A szocialista állam kormányzati formája, a szocialista köztársaság - a forma jellemzői
A SZOCIALISZT KÖZTÁRSASÁG
A szocialista köztársaság jellemzői:
· Az állam vezető szerepe az állami hatalom alapját képező képviseleti testületek közé tartozik;
· A politikai, gazdasági és kulturális vezetés a társadalmi élet kombinálható egyetlen állami mechanizmus biztosítása szuverén kezelése az állami hatóság a termelési eszközök, szabályozása és ellenőrzése az anyagi és szellemi javak;
· A magasabb és helyi testületeket a demokratikus centralizmus elve alapján egyetlen reprezentatív rendszer határozza meg;
· A jogalkotó és a végrehajtó hatalom egyesülnek a dolgozó képviseleti intézmények személyében;
• a végrehajtó és igazgatási szervek elszámoltathatósága és ellenőrzése a jogalkotó szervek számára;
· A szükséges feltételek és előfeltételek megteremtése a munkásosztály és pártja vezető szerepének biztosításához a köz- és az állami életben.
A szocialista kormányforma három fajtája létezik:
Népi Demokratikus Köztársaság (Népköztársaság) Köztársaság.
3.1.1 A PARIS KÖZÖSSÉG
A marxizmus támogatói szerint az államháztartás lényegében új formájaként való elismerése szervezete volt: egy egységes, központosított hatalom, amely előmozdítja a proletariátus diktatúrájának politikai és gazdasági feladatait.
· A párizsi község megvalósította az egyetemes és egyenlő választójog elvét. A munkavállalók, a munkavállalók, a kispolgárság hatalma volt, amelyet Párizsban tartott általános választásokon választottak. Ligában összes jogosultság képviselők bevezette az elállási jog, az köteles jelenteni a szavazók, ténylegesen végzett a választási és eltávolítható a tisztviselők is megszűnt a magas fizetést a tisztviselők és a telepített őket árak, amelyek nem haladják meg a fizetése egy szakmunkás. Így a párizsi község egyértelműen megmutatta, hogy nem csak a hivatásos tisztviselők uralkodhatnak az államon.
· "A párizsi község megtörte a régi polgári államgépet, és új államot hozott létre a proletárd demokrácia elvei alapján." Enciklopédikus szótár / Ed. BA Vvedensky. - A 3 köt 2. -. M. Nagy Szovjet Enciklopédia, 1955. - S. 606. Ehelyett profi, állandó hadsereg és a rendőrség a Nemzeti Gárda polgárok hoztak létre, amely képes a hordozó karját. A Nemzetőrség is nemzetközi volt: itt a franciák mellett lengyelek, magyarok, bolgárok és olaszok voltak. Megalakult egy új bíróság, amelyben a bírák felelősek voltak a községért és helyükbe léptek. Az egyház és az állam szétválasztását hirdették, az egyház tulajdonát népi tulajdonnak nyilvánították, a közoktatás világi volt. A legfelsőbb hatóság volt a Kommunális Tanács. Tíz bizottságba (végrehajtó, katonai, igazságügyi és mások) jutott el, amelyeken keresztül a Község legfelsőbb jogalkotói, végrehajtói és igazságügyi funkciókat gyakorolt. A kerületi közigazgatási hatóságokat a község által felhatalmazott képviselők foglalták el.
· A kommunális államhatalmi struktúra teljesen elutasította a burzsoá parlamentarizmus és az ehhez kapcsolódó, a hatalmi szétválasztás elméletét. Így Karl Marx szerint a párizsi község olyan társasággá fejlődött, amely egyidejűleg jogalkotói és végrehajtó funkciót lát el, amely törvényeket hoz létre és érvényesít.
A kommunizmus vereségét szintén befolyásolta a proletariátus elégtelen érettsége és szervezete, a kispolgári ideológiai folyamatok negatív hatása, az egyetlen irányító erő - a forradalmi marxista párt - hiánya.
