Lerish-szindróma
A Lerish-szindróma a hasi aorta és a csípő-artériák bifurkációjának krónikus elzáródása által okozott klinikai tünetek kombinációja. A férfiaknál a betegség 10-szer gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. A leggyakoribb Lerish-szindróma a 40-60 év közötti személyeknél fordul elő.
A betegséget először a francia sebész R. Leriche (1879-1955) írta le.
Lerish szindróma: krónikus aorta elzáródás, hasi aorta érelmeszesedéses trombózisa, aorta laikális elzáródása.
R. Lerish 1940-ben végzett az első ágyéki szimpatektómia és a hasi aorta trombózus bifurkációjának reszekciója. 1943-tól F. Morel javaslata alapján ezt a tünetegyüttest "Lerish-szindróma" -nak nevezték.
Etiológia (az esemény okai)
A Lerish-szindróma etiológiája változatos. A vaszkuláris ágy aorto-ileal részének mind veleszületett, mind szerzett okklúziója van.
A veleszületett betegségek közé tartoznak a következők:
- aortahipoplazia;
- a csípő-artériák fibro-muscular dysplasia.
A szerzett betegségek közül a leggyakoribb ok:
- ateroszklerotikus lézió (88-94%),
- nem specifikus aortoarteritis (5-10%),
- sokkal ritkábban - posztembolikus trombózisok stb.
A keringési rendellenességek patogenezise az aorta és a csípő-artériák elzáródásának mértéke és mértéke, ami drasztikusan csökkenti a vérkeringés térfogatát a kismedencei szervekbe és az alsó végtagokba. Ezért a Lerish-szindróma első szakaszaiban az iszkémia a funkcionális terhelés alatt, a folyamat progressziójával és nyugalmi állapotában nyilvánul meg. A betegség vezető megnyilvánulása a perfúziós nyomás csökkenése a disztális vaszkuláris ágyban és a mikrocirkuláció megsértése. majd anyagcsere folyamatokat a szövetekben.
A hemodinamikai zavarok kompenzációjának jellegében nagy jelentőséggel bír a biztosítékkeringés kialakulása.
Patológiai anatómia
A Lerish-szindróma patológiai változásai a lézió etiológiájától függenek. Az aortás változások jellemzőek az ateroszklerózisra. A legnagyobb változásokat az aortás bifurkáció területén és a belső iieciális artéria helyén figyelték meg. Gyakran előfordul az aorta és az artéria falainak súlyos meszesedése. sok esetben - parietális trombózis. Az ateroszklerotikus elváltozások szövettani képe nem rendelkezik sajátos jellemzőkkel.
A nem specifikus aortoarteritis esetén az aortát is elsősorban érintik. Ezt a betegséget a kifejezett periprocesszus jellemzi, az aortafal éles megvastagodása a belső héj külső, középső és reaktív megvastagodása miatt. Gyakran a fal meszesedése van.
Klinikai manifesztációk
A Lerish-szindróma klinikai képe az érrendszeri elváltozás mértékétől és a vérkeringés fejlettségétől függ.
A hasi aorta elzáródásának proximális szintjétől függően a Lerish szindróma 3 változata létezik:
- alacsony elzáródás - az inferior mesenterialis artériához képest disztális;
- középső elzáródás - az inferior mesenterialis artériához közel;
- nagyfokú elzáródás - azonnal disztális vagy a veseartériák szintjén.
A disztális vascularis ágy vereségétől függően 4 különböző típust kell megkülönböztetni:
- 1 - az aorta és a közös iliac artériák iránti érzete;
- 2 - az aorta, az általános és a külső laikus artériák iránti érzete;
- 3 - a felszínes femorális artéria sérülése a 2. típusú változásokhoz kapcsolódik;
- 4 - az alsó lábat is érintik.
