Manchuria dombjaiban - dalos történetek

Itt már beszélt a szép zeneművet - keringő „Amur hullám”. Most egy kicsit elmélkedni másik „Far” keringő - „On the Hills Mandzsúria”. Meg kell jegyezni, hogy ez teljesen más szellemben és azon dolgozik, hogy integrálja őket csak akkora, mint egy keringő eddig a földrajzi nevek. Ha a „Amur hullám” énekelni a szerelemről, az „On the Hills Mandzsúria” - egy másik történet. Azonban erről bővebben később. Annak ellenére, hogy a mély ideológiai különbségek, ezek keringők gyakran összekeverik. Azt kellett hallgatni az mp3-fájl neve "amurskie_volny" (ugyanaz a neve szerepelt tagah), és a hangja "On the Hills.".
Valójában hallgassuk meg az elejét:
[letöltés] (fúvószalag által előadva)
[letöltés] (a zenekar 1949-ben készített felvétele)
Gyönyörű zene. Melodikus mestermű. De mi ez a keringő? Milyen érzéseket hallhatsz a hangjairól?
A történet a következő.

Ijesztő az egész,
És a szél a hegyeken sír
Néha a felhők miatt felbukkan a hold,
A katonák sírjai világítanak.

A keresztek fehérek
A távoli hősök gyönyörűek.
És a múlt árnyai körül forognak,
Elmondják nekünk a hiába áldozatokat.

A mindennapi sötétség közepette,
A hétköznapi mindennapi próza,
Felejtsd el eddig, hogy nem tudunk háborút,
És a könnyek lefújják az üzemanyagot.

Az apa sír,
A feleség fiatalon sír,
Minden Rus sír, mint egy ember,
Dühös sors sorsát káromkodni.

Tehát a könnyek futnak
A távoli tenger hullámai,
És a szív fájdalommal és szomorúsággal harcol
És a nagy bánat mélysége!

A test hősei
Hosszú ideje már a sírban romlottak,
És nem adtuk nekik az utolsó adósságot
És nem énekeltek örök emlékek.

Béke a lelkednek!
Meghalt Oroszországért, az anyaországhoz.
De hidd el nekünk, bosszút állunk benneteket
És ünnepeljük a véres triunát!

Mindenesetre a szöveg éneklésével a legkorábbi feljegyzés egy 1910. október 14-én kelt dátummal és ezekkel a szavakkal énekel. Figyelj (MI Vavich énekel):
[Letöltés]
Információk a rekordról itt és itt

Csendesen körül, a dombok homályos,
A felhők miatt a hold ragyogott,
A sírok békét tartanak.

A keresztek fehérek, a hősök alszanak.
Az utolsó árnyékok már régóta keringenek,
A csaták áldozatairól megismétlődik.

Csendben körülöttem a szél elfújta a ködöt,
A Manciuria hegyeiben a harcosok alszanak
És az oroszok nem hallanak könnyeket.

Az anya sír, az anyja sír,
Egy fiatal feleség sír,
Mindenki sír, mint egy ember,
A gonosz sors és az átok sorsát ...

Hagyja, hogy a Gaolian elhozzon álmokat,
Az orosz föld alvó hősei,
Hazai hazai fiai.

Oroszországra esett, meghalt az anyaországhoz,
Hidd el, bosszút fogunk adni
És megünnepeljük a véres trónt.

Sleeping Gaoliang,
A hegyek homályosak.
A Manciuria hegyeiben a katonák alszanak,
És az oroszok nem hallanak könnyeket.

És az utolsó vers, amelyet a második verzióból vettünk:

Az anya sír, az anyja sír,
Egy fiatal feleség sír,
Mindenki sír, mint egy ember,
A gonosz sors és az átok sorsát ...

Mindig ne felejtsd el ezt a szörnyű képet
És az a tény, hogy Oroszország képes volt túlélni
Az év hite és szégyenlete.

A kínai földön, a keleti távoli síkságokon
maradt (?) ezer (?) a mi (?) hazugsága (?)
A szerencsétlen (?) Végzet akaratát.

Szívében most remény van a triznu számára
A tudással (?), Hogy Oroszországért halunk,
Hit, a cár és az anyaország számára

nagy bánat
És a könnyek szándékosan elmenekülnek a szemekből
A távoli tenger hullámai

Apák, anyák, gyerekek, özvegyek sírnak
És ott messze van a manchuriai mezőkön
A keresztek és a sírok fehérre válnak

Béke lelkednek.
Vegye ki az utolsó búcsút
Oroszország szomorú bánatától

Az éjszaka jött,
A szürkület a földön feküdt,
A sivatagi dombok sötétjében,
A felhő keletre van zárva.

Itt, a föld alatt,
A hősök aludtak,
A fenti dal énekli a szél és
A csillagok az égből néznek.

Ez nem egy röplabda a mezőkből repült -
A távolban dübörgött. 2 alkalommal
És újra nyugodtan,
Minden csendben van az éjszaka csendben.

Alvás, harcosok, aludni egy nyugodt alvás,
Hadd álmodj egy szülőföldről,
Apa távoli háza.

Elveszed az ellenségeiddel való csatában,
Az áldásod hív minket harcolni,
A nép vére megmosta a zászlót
Át fogjuk haladni.

Elmegyünk egy új élethez,
Vessük le a rabszolga rabság terhét.
És az emberek és az atya nem fogja elfelejteni
A fiaik értéke.

Alvás, harcosok, örökké dicsőség neked!
A hazánk, a legdrágább földünk
Ne hódítsd meg ellenségeidet!

Éjszaka, csend, csak Gaoliang zajt kavar.
Alvás, hősök, az emlékezeted
Az anyaország tartja!

Oroszországra esett, meghalt az anyaországhoz,
Hidd el, bosszút fogunk adni
És megbirkózzunk a dicsőséges triunával.

Itt van, a leghíresebb változata a hullámzó hangzik "A dombok a mandzsúria":
[Letöltés]

A tűz elhalványul,
A hegyek lefedték a ködöt.
A régi keringő finom hangjai
Óvatosan vezeti a harmonikát.

Zenével hangulatban,
Emlékezett a hős katonára
Harmat, nyír, szép hajú zsinór,
Lányos aranyos megjelenés.

Hol várnak minket ma,
A réten az esti órákban,
A legszigorúbb praktikus
Táncoltuk ezt a keringőt.

Az ülések estesei félénkek
Rég eltűnt és eltűnt a sötétben.
Alszik a hold alatt Mancsuriai dombok
A porfüstben.

Megmentettük
Dicsőség a szülőföldre.
A kegyetlen, itt a keleti csatákban,
Több száz út telt el.

De a csatában is,
A távoli idegen földön,
Emlékszel a könnyű szomorúságra
Az anyaország az anyaország.

Távol, messze van
A katona tűzéből.
Az éjszakában komor a Manciuria
Úszni a felhőit.

A sötét térben,
Múlt az éjszakai tavak,
Magasabb, mint a madarak, a határon túl
A szibériai hegyek felett.

A szegény,
Ők örömmel követnek minket
Minden legfényesebb gondolataim,
Szeretetünk és szomorúságunk.

Ott, a kék szalag mögött,
A hazád bannerje feletted.
Aludj, barátom! A felvételek leálltak,
Az utolsó küzdelem meghalt.

PS: Fotók, valamint számos hangfelvétel készült a retro.samara.ws webhelyen

Kapcsolódó cikkek