Az állampolgárok bizalmának a törvényben és az állam cselekvéseinek fenntartásában betöltött elv kötelező következményei
Az állampolgárok bizalmának a törvényben és az állami fellépésekben (a továbbiakban: a bizalom megőrzésének elvében) fenntartott elv kötelező következményeit és az államra gyakorolt aktív befolyás tényét az Orosz Föderáció Alkotmánybíróságának gyakorlata bizonyítja meggyőzően <1>.
--------------------------------
<1> A továbbiakban a Bíróság.
Ezért viszont a bírósági gyakorlat bizalmának megtartása elvének további kötelező következményeit nem az államhoz fűződő bizalmi kapcsolatok vonatkozásában kell tulajdonítani, i. a bizalom alapjául szolgáló tulajdonságokról, amelyekről meg van győződve, és ezért megsértik a bizalmat, de a módszerek és eszközök, amelyek a kapcsolatok e tulajdonságai <20>.
--------------------------------
<20> A jogi stabilitás tekintetében: a jogszabályok önkényes megváltoztatásának tilalma és a jogalkotási politika kiszámíthatóságának megkövetelése; a személy álláspontjának romlását, visszamenőleges hatállyal rendelkező normát adni tilalom; a hivatalosan elismert státus állandóságára és a jogaik gyakorlásának lehetőségére vonatkozó bizalom fenntartására vonatkozó követelmény; a bevezetett változtatásokhoz való alkalmazkodás átmeneti időszakának létrehozására vonatkozó kötelezettség. A jogbiztonság szempontjából: az a követelmény, hogy a jogviszonyban résztvevők megtehessék tevékenységeik következményeit. Az állam lelkiismeretességének részében: az állam kötelessége tiszteletben tartani a jogokat; az arányosság elve; a meglévő és biztosított jogok garantálására vonatkozó követelmény, többek között a jogsértések helyreállítása és az ilyen helyreállítás visszavonásának ellentételezése révén.
Ezen túlmenően, az elvet vetett bizalom fenntartása úgy tűnik, hogy a kölcsönös bizalom a kereslet az értelemben, hogy az emberek és a polgárok bíznak a kormány, hivatkozhat a válasz, azaz a kölcsönös, az állam bizalmát az emberekhez, a polgárokhoz, az egyesületeikhez. Más szóval, az emberek és az állampolgárok között kerül sor az állam alkotmányos kapcsolat jellemzi az ügygondnok (vagyonkezelői) jogosult hivatkozhat arra a tényre, hogy ha bíznak a kormány, azaz a támaszkodnak jól ismert, mint egy személy - a bizalom destinators, az állam és nem kételkedik összefüggéseit polgárai azok a tulajdonságok (becsület, felelősség), amely bízik bennük cserébe. A fenti tűnik helyesnek az első helyen, mert lehetetlen, hogy azt állítják, a bizalom fenntartása, hogy abban az állapotban, amikor azt állítja, támogatja egy alany (az állam) nem bízik, ne fogadjuk el a munkáját, hanem éppen ellenkezőleg, adja okok miatt (különösen a , különböző szabályozási intézkedésekben) annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok úgy gondolják, hogy az állam nem bízik bennük. Másodszor, az alkotmány által alkotott állam, amelyet a nép hoz létre, azaz főszabály szerint, nem hivatalos, alárendelt státusza miatt, hanem normatív módon döntést hoz arról a kérdésről, hogy megbízik-e az emberekkel és a polgárokkal. Ugyanakkor, nem cselekmény végrehajtását a „szabad akarat”, hanem egyfajta végrehajtása alkotmányos rendelkezései a formális bizalmatlanság az állam az ő cselekedetei normatív jellegű is lehetséges <21>.