A disztális vascularis ágy mindenfajta károsodása esetén az "a" változatot megkülönböztetik - a mély combfej túllépésével és a "b" opcióval - ez az artéria szájának szűkítése vagy elzáródása van. Meg kell jegyeznünk, hogy ez nemcsak a hajó elzáródását (teljes eltörlését) jelenti, hanem súlyos szűkületeket is (az átmérő több mint 75% -a). A disztális vascularis ágy veresége ugyanabban a betegben lehet aszimmetrikus.
4 fokos iszkémia van:
- I - kezdeti megnyilvánulások;
- II-A - intermittáló claudicatio megjelenése 300-500 méteres séta után;
- II B - szakaszos kántálás megjelenése 200 méteres gyaloglás után;
- III - fájdalom 25-50 méteres gyaloglás vagy pihenés közben;
- IV - fekélyes necrotikus változások jelenléte.
Az első tünet a betegség általában a fájdalom, amely megjelenik a borjú izmokban a gyaloglás során. A Lerish-szindrómában szenvedő betegek gyakorlatilag 90% -a fordulhat orvoshoz az intermittens claudicatio miatt.
A proximális aortás lézió és kevésbé változott disztális csatornán (például aortasérülés csak a szinten az inferior mesenterialis artéria együtt vaszkuláris lézió a lábak alatt a térdhajlati artéria ágai), a kompenzáció forgalomban jobb. Közepes és nagy aorta elzárása fájdalom lokalizált a farizmok az alsó hát és posterolateralis combok (nagy időszakos sántaság). Emellett a betegek panaszkodnak hidegség, zsibbadás, az alsó végtagok, hajhullás, az alsó végtagokban és a lassú köröm növekedését. Néha az alsó végtagok torzulása van.
A férfiak 20-50% -ánál impotencia észlelhető. ami a Lerish-szindróma második klasszikus tünete.
A betegség folyamata progresszív, de a tünetek növekedése különböző mértékű lehet. 50 év alatti betegeknél a betegség gyorsabban fejlődik, mint a 60 évnél idősebb betegeknél.
diagnosztika
A Lerish-szindróma diagnózisa a legtöbb esetben a vizsgálat, a tapintás és az auskultáció alapján történik. Megjegyezzük:
- az alsó végtagok bőrének színének megváltozása;
- izomhipotrófia;
- csökkenti a bőr hőmérsékletét.
Amikor a mértéke IV betegség jelennek fekélyek és nekrózis területén az ujjak és a láb ödéma és vérbőséget. A tapintással elérhető artériás pulzáció megálló, térdhajlati artéria. Lüktetése arteria femoralis gyakran hiányzik. Elzárása az aorta nem határozza meg annak feszültségingadozás a köldök. Auszkultáció auscultated szisztolés zörej át a femorális artériába, a lágyéki gyűrődések mentén csipő artérián az egyik vagy mindkét oldalán, és a fenti a hasi aorta. A hiánya pulzáció az artériák és a végtag szisztolés zörej az edényeken a fő jellemzői a Leriche szindróma. Az alsó végtagok hallgatózási vérnyomás nem határoztuk meg.
Műszeres kutatási módszerek - ultrahang áramlásmérés, rheovasography, pletizmográfia, oszcilloszkópok, sphygmography - felfedi a csökkentése és késleltetése a fő véráramlás az artériákban az alsó végtagok. Meghatározása izom a vér áramlását a távolság 133 Xe feltárja annak csökkentésére, különösen élesen, amikor a fizikai stressz tesztek.
Az elváltozás aktuális képét az izotóp és a radiopátiás angiográfia lebontásával lehet megállapítani. Az izotóp-angiográfiát technécium 99-m intravénás adagolásának lebontásával végezzük. A radiopátiás vizsgálatok módszerei közül előnyben kell részesíteni a transluminalis puncture aortográfiát. amelynél nemcsak az aorta, hanem a végtagok disztális vascularis ágyának képét is meg lehet kapni. Ez az aortográfia, amely feltárja a sérülés lokalizációját és kiterjedését, azonban csak a páciens sebészeti beavatkozásával kapcsolatos döntések meghozatalakor kell elvégezni.
