Kínai kifejezések
Ebben a fejezetben bemutatom a Date 日期 [rìqī] témáját. Meg fogod tanulni, hogyan alakulnak ki a hét napjai kínai nyelven. Meg fogod tanulni, hogy a hét napjai kínai nyelven íródnak és hogyan olvassák őket. Ismerje meg a hét napjain a kínai nyelvben használt gyakori kifejezéseket. Gazdagítsa a szókincset a hónap nevével kínaiul. Ismerje meg a dátumok és az évek helyes kiejtését. Nos, ha tudod, olvassa végig az egész cikket, és megtudja, mi van rejtve a témában.
Kínában a hét hónapjainak és napjainak neve nagyon egyszerű, a hét vagy a hónap ezen napjának megfelelő számot kell hozzáadnia a 星期 [xīngqī] vagy month 月 [yuè] szóhoz. Például egy hétfő, kettő keddre stb.
星期一 [xīngqī yī] hétfő
星期二 [xīngqī èr] kedd
星期三 [xīngqī sān] szerda
星期四 [xīngqī sì] csütörtök
星期五 [xīngqī wǔ] péntek
星期六 [xīngqī liù] szombat
星期日 [xīngqī rì] vasárnap
今天 星期 几? [jīntiān xīngqī jī] Milyen nap van ma?
今天 星期 一, / 星期二, / 星期三 / 星期四. [Ma hétfő / kedd / szerda / csütörtök.
Beszélgetve az elmúlt dátumról, használd a 上 [shàng] szót.
Ha az akciót rendszeresen megismétlik bizonyos napokon, a nap neve előtt mindegyik szót 每 [mìi].
他们 每 星期三 / 星期六 见 面. [tāmen měi xīngqī sān / xīngqī liù jiànmiàn] Minden szerdán / szombaton találkoznak.
我们 得 時 个 月 / 这个 月 付款. [wǒmen de měi gé yuè / zhè gè yuè fù kuǎn] Minden hónapban / ebben a hónapban meg kell fizetnünk.
我们 一个 月 以前 / 上 个 月 付款 了. [wǒmen yī gè yuè yǐ qián / shàng gè yuè fù kuǎn le] Egy hónappal ezelőtt / múlt hónapban fizettünk.
A dátumok, mint az orosz, rendszámokat használnak, de először a hónapot hívják, majd a számot. Például a május második lesz a fordítás 五月 二 号 [wǔ yuè èr haò].
Példaként néhány példát adok a dátumok felhasználásával.
年 [nián] a kínai évben.
今年, 每年 [jīnnián, měi] Ebben az évben. Minden évben.
去年.一年 以前. [qù nián. yīnián yǐ qián]. Tavaly. Egy évvel ezelőtt.
明年.过 一年 [míngnián. guò yīnián] A következő évben. Egy év alatt.
Például, olvass néhány mondatot évekkel.
我 是 一 九 八 零 零 年 出生 的. 1980-ban született.
Az évszak kínai nyelven 季节 [jìjié]
Jelenleg tavasszal / nyárral / ősszel / télen van.
我 永 是 冬天 / 夏天 有 休假. [wǒ yǒng shì dōngtiān / xiàtiān yǒu xiùjiǎ] Télen / nyáron mindig nyaralni indulok.
A kérdésre 什么 时候? [shénme shíhòu] Mikor? különböző válaszok lehetségesek. Idő szerint csoportosítom őket. Először is, hogy mi történik most és napról napra:
Az alábbi mondatok a múltra utalnak:
昨天 [zuótiān] Tegnap
昨天 早上 / 晚上 [zuótiān zǎoshàng / wǎnshàng] Tegnap reggel / este
前天 [qiántiān] Tegnapelőtt
两 / 三 天 以前 [liǎng / sāntiān yǐ qián] Két / három napja
去年 [qùnián] Tavaly
很早以前 [hěn zǎo yǐ qián] Hosszú ideig
不久 [bù jiǔ] Nem sokkal ezelőtt
A jövőbeni események az alábbi kifejezések használatával jelentkezhetnek:
Csütörtök / este
后天 [hòutiān] Holnapután
过 两 / 三天 [guō liǎng / sāntiān] Két vagy három nap múlva
休息 日 [xiùxī rì] A hétvégén
下个月 [xià gè yuè] A következő hónapban
明年 [míngnián] A következő évben
今后 [jīnhòu] A jövőben
不起 什么 时候 [bùqǐ shénme shíhòu] Egy nap
很 快 就 [hìn kuài jiù] Hamarosan
A következő mondatok az ünnepekről és a hétvégékről:
春节 时 [chūnjié shì] Tavaszi Fesztivál.
节日 的 时候 [jiérì de shíhòu] Ünnepnapokon.
每 周末 [měi zhōu mò] A hétvégén.