Zsidó könyv a Biblia
Mi különbözteti meg a Bibliát más könyvektől?
Ez a legősibb könyv a világon, amely annak ellenére, életkor, továbbra is az egyik legfontosabb (több mint 560 millió példányban is adnak el évente).
A Biblia sok támadást tükrözött: a római császárok, akik a parancsot tűzzel tönkretették; A római katolikus egyház, amely a Bibliát betartotta a hétköznapi emberek számára; modern kritikai teológia, amely megpróbálja megfosztani minden jogától, stb.
A Biblia csodája az, hogy továbbra is él. És mégis - ez a leginkább fordítható könyv az egész világon. Ennek egy részét vagy egészét 2261 nyelven fordítják le. És ami a legfontosabb, hogy a Bibliák millióinak és fordításainak a héber és a görög Biblia egy eredeti példányából származnak.
Mi a Biblia különlegessége?
A Biblia valóban kivételes könyv. Mi az egyedisége? Először is ez az egyetlen Isten által ihletett könyv. És ez azt jelenti, hogy az emberek, akik ezt írták, pontosan ugyanolyanok voltak, és ugyanazt akarták, mint maga Isten. Gondolataikat a Szentlélek irányították, és a Bibliában mindent átadtak, amit Isten akart mondani nekünk, a népnek. Ezért biztonságosan mondhatjuk, hogy a Szentírás megbízható forrás, és a könyvben rögzített szavak megbízhatóak.
És meg fogjuk látni, hogy a Biblia egyedülálló eredete, tartalma és hatóköre.
A Biblia nem képzelhető el a zsidó nép és a zsidó nép nélkül a Biblia nélkül. Emiatt Izraelet gyakran "a könyv népének" nevezik. A disszertáció második része fájdalmas vitákat és nézeteltéréseket okoz. Mert csak a Biblia első részében megerősítik: a zsidókat nem lehet elképzelni a TaNaHa (Ószövetség) nélkül. Sajnos sok nép képviselője nem akar hallani semmit a második részéről, az Újszövetségről. Nem fogadják el azt a tényt, hogy ez a rész zsidó is.
A Biblia egyedülálló a természetben
És mégis egyesülnek valami többet. Annak ellenére, hogy gyakran nem ismerik egymást, éltünk különböző időpontokban (néha időközönként egy évszázad), mind azt írta az azonos cél -, hogy elmondja a világnak, hogy Istennek terve van az üdvösség eljövetelét a Megváltó, Jézus a Messiás. Ez a nehéz feladat közvetlenül kapcsolódik a zsidó néphez, mert Isten szövetséget kötött Ábrahámmal. Ő saját, különleges embereket választott magának, akinek ígéretet tett minden nemzet javára. Nem azért, mert a zsidók voltak a legtöbben vagy erősek, hanem azért, mert szerette őt. Mózes azt mondta:”... Mert te szent népe az Úrnak, a te Istened: kiválasztotta az Úr, a ti Istenetek, az Ön számára, hogy egy különös nép a népek, amelyek a földön. Nem hogy te vagy a legkevesebb, hogy minden ember vette az Úr a te és úgy döntött, akkor - az Ön számára a legkevesebb, hogy minden ember - hanem azért, mert szeret az Úr, és hogy megtartsa az esküt, a mely felől megesküdött a ti atyáitoknak, Úr hozott ki titeket hatalmas kézzel, és kiszabadított téged a rabság házából, a Faraónak, Égyiptom királyának kezéből "(V.7: 6-8).
De ... A legfontosabb dolog az volt, hogy Izraelből a Messiás eljött, az üdvösség minden nemzet számára.
Az első öt könyv megjelenése
A Biblia első öt könyvének eredetéről fordulunk Mózeshez.
Irányítása alatt az Isten írta a történetet a világ teremtése idejéig Izrael vándorlás a pusztában (azaz körülbelül 4000 ie 1400).. A legtöbb történet elejétől a világ teremtése, valószínűleg szájról szájra (idején Noé, az emberek éltek 900 évig, mert a torzulását a szóbeli hagyományok minimális volt). Az árvíz után az emberek átlagéletkora csökkent, bár Shem (Sim) élt, hogy meglássa Jákób és Ézsau napjait, és még 50 évig maradt kortársa. Agyag-tabletták már ismertek voltak Ábrahám idején. És talán nekik is, hogy a pátriárkák leírják a történetüket, és átadják őket gyermekeiknek. Mózes valószínűleg mind szóbeli, mind írásos információcserét használ.
Az Exodusban, a Leviticusban és a Numbers-ban számos törvényt és rendeletet határoznak meg a zsidó népre nézve, amely alapját képezte a nemzet kialakulásának alapjaként. A Biblia első öt könyvének írásában láthatjátok Isten módját, hogy megalapozza és megerősítse Szövetségét és kapcsolatait a zsidó népgel. A Biblia első öt könyvét "Tóra" nevezik, ami azt jelenti, hogy "tanítás".
A királyok első és második könyveit (Kr. E. 980-586) különböző próféták írták, amint a Krónikák könyveinek megfelelő szövegei is tanúskodnak.
A királyok idején a két törzs és a tíz törzs birodalmában a próféták a Szentlélek vezetése alatt kijelentették és rögzítették a próféciákat. Ne feledje például Ézsaiás, Hosea és Habakuk. Ez történt a babiloni fogság alatt és után (Ezékiel és Zakariás).