--------------------------------
<21> Kétféle ilyen alkotmányos rendelkezés létezik. Az első ilyen jellegük az Art. 55 az RF alkotmány. Ebben az értelemben, ha feltételezhető, hogy a hitelességét az állam, hogy az emberek és az állampolgárok vezet a kezdete annak hatásai e cikk szerint meg kell akadályoznia, az állam nem is vezetett az a követelmény, a kölcsönösség, bizalom, döntéseket hozni, amelyek vezetne ilyen jellegű következmények; ugyanakkor, amikor az emberek és a polgárok indokolják azt hinni, hogy tevékenységük ellentétes az Art. Az Orosz Föderáció Alkotmányának 55. cikke értelmében az államnak jogában áll hivatalossá tenni a velük szembeni bizalmatlanságát. A második fajta utal, hogy a különböző rendelkezések az Alkotmány, amelyek specifikusan kötődnek a végrehajtás egyes tevékenységeinek az állam feltételezése nélkül, annak átadása magánszemélyek (pl pénzügyi hatóság, a honvédelem funkció). Ebben az esetben a bizalomviszony követelménye magában foglalhatja a magánszervezetek bevonását az állami hatáskörök gyakorlásába, de nem az átruházás lehetőségét.
Visszatérve időközben szempontjai bizalom az emberek és a polgárok és az állam valamilyen elvont, de hangsúlyozza a forrása bennük elengedhetetlen, az is lehetséges, hogy vegye figyelembe, hogy a bizalmat az emberek és az állam polgárai - ez a bizalmat számításához minőségi működését <22>. Az államban szervezett módon az emberek számos várakozással vagy számítással kapcsolódnak ehhez. De ha az emberek nem csak számít az állam így vagy úgy, de ez nem így van bizalom, akkor feltételezhetjük, hogy ő az a bizalom néhány rajzát, hanem igyekszik biztosítani azt. Ezért bízhat abban, hogy az állam magabiztosan számol rajta, különösen abban az esetben, ha az erre alapozott bizalom és bizalom az állami tevékenységre vonatkozó követelményekkel rendelkezik. Ilyen például stabilitás, bizonyosság, lelkiismeretesség. Az emberek tehát nem egyszerűen bízik az állami, támaszkodva az állítólagos ott a minőség, hanem tulajdonít az állam formájában a felelősségük, biztosítva számukra egy listát a jogi és intézményi biztosítékok, beleértve a bírósági alkotmányos szabályozása, amelyekben többek között az, hogy megfeleljen a követelményeknek (kötelező következményei) a bizalom fenntartásának elvével, az állam kénytelenek jól ismert módon cselekedni.
--------------------------------
<22> AN Kokotov különösen azt írta, hogy „bizalom alapja a racionális és érzéki, beleértve a tudatalatti és a tudattalan tényező”, és „az emberek bizalmát a kiszámíthatóság, hatékonyság valaki másnak a tevékenységek, a saját kapcsolatok. Kész, hogy csatlakozzon a már említett kapcsolat "(Kokotov, AN, Ed., Op., P. 14).
Így, mivel a bizalmat az emberek része számos okból megjelenése és létezése alkotmányosan szervezett állam, egy ilyen állam - amelynek feltételei között a minőségének megőrzése és állapotának fenntartása bizalmat magukat, törvények, rendeletek, - kötelezettséget oly magát szervezni és a funkció, hogy ne rontják a minőséget az állítólagos állam az ő tevékenységet, amely az ésszerű, hogy bízom benne, hanem azért, mert a bizalom a hatóság a tevékenysége javára az emberek és az állampolgárok <24>. És úgy tűnik, hogy ez az állami kötelesség kifejezésének fő formája a bizalom fenntartásának alapelve, amely magában foglalja az abból következő következményeket, amelyek az államot kötelezik.
--------------------------------
<24> Ehhez lásd például: Austin J. A Jogtudományi Tartomány meg van határozva. London, 1861. o., 202, 204.
Ha nem találtad meg az ezen az oldalon szükséges információkat, próbáld meg a webhely keresését: