Okai kommunikáció
Okai kommunikáció
A bűncselekménynek az objektív oldalon való minősítése és az esetlegesen bekövetkezett káros következmények beazonosítása lehetetlen az indokolás nélkül
sósav kapcsolatot. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a tervezés minden bűncselekményét három csoportra osztották.
Az első csoportba tartozott a bűncselekmények összetétele, amelyet a törvény a cselekvés elkövetésének egységével és a károkozás kezdetével jellemez. Ezeknek a bűncselekményeknek az a sajátossága, hogy a cselekmény elkövetésének és a bűncselekmény elkövetésének ténye elválaszthatatlanul összefügg. Közöttük nincs különbség az időben és a térben. A kár jelenléte a cselekvés teljesítésének tényében magában foglalja az ember okozta okságot. A bizonyítás élvonalában pedig a bűncselekmény (mulasztás) káros hatása.
Az ilyen bűncselekményekért való felelősség igazolása érdekében nincs szükség annak bizonyítására, hogy az intézkedés és az elkövetett kár közötti okozati összefüggés fennállt. Ha ennek eredményeként az ilyen bűncselekmények fordulnak elő súlyos következményekkel jár, és ezek fontosak a további képesítést bűncselekmény vagy kell figyelembe venni büntetés ebben az esetben van szükség, hogy ok-okozati összefüggést. Ebbe a csoportba tartoznak például a bűncselekmények, mint a szabályok megsértésével a nemzetközi légi járatok (Art. 271 A büntető törvénykönyv), tiltott átlépése az orosz határ (Art. 332 A büntető törvénykönyv), nyilvános felhívások agresszív háború (Art. 354 A büntető törvénykönyv).
A második csoport a bűncselekmény elemeiből állt, amelyek befejezése a fenyegetés tényének vagy a károsodás lehetőségének igazolásához kapcsolódik. Ennek a szakasznak a megteremtése szükségessé válik számos bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyek végét a jogban a károkozás veszélyének megteremtésének szakaszában írják le. Ez a része a rablás (Art. 1, Art. 162 A büntető törvénykönyv), a készítmény a terrorizmus (Art. 205 A büntető törvénykönyv), a készítmény megsértése biztonsági szabályok robbanásveszélyes tárgyak vagy robbanásveszélyes üzletekben (Art. 217 A büntető törvénykönyv).
A károsodás lehetőségének kialakulásának bizonyos nehézségei vannak. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a tanulmány tárgya e bűncselekmények minősítésében nem igazán jött, hanem lehetséges káros változások a beavatkozás tárgyában. Ebben a tekintetben meg kell ismernie azokat a jeleket, amelyek jellemzik a kárt okozó lehetőségeket.
A lehető leggyakrabban felmerülő lehetőség alapja a téma cselekvése (tétlenség) és a bűncselekmény elkövetésére használt eszközök vagy módszerek. És bár az a veszély, hogy egy bizonyos ponton károkat okoznak, már eltávolodott egy veszélyes cselekvéstől, még nem valósult meg káros tényleges eredményként. Emiatt a károsodás lehetősége a cselekvés folyamatában és a cselekvés és az esetleges büntetőjogi következmény között bizonyos szakasz.
A kártérítési lehetőség felelősségének indoklása a jellegének és mértékének azonosításához kapcsolódik. Ehhez meg kell állapítani: a cselekvés társadalmi veszélyének jellege és mértéke, valamint a veszély kialakulásának alapja; a jogsértés tárgya; a veszélynek a valóságba történő átalakulásához szükséges feltételek, valamint a fejlődést megakadályozó feltételek; a veszély nyilvánvaló megnyilvánulási formái; a szükségesség és a véletlen arány a veszély megvalósításában, a veszély megvalósulásának mértéke és a lehetséges következmények súlyossága. Abban az esetben, egy igazi támadás káros következményeket, és azokat figyelembe venni, amikor időmérő tökéletes valamit az egyénre szabott felelősség megállapításához szükséges ok-okozati összefüggést az intézkedések a személy és a következményeket.
A harmadik csoport magában foglalja a bűncselekmények összetételét, amelyeknek csak a társadalmilag veszélyes következményekkel járnak. A bűncselekmények elkövetésének mechanizmusában időbeli és térbeli különbség van a cselekvés vége és a károkozás kezdete között. A következmények megjelenésének tényét kötelező bizonyítéknak kell alávetni, ha a személyt büntetőjogi felelősségre vonják. Ez a bűncselekménycsoport a büntetőjogban a legszámosabb.
Az ilyen bűncselekményekért való büntetőjogi felelősség igazolása érdekében köteles bizonyítani az ok-okozati összefüggés fennállását. És bár a büntetőjog a Büntető Törvénykönyv bármelyik cikkében okozati összefüggésként nem utal a kompozíció ilyen jellemzőjére, ez a bűncselekmények objektív oldalának szükséges és elengedhetetlen eleme.
Tehát az Art. Az Orosz Föderáció büntető törvénykönyvének 168. cikke értelmében a bűncselekmény a nagymértékű, a gondatlanság által elkövetett bűncselekmény megsemmisítése vagy károsodása. A fenti készítmény csak a káros hatások jellegére és mennyiségére vonatkozik. A büntetőjogi felelősség igazolása érdekében be kell bizonyítani, hogy az a cselekmény (cselekvésképtelenség), amely az illető külföldi tulajdon megsemmisülését vagy károsodását eredményezte. Az ember okozta cselekvés és az ebből eredő káros következmények közötti okozati összefüggés hiánya kizárja a felelősséget.
