A múlt egy régi, nem gyógyító seb
23 éves vagyok, szabad vagyok / nem házas, nincs gyerek, az egyetlen gyermek a családban. Vezetek egy magán LJ-t, írom mindent, ami fájdalmas. De a múlt egy régi, nem gyógyult seb. Ma írtam ezt a bejegyzést, de meg kell adnom valakinek, aki elolvassa. Valaki ismeretlen. Nem kell tanácsom, értékelem a véleményét. Mit gondolsz róla?
Olvasd el a bejegyzésedet. Nagyon nehéz volt. És nem csak arról van szó, hogyan választotta az életed történetének "szintjét". Az esettanulmány valószínűleg az érzelmi háttérben, amely a történetét kísérte.
Úgy tűnik, hogy ez egy rendes, szinte következetes, még rendszerezett állítás az életből. És mennyi kimondatlan haragot, nem beszélve hangosan kéri a legfontosabb dolog - a szerelemről!
Nem vagyok biztos benne, hogy megegyezik a látomásom, de véleményem szerint ez a gyónás az a gyermek, aki a legjobban szerette volna lenni! Szerelem minden nap és óra, perc és másodperc! Nem szerettem "mert", és nem "valamit", de nagyon szerettem! Itt van! Már itt van! Pontosan azért érdemes a szerelemre, mert már itt van! És ez a gyerek még mindig nem érti, miért nem tetszik neki? Miért senki sem örül a megjelenésének ebben a világban? Miért senki nem veszi észre győzelmét? Különösen az emberek közel vannak hozzá? Hogy történt, hogy senki másra nem volt szüksége annyira?
Általában személyesen elárasztották ezeket az érzelmeket! Nagyon nehéz megtartani őket! Ezért van egy kérdésem számodra - Hogyan kezel mindezt? Ez a nyugalom, amellyel kronografálod a gyermekeidet és a további tapasztalatokat, azt mondja nekem, hogy ezzel rosszul szembekerülsz! Nem lehet "megölni" a fájdalmas lélek egy részét anélkül, hogy elveszítené magát! Ott, ebben a "eltemetett" részben még mindig élnek a félelem, a harag, a félreértés!
Azt hiszem, nem fogja tudni mindezt távol tartani magától, úgymond, a kinyújtott kezén! Elveszi az energiád egy részét, akkor fel fog lépni veled, csak akkor választhatod a "legmegfelelőbb pillanatot" erre!
Olya! Megértem, hogy a szerelem megtanulása, ha nem tudja, hogy milyen, mi az, nehéz? De lehetséges! Kezdd el tanulni a szeretetet most! Kezdj magaddal! Az önbecsülés természetesen remek! De néha ez egy "öncsillapításnak" is kitágulhat! Nagyon finom vonal! Nehéz meghatározni még a szakemberek számára is!
És egyébként próbáld el szeretni szeretni a tanulásodat! Talán a pszichológusok segítsége meggyőzheti önt, hogy a lecke nem haszontalan! Adja a "kislánynak, akit nem szeret", hogy olyan emberré nőjön, aki kész és képes szeretni!
Vigyázz magadra! Ne fájts a gyerekes sérelmeket!
Engedje el az emberek közötti félelmet! Nyissa meg a világot!
Pszichológus Gladkova Elena Nikolaevna