A tranzakciók érvénytelenségének következményei - általános és különleges
A jogszabály három lehetőséget biztosít a tranzakciók érvénytelenségének következményeire:
- kétoldalú kárpótlás (előző állapot helyreállítás), ami arra utal, hogy mindkét oldalon továbbítja a másik oldalon, az összes kapott az ügylet, és ha ez nem lehet visszatérni kapott természetbeni (beleértve, ha a beérkezett tükröződik a tulajdon használatát, az elvégzett munka vagy a nyújtott szolgáltatás) Visszaigényelhető értéke pénzben;
- egyoldalú visszatérítés. amelynél az ügyletnek csak egyike rendelkezik azzal a joggal, hogy visszaadja azt, amit átadott a másik félnek. A másik félnek nincs joga a tulajdonának visszavételéhez: minden, amit az ellenkező félnek átadott, az állam jövedelmében kell behajtani;
- nincs visszatérítés. mindazt, amit a tranzakcióban részt vevő felek kapnak, és mindent, ami esedékes, de nem érkezik meg, az állam jövedelmében gyűjtik össze.
A döntés, amely szerint ezeknek a lehetőségeknek az esetében a tranzakció elismerését érvénytelennek kell kísérni, végső soron attól függ, hogy a törvény követelményeinek melyikét sértették meg:
- A tartalmi ügylet nem felel meg a törvénynek;
- az ügylet formája nem felel meg a jogszabályi követelményeknek;
- a tranzakciót egy alkalmatlan személy követi (a tranzakció időpontjában);
- a jogi személy tranzakciója nem felel meg jogképességének;
- az akció szándéknyilatkozata az ügylet végén nem felel meg az igazi akaratnak.
Az ügylet érvénytelenségének alapja
Az ügylet érvénytelenségének következményei
A tranzakciók jogi vagy egyéb jogi aktus általi megsértése (a nem érvényesíthető tranzakciók általános indoka)
Kétoldalú kárpótlás, amennyiben az ügylet érvénytelenségének más következményeit nem írja elő a törvény
Az ügylet formájának megsértése és az állami nyilvántartásba vétel követelménye
Kétoldalú kárpótlás, amennyiben az ügylet érvénytelenségének más következményeit nem írja elő a törvény
Közvetlen vagy indirekt szándék létezése a tranzakció végrehajtására a törvény és az erkölcs elvének megsértésével
Ha szándék van a tranzakció mindkét oldalán - nincs visszafizetés. Ha a tranzakció egyik fele szándékozik - az egyoldalú kárpótlás egy olyan fél javára, amely nem szándékozik
Az üzlet az illúzió hatására történik
Kétoldalú kárpótlás, hacsak egyéb következményei a rokkantság az ügylet nem a törvény által előírt. Ezen kívül a párt, amelynek ruha az ügyletet érvénytelennek jogosult számára, hogy a másik fél kártérítést okozott tényleges kárt rá, ha bizonyítja, hogy a káprázat keletkezett a hiba a másik félnek. Ha ez nem bizonyított, a párt, amelynek ruha az ügyletet érvénytelennek kell kompenzálni a másik fél annak kereslet miatt ez valódi kárt, akkor is, ha a hiba bekövetkezett körülmények miatt az ellenőrzést a megtévesztett fél
Az ügylet csalás, erőszak, fenyegetés, az egyik fél képviselőjének rosszindulatú megállapodása, a másik fél képviselője által történik
Egyoldalú visszatérítés a károsult fél javára. Ezenkívül az áldozatot a másik fél kártalanítja, amely tényleges kárt okozott neki
Az ügylet rendkívül kedvezőtlen körülmények között történt, a nehéz körülmények és kényszerű kényszerek együttesének köszönhetően
Egyoldalú visszatérítés a károsult fél javára. Ezenkívül az áldozatot a másik fél kártalanítja, amely tényleges kárt okozott neki
Az ügyletet megtévesztő (a fajra)
A törvény nem tartalmaz semmilyen következményt
Az ügylet egy másik üzletet fedezett le
A felek számára a tranzakcióra vonatkozó szabályok érvényesek
A tranzakciókra vonatkozó hatósági korlátozások jelenléte
Az ügyletet a jogi személy törvényes dokumentumainak figyelembe vétele nélkül tették, amely megtiltotta az ilyen ügyletek elvégzését
A jogi személynek nem áll rendelkezésére a törvény által előírt bizonyos tevékenységek folytatásához szükséges engedély
Olyan állampolgárok tranzakciója, akik olyan helyzetben voltak, amikor nem tudták megérteni cselekvéseik jelentőségét vagy kezelni őket
Kétoldalú kárpótlás. Ezen túlmenően, az ügyfél köteles megtéríteni a megfelelő oldalon a tényleges kár, ha bebizonyosodik, hogy tudta vagy tudnia kellett volna találni, másrészt olyan állapotban, hogy nem tudta megérteni tetteit és szabályozása
Általános szabályként megállapítható, hogy a döntés az ülés akkor tekinthető elfogadottnak, ha szavazott a résztvevők többsége a közgyűlésen, és ezzel egyidejűleg az ülésen részt vett legalább 50% -át a résztvevők száma a vonatkozó polgári jogi közösség (határozatképesség).
Azt is megállapítja, hogy az ülések döntéseit a távollevők szavazása hozhatja meg, hacsak a szövetségi törvény kifejezetten nem rendelkezik. Így például a közös tulajdon tulajdonosainak találkozója is távollétében tartható.
Az ülés napirendjén szereplő minden kérdésre független döntést kell hozni, kivéve, ha a közgyűlés egyhangú döntése másként rendelkezik.
