Az algériai válság és az ötödik köztársaság létrehozása
Az új Alkotmány szerint a francia politikai rendszer központja volt az elnök, akit 7 éven keresztül választották meg közvetlen, általános választójog alapján. A nemzeti választottbíró szerepet kapott, amelynek célja a hatóságok normális működésének biztosítása. Az elnök nem volt felelős semmilyen kormányzati hatósághoz, és senki sem irányította. Ezen kívül ő széleskörű jogosítványokkal nevezi a fejét a kormány és tagjai, a fővezér, joga volt, hogy feloldja a nemzetgyűlésben képviselt Franciaország a nemzetközi porondon, ő kapta meg a jogot, hogy kinevezése a legmagasabb polgári és katonai hozzászólás, stb Az elnök felruházott jelentős hatáskört a jogalkotási területen; joga volt aláírni és kihirdetni törvényeket, hogy szükség új parlamenti vita a törvény vagy osztály-CIÓ a cikkeit; a Parlament által elfogadott törvényjavaslat jogát, és az Alkotmánybírósághoz (bírósághoz) továbbítani az alkotmánynak való megfelelésről. Az Art. 19 a legfontosabb hatásköre - a kinevezését a kormány a feloszlatását a House, a bevezetése dei következmény rendkívüli hatásköröket, átadó zakonoproek-nek, hogy a népszavazás és számos más - az elnök gyakorolja egyénileg nélkül kontrasignirovaniya a miniszterelnök és az érintett miniszterek.
Kezdetben az elnököt a választási kollégium választotta meg, de 1962 óta közvetlen választásokat vezetnek be.
Az Alkotmány az állam mechanizmusának második helyét a miniszterelnök által vezetett kormányhoz rendelte, amelynek feladata a törvények betartatása, a fegyveres erők vezetése és gyakorlati politikák végrehajtása. A kormány felelős volt a parlamentnek, ami bizalmatlanságot fejezhetett ki a kormány ellen.
A köztársasági parlament két kamarából alakult: az Országgyűlés és a szenátus. Az országgyűlést egyetemes közvetlen szavazással választják meg, a szenátus biztosítja a területek képviseletét, és közvetett szavazással választják meg. Mindkét kamra közel azonos. A Parlamentnek csak a polgári, büntetőjogi, munkajog, a bírósági és bírósági eljárások szervezése, az adók létrehozása, az államhatalmi szervezet stb., Az Alkotmány 34. cikkében szigorúan megfogalmazott elvei alapján joga van jogszabályokat elfogadni. A parlament jogalkotási előjogain túlmutató kérdéseket kormányrendeletek szabályozzák.
Az 1958-as alkotmány által létrehozott politikai rendszert köztársaságként definiálhatják, amely ötvözi a parlamentáris és elnöki kormányzási formákat, az elnök hatalma túlsúlyával. Az Ötödik Köztársaság politikai rendszere ma is folytatódik. Az Alkotmány felülvizsgálatának kezdeményezése a köztársasági elnökhöz és a parlamenti képviselőkhez tartozik (89. cikk).