Gyakorolj új helyet
1. Ülj le kényelmesen és két vagy három mély sóhajjal. Hagyja, hogy a szemei nyugodtan vizsgálják a környező objektumokat, vagy fokozatosan közel kerüljenek.
Ha egy új hely vagy mozgásérzet érzése van, gyengéden emelje fel a fejét. Mentálisan új helyre költözni, próbálja elképzelni a lehető legeredményesebbnek az érzést, hogy hol vagy, hol van a tested.
Mentálisan új pozícióba költözött. Rájöttél a disszociációra, mert megtörted a test valódi pozíciójának eredeti egységet és a test valódi helyzetének látásérzékelését.
És most, felismerve, hogy új helyre vagy, kissé emelje fel a fejed, lassan nyissa ki a szemét, és úgy érzi, mintha valódiak lennének az összes olyan irritáló anyag és tárgy, amely körülvesz egy új helyre. Anélkül, hogy elveszítené az új érzéseket, nyúljon, mint egy macska, az alvásból. Ha sikerült ezt végrehajtani, akkor újraegyesülést hajtott végre, azaz. egy új, képzeletbeli asszociáció a mentális disszociáció után, amelyet előtte csináltunk.
Ezután gondolkodni és mondani magadnak (most egy új helyen ülve): "Az ablak előtt vagyok, itt van az asztal szélessége, kerek lámpa az asztalon stb.".
3. Most, a disszociált (újraegyesített) állapotból próbálj meg megnézni a fizikai testet és kibontani a nézetet, hogy több tárgyat láthasson a szobában. Amikor ezt gyakoroljátok, próbálj meg egy olyan elképzelés panorámáját elérni, amely széleskörű perspektívát nyit meg, mi történik, azaz teljesen újra társítva.
4. Most adjon audió-hangos komponenseket a következő szavakkal: "Új állapotomból hallom a hallható hangokat", ezáltal elmélyítve az újjászületést.
Ismertessük a disszociáció eszméjét és technikáját. Ezt a gyakorlatot néhány napig eltöltheti, fokozatosan csökkentve azt az időt, amikor hatékony disszociációt végez.
Több edzés után kétségtelenül elsajátítod a disszociációt és újraegyesülést, és elég hosszú időn keresztül meg tudod csinálni, önkényesen a disszociáció helyét választva.
5. Ha elsajátítja ezeket a képességeket, végezze el a gyakorlást szemmel zárva. Ezután hajtsa végre a mozgást és végül beszéljen (először magával, majd partnerrel).
A magas szintű disszociációs mesterlés lehetővé teszi, hogy sok esetben alkalmazza azt, ami zavarja az érzelmi egyensúlyt, hogy megszakadjon a stresszes vagy érzelmileg stresszelt állapotoktól.
Nyilvánvaló, hogy a disszociáció abból áll, hogy egy személy "leáll", és a társulás lehetővé teszi számára, hogy "jöjjön el önmagáért", "térjen vissza önmagához". Az egyesületi és disszociációs állapotok érzelmi potenciáljának különbsége azonban olyan jelentős lehet, hogy önmagában olyan tényezővé válik, amely érzelmi nehézségeket, akadályokat, vagy akár valódi stresszt okoz. Például egy veszélyes vagy kritikus helyzetben egy személy disszociált állapotban jár el, mintha bizonyos érzelmeket elhagyna. De közvetlenül azután, hogy az igazi veszély elhaladt, a felhalmozódott érzések az illetőre esnek, és elárasztják őt, sírva, nevetve, sírva, éles mozdulatokkal.
A disszociációtól a társulásig való azonnali átmenet célszerű és szerves csak akut, kritikus helyzetekben, de a legtöbb más élet- és szakmai eseményben a fokozatos átmenet hatékonyabbá válik, ami egy speciálisan kidolgozott és meglehetősen jól ismert rituálé lehet. Az elsők között, és az egyszerű, de fontos módja ennek az átmenetnek tudható mélység levegőt egy ideig, vagy bizonyos fizikai mozgás (séta a teremben, sétálni az utcán, stb.)
Ha egy munkanap után hazatérünk egy disszociált állapotban, és már előre megelégszik a társult államban való korai visszatérés elégedettségével, akkor néha nem éri el a kívánt nyugalmat, sőt rosszabb, mint a munkahelyén. Az a tény, hogy néha túl kemény, „elengedni őt” állapotban az egyesülési és találjuk magunkat egyedül, kiszolgáltatva a leghangosabb és mély gondolatok és érzések. Ezek az érzések könnyen válhat sérült vagy önsajnálat és gondolatok oldódnak, izgalmas és erősítő bűntudat, szomorúság vagy harag: „Miért én? Nem érdemeltem meg egy másikat? Tényleg én voltam? Miért történik velem? ", Stb.
Ezért amikor hazaérünk, és kivesszük a "professzionális cipőinket, kalapjukat és öltönyüket", nem szabad azonnal lemerülnünk a legmélyebb és legszélsőségesebb szövetségi állapotokra. Ha észreveszed ezt magad mögött, megfelelőbb módokat találhatsz a "szakmai disszociáció" -ról "otthoni egyesülésre". Ez lehetővé teszi, hogy jobban megőrizze az érzelmi energiát.
Olyan gyakorlatot kínálunk, amely lehetővé teszi, hogy elsajátítsuk a disszociációról a társulásba való átmenetet, és segítsen hatékonyan megkülönböztetni a szakmai és a személyes életet.