A szociológia mint tudományos tudomány
Szociológia, mint tudományos tudomány 3
1. A szociológia mint tudomány kialakulása 5
2. Oktatás 6
3. A szovjet rezsim
A szociológia mint tudományos tudomány
Miért akarnak más emberek között élni, és nem egyedül? Mi teszi őket határokon átnyúló magatartás, különálló államokba való elválasztás és egymással való veszekedés? Miért van néhány, aki sok hasznot élvez, míg mások tagadják meg mindent?
Választ találni ezekre és más kérdésekre kénytelen tudósok és gondolkodók a régi idők, hogy forduljon a tekintetét a férfi és a társadalom, amelyben létezik: csak a matematika - tudomány, nagyrészt épül absztrakciók kezdődött geometria, a mérési valós tárgyak, és a szociológia eredete megtalálható az érvek a tudósok és a bölcsek - a bölcs, a filozófiai következményei tanácsot különféle mindennapi problémák. Ilyen megfontolások a könyveket a taoista iskola filozófusok Mao-ce, amelyben történtek kísérletek alapján megfigyelés és reflexió, hogy meghatározzák a legjobb módja a kormány, az ifjúság nevelését, valamint a feltételeket a tevékenységek a legnagyobb hasznot, stb Indiai szövegek „Mahábhárata” határozza meg, különösen a sorrendben a társadalmi élet eléréséhez szükséges erő az uralkodók és a boldogság minden élő ember.
1. A szociológia mint tudomány megjelenése
Az eredete szociológia megtalálható az érvek a tudósok és a bölcsek - a bölcs, a filozófiai következményei tanácsot különféle mindennapi problémák. Ilyen megfontolások a könyveket a taoista iskola filozófusok Mao-ce, amelyben történtek kísérletek alapján megfigyelés és reflexió, hogy meghatározzák a legjobb módja a kormány, az ifjúság nevelését, valamint a feltételeket a tevékenységek a legnagyobb hasznot, stb Indiai szövegek „Mahábhárata” határozza meg, különösen a sorrendben a társadalmi élet eléréséhez szükséges erő az uralkodók és a boldogság minden élő ember.
3. A szovjet rezsim
A marxizmus kanonikus szovjet változatának konszolidációs folyamata a "szociológiának" a terminológiai perifériára való kivezetését eredményezte a Bukharin "eretnekségével" kapcsolatos nemkívánatos kapcsolatok miatt. Hivatalosan a szociológiát soha nem tiltották le: 1936-ban újra megjegyezték, hogy a valóban tudományos szociológia történelmi materializmus. A szociológiai tanulmányok történetét néhány felsőoktatási intézmény, különösen a Moszkvai Fizikai és Technológiai Intézet programjai is bemutatták.
Közvetlenül a háború után, a Filozófiai Intézetében, a Szovjetunió Tudományos Akadémia Szociológiai szektor szerveztek. Prof. MP Baskin, aki vezette a szektor szorosan összefüggő tevékenységét a nagyobb példányok az ideológiai és fontos szerepet játszott a kialakulását „kritika a polgári szociológia”, mint műfaj, biztosítja a recepció a globális szellemi hagyomány, a marxizmus és játszott egy kicsit később fontos szerepet a folyamatban reinstitutsionalizatsii szovjet szociológia.
Az orosz szociológia történetének írása egyszerű kérdés lenne, ha nem bizonyos nehézségek miatt. Először is, túl sok különböző tény van. Nem számít, milyen gyönyörű és kimerítő a történeti séma, előbb-utóbb kiderül a tény, hogy ez a rendszer önkényes konstrukcióvá válik. Talán az orosz szociológia története nem alkalmas racionális leírásra.
Még bonyolultabb a maga a "szociológia" bizonytalansága. Ez a koncepcionálás valami homályos, kétértelmű és metaforikus. Auguste Comte kitalálta a terminológiai barbárság "szociológiáját", senki sem értette a végét, mit jelent. Nincs olyan tudományos fegyelem, amely ilyen összeegyeztethetetlen ötleteket tartalmaz. Itt szembesülünk a "növényi közösségek szociológiájával", a "szociodrámával" és a "közvélemény-kutatásokkal". A szociológiai kosárban minden általános kijelentést megtalálhat egy emberről, környezetéről és a világról. Az "univerzális szociológia" projekt teljesül. Mindazonáltal háromféle szociológiai tudomány létezik - három szociológia, amelyek mindegyike az orosz hagyományban szerepel.
A közölt tematikus repertoárját empirikus szociológia, felsoroljuk a „anyajegyek” kapitalizmus, amely elrendelte, hogy tanulmányozza és leküzdeni a „rossz munka az egyes munkavállalók, gazdák, értelmiségiek, a vonakodás a társadalom egyes tagjai dolgozni a területen az anyagi termelés”, a vallási előítélet, a spekuláció szűkös javak, a pazarlást az állami alapok, a szellemi és fizikai munka, a bürokrácia, az individualizmus (az értelmiségben) lényeges különbségei, az alkalmazkodás enchestvo, hízelgés, karrierizmus, a rabszolgaság a rutin hiánya, a gondolatok, a nacionalizmus, kozmopolitizmus, és más perverzió.
A demokratizálódás folyamata elpusztította az akadémiai tevékenység hagyományos intézményi normáit, valamint a sikeres kritériumokat. A vertikális mobilitás a tudományban általában nem kapcsolódik a szakmai eredményekhez és a szorgalomhoz. Sokkal fontosabb, hogy képesek legyenek érdeklődni a politikai intézmények iránt, és "nyilvánosságot" kapni a médiában. A szociológia új tematikus repertoárját kifejezett politikai expresszivitás jellemzi.
Berger R. Marxizmus és szociológia. Kelet-Európából származó nézetek. New York: Appleton-Century Croffs, 1969. R. Y11.
Arab-ogly E.A. Szociológia és Cybernetics. - A filozófia kérdései. 1958. 5. P. 145.
Az Orosz Tudományos Akadémia archívuma. F. 499. op. I. D. 608. L. 16.
Az Orosz Tudományos Akadémia archívuma. Alapítvány 499. Op. I. D. 381. LL. 7, 8.