Mindazonáltal, a hibák és a létezés rövid időszaka ellenére, a párizsi község a XIX. Század proletár forradalmi mozgásának legnagyobb eredménye. Így a marxizmus alapítói nagyra értékelték a párizsi község érdemeit, észrevételeiben az új állami állam megteremtésének modelljét - a proletár diktatúra állapotát. A legfontosabb az, hogy a kommun a szocialista forradalom megvalósításának valóságát mutatta, és reményt adott a lehetséges győzelemre. Megmutatta a forradalom nyereségének fegyveres védelmét, a forradalmi háború támadó taktikáját, a forradalom ellenségeivel szembeni küzdelemben való eltökéltséget.
3.1.2 A TANÁCSI KÖZTÁRSASÁG
A Szovjet Köztársaság a párizsi községgel azonos típusú államhatalmat képvisel:
• Az öreg polgári államszerkezet összeomlása és olyan hatalmi szervek kialakulása, amelyek biztosítanák a forradalom nyereségének védelmét a munkások és a parasztok fegyveres erejével.
"A szovjet szocialista államban az emberek nemcsak a politikai hatalomnak, hanem a szerszámok és a termelési eszközök tulajdonjogának is tartoznak." Enciklopédiás szótár / Ed. BA Vvedensky. - 3 vol. T. 3. - M. THE BIG SOVIET ENCYCLOPEDIA, 1955. - P. 248.
· A munkás tömegek valóságos részvételének biztosítása az állam irányításában, a szovjetek átalakítása az állami rendszer politikai alapjává, a törvényhozó és végrehajtó testületek funkcióinak kombinációja. A szovjetek a nyílt osztályképzés elvén alapultak, és a burzsoázia elszigetelődésének szervévé váltak. Legelterjedtebbé váltak a demokrácia a társadalom minden területén, ők voltak az új állam politikai alapjai, a szocialista építés fő eszközei.
· Bevezetésre került a végrehajtó és igazgatási szervek ellenőrzése és elszámoltathatósága a szovjetek számára.
· A Szovjet Köztársaságot a közhatóságok szelektivitása jellemezte, a felsőbb kormányzati szervek kötelezõ döntéseit a beosztottak számára.
· Az ország állami és közéletének szervezésében vezető szerepet tulajdonítanak a munkásosztály pártjának, amely meghatározza és irányítja az állam belső és külpolitikáját.
3.1.3 AZ EMBERI DEMOKRATIKUS NEMZETI KÖZTÁRSASÁG
A Népi Demokratikus Köztársaság egy olyan állami kormányforma, amely a második világháború után keletkezett, és lényegében megismételte a szovjet kormányforma formáját és jellegét.
A Népi Demokratikus Köztársaság főbb jellemzői:
· A köztársaság politikai alapja az emberek hatalma volt:
Népi kongresszusok, Népi Tanácsok (kellően széles körű hatáskörrel rendelkező és a lakosság számára elszámoltatható önkormányzati szervek) és nemzeti bizottságok;
· Az állam és a közélet minden szálát a partocracy kezében tartják;
A legmagasabb hatóságok a szuverenitás hordozói, a működő tömegek szuverenitása. Ők gyakorolják az ország legfelső vezetését és az emberek befolyását az állami hatalmi erőmű tevékenysége felett;
· A helyi önkormányzatok reprezentatív demokratikus jellegűek.
„Népi Demokratikus Köztársaság - egy ország a valódi demokrácia, a szocialista típusú állam, amely abból adódott eredményeként a szovjet győzelem a náci Németország és imperialista Japán és a forradalmi harc a népek ezen országok a burzsoázia ellen, és a földesurak kollégiumi szótár / szerk. BA Vvedensky. - 3 vol., T. 2 - M. THE BIG SOVIET ENCYCLOPEDIA, 1955. - P. 464.
Az emberek demokratikus köztársaságának példája lehet Albánia, Bulgária, Magyarország, Csehszlovákia, Románia, Kína, Korea, Mongólia, Vietnam.