A diagnosztikai beszélgetés orientációja
· A beteg külső és belső állapotának meghatározása
· A betegséggel kapcsolatos ismeretek szintjének felmérése
· A betegség jelentőségének tisztázása egy adott pillanatban, általában az életben
· Pontosítsa a beteg nézetét a betegség okairól
· A páciens betegségével kapcsolatos ismeretek megfelelésének megteremtése szakember értékeléséhez
A diagnosztikai beszélgetés céljai
· A szomatikus megnyilvánulások és a létfontosságú események közötti kapcsolat megteremtése
· A betegek mélységének tisztázása a konfliktusok és válságok jelentőségéről
A PSIKOSOMATIKA DIAGNOSZTIKÁJA
A diagnosztikai technikák kiválasztásának alapelvei
A pszichoszomatikus gyakorlatban
· A vizsgált jelenség tanulmányozásának teljessége
· A technikák kölcsönös komplementaritása
· Nagy teljes érvényesség
· A diagnosztikai módszerek érzékenysége a vizsgált jelenség egészséges és rossz állapotban történő változására az indexek dinamikája során a kezelés során
a pszichoszomatikus gyakorlatban
Személyiségjegyek tanulmányozása
· Eysenck személyes kérdőíve
· Mini-rajzfilm kérdőív (az MNPI Minnesota többdimenziós személyes listájának rövidített változata)
· A temperamentum jellemzésének módja
Torontói alexitim skála
Az érzelmi szféra tanulmányozása
Reaktív és személyes szorongás Spielberger-Khanina
· Taylor-szorongás mérésének technikája (Norakidze adaptációja)
· Tsunga depressziós skála
A jólét megítéléséhez
· A funkcionális állapot (SAN) differenciált önértékelési tesztje
A neurotikus állapotok diagnózisára
· Klinikai kérdőív a neurotikus állapotok kimutatására és értékelésére
A PSIKOSOMATIKA DIAGNOSZTIKÁJA
a pszichoszomatikus gyakorlatban
A stressz szintjének meghatározása
A szomatikus panaszok intenzitásának felmérése
Probiális diagnosztikai módszerek
· TAT - tematikus felfogásteszt
· Projektív tesztek rajzolása
NOSOGENIK REAKCIÓK (AB SMULEVICH KONCEPCIÓJA)
(AB SMULEVICH KONCEPCIÓJA)
A betegséghez társuló mentális rendellenességek mellett gyakran létezik pszichopatológiai tünetegyüttes, amelyet a páciens reakciója a betegség kialakulásának okoz. A reakció súlyossága a szomatikus betegség következményeinek súlyosságától függ.
A nosogén reakciók (nosogenia) pszichogén rendellenességek, amelyek a szomatikus betegséggel összefüggő pszichotraumatikus események hatására következnek be.
A nosogeny kialakulását befolyásoló tényezők
· A diagnózis megfogalmazása (életveszély, melyhez társult - miokardiális infarktus, stroke, neoplazmák, tuberkulózis stb.)
· Szomatikus betegségek az életfunkciók akut rendellenességeivel (angina, magas vérnyomás, bronchiális asztma támadása)
· A kedvezőtlen külső hatásokkal (beleértve az érzelmieket is) járó betegségek gyakori exacerbációja
· A tünetek "kontrollálhatósága" (a betegség megnyilvánulásainak befolyásolása)
· A fizikai betegségnek a mindennapi életben és a szakmai tevékenységben való korlátozása
NOSOGENIK REAKCIÓK (AB SMULEVICH KONCEPCIÓJA)
Hypernosognosia - a betegséghez kapcsolódó tapasztalatok fényes, túlzott érzelmi színezése. A betegség súlyossága túlzott, a várt eredmények alulbecsült modellje alakul ki.
Hyponosognosia - a betegek figyelmen kívül hagyják a betegségüket, elferdítik a kezelést. A betegség és tünetei érzelmileg alábecsültek. A beteg tudja a betegségét, a prognózisát, de nem okoz neki érzelmeket a szorongás és a szorongás (miközben fenntartja az érzelmi élénkség más ügyekben). A várt eredmények modellje túlbecsült. A hyponosognosia tudatos és tudattalan lehet (a beteg személyiségétől függ).
A betegség lefolyásával összefüggő pszichológiai változások első rendszerezése a német neurológus A. Goldsheider (1929). Ő fejlesztette ki a betegség "alloplasztikus és autoplasztikus képét".
A betegség pszichológiai képének szerkezete