Differenciáldiagnosztika
A Lerish-szindrómával végzett differenciáldiagnózist zavaró endarteritisszel végezzük, amelynél a cövek hajói érintettek. A femorális artériák pulzációja megmaradt, nincs szisztolés zúgás az edényeken, a betegek kora általában kevesebb, mint 30 év.
A lumbosakrális radiculitisben fájdalom szindróma van, de a fő artériák pulzációja megmarad és nincs érrendszeri zajt.
Jelenlétében a I-II-A foka végtagischaemia kezelés konzervatív: alkalmazni ganglioblokiruyuschie készítmények (Mydocalmum, bupatol, vaskulat) holinoliticheskie (padutin, Priscoli, andekalin, vazolastin), értágítók - származékok papaverin (Nospanum, nikoshpan) komplamin . A gyógyszert 1-3 hónapig tartják.
Ahhoz, hogy javítja a mikrokeringést kezelést hajtjuk rheopolyglucin (800 ml intravénásan minden második nap, 5-10 infúziókat) beadásra Curantylum, acetil-szalicilsav, 0,5 g 3-szor naponta.
Alkalmazza a hyperbaric oxigenizációt, Bernard áramlatait az ágyéki régióban és az alsó végtagban, 6-10 eljárásra.
Ajánlott gyógykezelés; Hidrogén-szulfid, szén-dioxid-hidrogén-szulfid fürdők, LFK.
Javallatok helyreállító érsebészeti műtétek végtagischaemia I, II, III és IV fokozat. Ellenjavallatok - teljes elzáródása a lábszár artériák szerint angiográfia, szívinfarktus, szélütés, legfeljebb 3 hónapig, szívelégtelenség III fokú, májzsugor, veseelégtelenség.
Lerish-szindróma műtéti kezelésében kétféle műtétet alkalmaznak:
- protézisek eltávolítása;
- bypass műtét.
Az endarteriectomia az aortopodikus szegmensből Lerish-szindrómával ritka. Az aorta elszaporodását elzáródásokkal és éles stenosisával, tolatásával végzik - gyakrabban, miközben a laikus artériák átjárhatóságát biztosítják.
A műtétet anesztézia alatt végezzük. Működési technika: a hozzáférést a teljes mid-laparotómia lebontásával érik el. A femoralis artériákat a combon külön bemetszések teszik ki. A retroperitoneális térben a hasi aorta ki van téve. Az aorta nagyfokú elzáródása esetén javasolt a thoracophrenolumbutomatikus hozzáférés alkalmazása. Ha az aorta reszekszik, átkerül, de nem távolítják el. Az anasztomózis véget ér a végéhez bifurkációs protézissel. A peritoneum mögötti protéziskeféket mindkét csípőre eltávolítják, és a femurális anasztomózisra, vagy ha át nem hajlamosak a csípő mélyebb artériáira. Vészhelyzet esetén a protézis proximális anasztomózisa az aortával az aorta oldalán végződik. Minden anasztomózist varró varrattal végzünk. A rekonstrukciós műtétet ágyéki szimpatektómia egészíti ki. Kombinált elváltozással a viscerális artériák rekonstrukcióját végezzük.
A III-IV. Iszkémiában szenvedő betegek súlyos szomatikus állapotában szubklavia-femorális bypass műtétet lehet végezni. Ebben az esetben a protézis a szubklavia artéria oldalára van varrva, a mellkas, a has bőr alatt történik, és a combon látható, ahol az anasztomózis az artériával történik.
A műtét után a Lerish-szindróma klinikai megnyilvánulása megszűnik, és a munkaképesség helyreáll, de továbbra is konzervatív kezelést kapnak.
A Lerish-szindrómával végzett rekonstruktív műtét utáni mortalitás 2-8 százalék között változik. A disztális ágy 10 évig tartó jó állapotú rekonstrukciós műveletek jó eredményei a betegek 70% -ában maradnak.
Az 1979-es nagyméretű orvosi enciklopédia