Az ülések jegyzőkönyvének nyilvántartására vonatkozó követelmények A teljes munkaidőben (közös részvétel formájában) tartott ülés jegyzőkönyvének a következő információkat kell tartalmaznia:
- az ülés időpontja, időpontja és helye;
- az ülésen részt vevő személyekről szóló információk;
- a napirenden szereplő minden egyes napirendi pont szavazásának eredménye;
- a szavazatok száma;
- információkat azokról a személyekről, akik a határozat ellen szavaztak, és ezt a protokollban rögzítették.
A hiányzó szavazás eredményéről készült jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:
- hogy mely időpontokban fogadták el a polgári jogi közösség tagjainak szavazására vonatkozó információkat tartalmazó dokumentumokat;
- információk a szavazásban részt vevő személyekről;
- a napirenden szereplő minden egyes napirendi pont szavazásának eredménye;
- a szavazatok száma;
- információkat a protokollt aláíró személyekről.
A rendelet Art. 181,1 a Ptk beállítva. hogy a döntés a találkozó ad okot, hogy a jogi következményeket, amelyekre döntését az ülés küldött valamennyi személy jogosult részt venni ezen a találkozón, valamint a más személyek, ha azt törvény vagy természetéből következik a kapcsolatot. Ez az alapvető különbség a felbontás a találkozó ügyletek, mivel az utóbbi, általános szabályként, nem ad okot felelősséget személyek, akik nem részesei e tranzakciók.
A közgyűlések határozata érvénytelen vagy ellentmondásos. Hacsak a törvény másképp nem rendelkezik kifejezetten, a közgyűlés érvénytelen határozatát vitatják. Ez egy új törvényi rendelkezés, mivel korábban az egyezmények érvénytelen döntéseinek vitatott és jelentéktelen részeként történő megosztását a bíróságok kizárólag az anyagi jog normáinak értelmezésében hajtották végre.
A bíróság határozatát az ülés határozatával érvénytelennek lehet nyilvánítani, ha a törvény előírásai nem teljesülnek, ideértve a következő eseteket is:
- a találkozó összehívásának, az ülés előkészítésének és megtartásának jelentős megsértése, amely befolyásolja az ülés résztvevőinek szándékát;
- a résztvevő nevében beszélő személy nem jogosult;
- a jegyzőkönyv kidolgozására vonatkozó szabályok jelentős megsértése, beleértve a protokoll írásos formájára vonatkozó szabályokat;
- az ülés résztvevőinek egyenlő jogainak megsértése.
Ez a lista nem teljes. A gyülekezés összehívására, előkészítésére és megtartására vonatkozó hivatalos szabályok megsértése azonban a meghozott döntés érvénytelenségét eredményezheti, de csak a társadalom résztvevőjének akaratát érinti.
A protokoll kidolgozására vonatkozó szabályok megsértése indokolhatja a határozat megtámadását, ha a bíróság bizonyítani fogja az ilyen jogsértés lényegességét.
A közgyűlés határozatát nem lehet megtámadni, ha ezt később megerősítik (ismét a bírósága érvénytelensége előtt) az ilyen határozat ismételt elfogadása (az RF Polgári Törvénykönyv 181. cikke (2) bekezdésének második bekezdése). Ez a szabály azonban csak az elfogadott eljárás megsértése miatt vitatott határozatokra vonatkozik.
Általános szabályként az ülés határozatát nem lehet érvénytelennek nyilvánítani, ha a távollét szavazata nem befolyásolja a szavazás eredményét (az RF Polgári Törvénykönyv 181. cikkének (4) bekezdése). Azonban nem elegendő egyetlen említett ok miatt sem: figyelembe kell venni a határozat hátrányára hivatkozó személy számára jelentősebb káros következmények hiányát vagy hiányát.
Bizonyos esetekben szükség elismerési határozatot a találkozó is érvényteleníti a találkozó résztvevő megszavazta, vagy tartózkodik a szavazástól, de csak akkor, ha igazolni tudják a fog, ha a szavazati megsértették (Art. 2. §. 3. Az Art. 181,4 a Ptk).
Art. 181,5 A Ptk bevezeti a kicsinyes készítés szerelés - ezek a döntések nem érvényesek, nem joghatás kiváltására, és nem tartoznak a kérelem, függetlenül attól, hogy elismerést, mint a bíróság. Ez az alapvető különbség a kicsinyes, hogy ülésein a megdönthető, mivel ez utóbbi lehet érvényteleníteni csak joghatályos bírósági határozat pert kihívást a döntéseket az ilyen találkozókon.
A polgári törvénykönyv 181. cikke előírja, hogy a határozat az alábbi esetekben érvénytelen:
- a napirenden nem szereplő kérdésben (a szabály nem érvényes, ha az adott közösség valamennyi tagja részt vesz az ülésen);
- a szükséges határozatképesség hiányában kerül sor;
- olyan kérdésben fogadják el, amely nem tartozik a gyűlés hatáskörébe;
- ez ellentmond a törvény és rend alapjainak vagy erkölcsének.
A művészet tartalmáról. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 181,5 pontjából következik, hogy az ülések határozatainak semmissé nyilvánításának indoklása lezárul. Következésképpen a törvény rendelkezéseinek megsértése miatt az egyesületek döntései vitatottak (az RF Polgári Törvénykönyv 181.3 cikke 1. pontjának 2. bekezdése).
Ez egy különleges kérelmekre vonatkozó elévülés elismerés érvénytelen döntéseit szerelvény (5. o., Art. 181,4 a Ptk). Kezdve az egésznek kötődik mind a szubjektív elem: hat hónapon belül „.. A nap, amikor a személy tudta, vagy tudnia kellett volna”, és azzal a céllal: nem több, mint két éve »a napot, amikor a döntés nyilvánosságra került.« Ez elévülési idő érvényes, ha a szövetségi törvény nem hoz létre más elévülési időket.