Az iskolás gyermekek információs kultúrájának kialakulása a hosszú távú tevékenységben a phos adminisztráció feltételei mellett
másolat
ha ($ ez-> show_pages_images $ page_num doc ['images_node_id'])
4 tornász, akik tudatosan részt vesznek a nyitott órákon, konferenciákon, részvételen, amelyek segítenek felmérni magukat. A második szakaszban az aktív gimnázium diákjai kutatási és kutatási tevékenységeket folytatnak a nyílt események előkészítésében, problémamegcsoportokba szervezve, ahol a hallgatók elfogadható szintű tudatosságban vesznek részt. Az információs kultúra az egyik témakörben dolgozik, a kapott információk összevetésével, az események legérdekesebb anyagának kiválasztásával és igazolásával. A diákok részt vesznek a projekt létrehozásában, megtanulják bemutatni az eredményeket, tanulni társaiktól nyilvánosan. A harmadik szakasz az információs kultúra közvetlen kialakulásához kapcsolódik az összes hallgató között. A munkát különböző területeken, különböző témákban folytatják. A gimnazisták megosztják a beérkezett információkat, vitatják meg egymás kérdéseiket, válaszolnak az ellenfelek kérdésére. A kutatási és a keresési tevékenységet az általános iskolai tevékenységek általános forgatókönyvének kialakításában és a résztvevők szerepének kijelölésével fejezik ki. Az információs kultúra kialakulásának ez a megközelítése több pozitív eredményt ad. Az iskoláskori információs kultúra kialakításának fő feladata és követelményei: a megszerzett tudás gyakorlati felhasználása, relevanciája az egyén oktatásához, szellemi, kulturális és erkölcsi fejlődéséhez kapcsolódó valódi és jövőbeli információs érdeklődéshez és igényhez; a független információkeresés és -kiválasztás képzése, a különböző információforrások, többek között az adatbázisok, az internet használata; az információs műveltség képzését a mindennapi tanítási és oktatási munka szerves részének kell tekinteni. A magas színvonalú oktatás lehetetlen magas szintű információs kultúra nélkül, mind a diákok, mind a tanárok számára. Az oktatás folyamatosan frissül, új programok, oktatási technológiák kerülnek bevezetésre. Egyik szakma sem olyan fontos ahhoz, hogy megbízható, stabil és sikeres országi jövőt biztosítson a nemzet szellemi és kreatív potenciáljának fejlesztésében, mint tanár szakma. A tanár munkája a diákokkal összetett és soha véget nem érő folyamat. A tanár folyamatosan növekszik, a rugalmasságot, a személyes fejlődést, a megújult tudást, a szülőkkel való szoros együttműködést. A diákok bármely tevékenységét pszichológiai és pedagógiai támogatással kell ellátni. A gyermek fejlődéséhez vezető környezet szervezésének kulcspozíciója a tanárhoz tartozik. Profizmusa, kreativitása, széles tudománya, magas szintű pszichológiai és pedagógiai előkészítése, humánus hozzáállás az emberektől, a diákokkal való interakció hatékonysága függ. Az új oktatási paradigma alapján a tanárnak felül kell vizsgálnia szakmai tevékenységének, értékorientációinak és attitűdjeinek modelljeit. A tanárnak önmagának kell orientálnia az iskoláskori információs kultúra kialakulását, és ez a 4 éves