Az ügy miatt olyan jelenség, amely elkerülhetetlenül, belső szükségszerűséggel, egy másik jelenséget hoz létre, melynek következménye. Az oksági filozófiai megértés a büntetőjogban alkalmazható. A büntetőjogban a bűncselekmény bűncselekménye az oka és ennek következtében az e cselekmény által okozott bűncselekmény.
Az ok-okozati viszony objektív és tudatunktól függetlenül létezik. Ebből az állításból a bizonyításelméletnek két fontos pontja van. Először is, az oksági objektivitás azt jelzi, hogy egy konkrét bűnügyi ügyben ismert és bizonyítható. Másodszor, az ok-okozati viszony létezik és azt meg kell vizsgálni függetlenül attól, hogy a személy szubjektív kapcsolatban áll-e a tettel és annak következményeivel.
A büntetőjog tudományában vannak olyan kritériumok, amelyeket figyelembe kell venni az ok-okozati összefüggés indokolásakor.
A kárt okozó folyamat időbeli és térbeli határok.
Az ok az időben megelőzi a vizsgálatot. Ez azt jelenti, hogy egy személy bűncselekményének idővel megelőznie kell a büntetendő eredményt.
Az ok-okozati kapcsolat a belső és a megtermelt kapcsolat. A büntetőjog értelmében ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a bekövetkezett következmények jellege objektíve a bűncselekmény természetével, beleértve a módszer, eszközök és a bűncselekmény megállapítását is feltételezi.
Az ok-okozati összefüggések belső (genetikai) kondicionálása egy másik fontos pontot sugall. Ez abból áll, hogy a következmények lehet tekinteni, mint az eredmény pontosan ez, és nem más intézkedés csak akkor, ha ezt a műveletet tartalmazott valódi belső előfordulásának lehetőségét az adott káros hatás.
A károsodás folyamatában anyag, mozgás, energia az ok okozta. Ez a rendelkezés nagyon fontos annak bizonyításához, hogy a cselekmény, a módszer, az eszközök, a bűncselekmény elkövetésének és az elkövetett kárnak való megfelelés milyen korrelációban van. A bűncselekmény jellege és a bűncselekmény elkövetésének módja jellegének meg kell egyezni a kár jellegével.
Meg kell különböztetni a bűncselekmény bekövetkeztének okát és állapotát.
Állapot - ezek azok a jelenségek, amelyek az ügytől eltérően önmagukban nem jelenthetnek más jelenségeket (következményeket). A feltételek egyfajta fejlődést jelentenek a károkozás folyamatában. Ugyanakkor a körülmények akadályozhatják ennek a folyamatnak a fejlődését. Ha van oka és minden szükséges feltétel, akkor természetes, elkerülhetetlenül hatás. Az a körülmény, hogy a személy cselekményeiben a veszély bűncselekménynek minősül.
Tehát a hibás fékekkel rendelkező autó elhagyása komoly következményekkel járna. Ez a veszély azonban a szükséges feltételek - a veszély és a vészhelyzet megvalósításának - megvalósulása esetén valósítható meg. Amikor kölcsönhatásba kerülnek, az ok elkerülhetetlenül következménysé válik. Az ok és az állapot közötti különbség csak egy adott eset vonatkozásában fontos.
Szükséges megkülönböztetni a szükséges és véletlen okozást, szükséges és véletlen következményeket. A szükséges káros következmény a jelenség fejlődésének szabályszerűségének megnyilvánulása, ennek lényege. A véletlen következmény természetesen nem következik ebből a jelenségből, bár okozati okok miatt. Ez azért fordul elő, mert fejlődése során ez a mintázat összefonódik a kívül eső egyéb körülmények fellépéseivel.
Ezért a bekövetkezett következmények csak akkor jelentkezhetnek, ha ezek a következmények szükségesek, a személy által végrehajtott cselekvés természetes következményei. A büntetőjogi felelősség kizárásra kerül, ha a bekövetkezett károkat az adott személy magatartását kísérő véletlen körülmények okozzák. Például az áldozatot szúrták a hasban, nem életveszélyes a megfertőzés idején.
Amikor orvosi segítséget nyújtott, az orvos a sebet varrva gézzsabot hagyott a hasüregben, akut gyulladást okozva; ahonnan az áldozat három nappal később meghalt. A bíróság nem ismerte fel az okozati összefüggést a késsérülés és az áldozat halála között. Az áldozat halála nem oksági kapcsolatban áll a késsérüléssel, véletlen az ilyen cselekményekkel kapcsolatban.
Okozati kapcsolat elengedhetetlen a beszámítás társadalmilag veszélyes következményei mind a szándékosan és gondatlanul bűncselekmények, valamint a büntetőjogi felelősséget megalapozó való bűnrészesség a bűncselekmény. Az objektív imputáció kizárása érdekében szubjektív kapcsolatot kell létrehozni, azaz bűntudat az egyén cselekedeteivel kapcsolatos következményekkel kapcsolatban.
Memóriafogyasztás: 0,75 MB