt a munkaerő-folyamat és égetés generál instabilitás dennye-termelési tevékenység és a kedvezőtlen piaci körülmények között az áruk, munkák. [7,63]
A nem jogszerű "szabadon bocsátást" a munkajog alkalmazza azokra a munkavállalókra, akik mentesülnek az alapmunkától a korábban kötött munkaszerződések alól. Ennek oka a strukturális változások a vállalkozások, szervezetek és intézmények, az új, fejlettebb termelési módszerek menedzsment és a munkaerő, a fejlett technológiai megoldások, és egyéb, szervezeti, műszaki, gazdasági és jogi intézkedéseket, amelyek az ipari, gazdasági és egyéb problémák, és a munkatermelékenység növekedése a legkevesebb munkavállalók és alkalmazottak számával. Ebben a tekintetben egyes alkalmazottak fölöslegesek és szabadulnak fel [7,62].
E folyamat lehetővé tételével a jogalkotó bizonyos jogi garanciákat hoz létre, amelyek minimalizálják a munkavállalók szabadon bocsátását érintő negatív következményeket. Így a munkáltatónak kell előre (legalább 2 hónap) írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni a közelgő utasítsa-nenii, és egy tömeges megjelenése mellett maguk a munkások tájékoztatta a szakszervezeti szerv legalább három hónappal megelőzően az elbocsátás. Ezek a normák a munkavállalókra és a foglalkoztatásra irányulnak.