A héber bibliai könyvek rendje
A Tanakh zsidó könyveinek helye eltér az Ószövetség általánosan elfogadott rendjétől. A tanakh három részre tagolódik: a Tóra, a próféták és a szentírások. A Szentírás legfontosabb könyve a Zsoltárok könyve. Maga az Úr Jézus úgy tűnik, hogy követi ezt a sorozatot Luke 24:44-ben: "... hogy minden, ami Mózes törvényében és a prófétákban és a zsoltárokban íródott rólam, teljesíteni kell."
A zsidó rend szerint Józsué könyvei és a Királyság szerint befogadó könyvek kapcsolatban vannak (korai) prófétákkal. A későbbi próféták Ésaiásból és Malachiból származnak, kivéve Dániel könyvét, amely a Szentírás része. És a Tóra utolsó könyve Chronicles. Amikor az Úr az igazak véreiről beszél, a földön "az igaz Ábel és a Zakariás véréig" (Máté 23:35), az Abelről a TaNaHa végéig terjed.
Malachi próféciáját követõen eljött az Isten csend ideje, amely 400 évig tartott, amíg az Igazság testévé nem vált. Ő azért jött, hogy éljen az ő népében, de nem fogadták el (János 1:11). Azok, akik elfogadták Őt, és felismerték őt Messiásként, aki eljött, azok közé tartozott, akik hamarosan leírják az Újszövetséget vagy az Új Szerződést. Így született meg Isten Igéjének második része, amely után a megváltást elküldik a pogányoknak.
Rómától Pétert, Lukácsot és Markot, Jánosot - Efézusról és a Jelenések könyveiről - Pátmos szigetéről írták. Péter írja első üzenetét Babylonról (1 Péter 5:13). Figyelemre méltó, hogy ezeket a leveleket, és könyvet írt a zsidók különböző helyeken, majd bement a Biblia, ami egy egység, ahol minden összhangban van egymással, kiegészítik egymást, és minden bizonyítékot Yeshua, a testté lett Ige.
Hogyan lehetett volna mindezek a szentírások túlélni oly sok évszázadon keresztül?
Ez a "nép könyvének" munkája, a zsidó nép, akinek a világ sokat köszönhet. Köszönhetően erőfeszítéseiknek és erőfeszítéseiknek, pontos példányunk van a szentírásokról. A bibliai hagyomány megőrzésének egyik példája Dávid Zsoltárja lehet. Egy külön papiruszra vagy pergamentumra írta, és hogy azt mondják, hogy használhatják a templom énekeseit, a zsoltárt gondosan átmásolták. Mivel Dávid több mint egy zsoltárt hozott létre, mindegyiküket egy könyvtárban rögzítették. Így jelent meg a Zsoltárok tekercsének (része). A kopás miatt a tekercseket többször másolták. Ezránál az összes bibliai tekercset (a Tóra, a próféták és a szentírások) a templomban és a zsinagógában rendezték és tartották fenn. Azóta hagyománysá vált.
Jeruzsálem (70. év) és a Bar Kochba felkelés (135. év) megsemmisítése után a zsidó nép diaszpórában élt, a diaszpórában. Mindazonáltal a Tanakh hagyományait mindig generációról generációra továbbították.
A korai középkorban a zsidó szövegeseket, akik gondosan átírják a Bibliát, "masorek" -nek nevezték. A szöveg szélessége tartalmazza a betűk, a kifejezések számát, az egyes versek közepén levő betűket, és az egyes könyvek közepét. Mindezt elmondták. Emiatt tudjuk, hogy az Aleph (a héber ábéc első betűje) 42,337 alkalommal található az Ószövetségben, és a bet (második levél) 38,218 alkalommal.
A Biblia átírása előtt és alatt a sopherim (írástudók) bizonyos rítusokat figyeltek meg. A munka megkezdése előtt az írót meg kellett mosni és öltözni a hagyományos ruhákban. Nem tudott egyetlen szót sem írni a memóriából. A két betű közötti távolság nem haladhatja meg az emberi haj vastagságát, és két szó között - egy betű méretét. Annyira fontos volt, hogy a cár mégsem szakíthatja meg.
Ha tévedés történt, akkor nem volt joga kijavítani, és a görgetett rész a földre került. Az Ótestamentum ilyen átgondolt újraírásának eredményeképpen csak néhány hibát találtak. Bizonyosodott, hogy 1947-ben a Holt-tenger tekercseket találták. Ezek a tekercsek, amelyek rejtve voltak a zsidó felkelés (70 évvel Krisztus halála után) a Qumran barlangban (Jerichótól 12 km-re). Napjainkban a Holt-tenger tekercsek és a legősibb bibliai szövegek közötti összehasonlítás történik, és alig találnak különbségeket ezek között. Ez azt jelenti, hogy közel tíz évszázad alatt szinte hibák történtek.
A bibliai hagyományok gondos betartásának ténye nem jelenti azt, hogy a Biblia már megtöltötte az egész világot. Ha ez a kérdés a zsidó tudósoktól függ, akkor ez soha nem fog megtörténni. A Bibliát szépen másolták ugyanazon emberek jövőbeli leszármazottai számára. A történeti utalás, hogy a zsidók az Isten választott embere, mélyen élnek benne. Az Isten Igéje elérte különböző sarkaiból a világ, köszönhetően a missziós parancs az Úr: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek” (Mt 28,19)..
Ezt a küldetést a tanítványok, majd később Pál apostol vette át. Stratégiáját, amelyet a rómaiakhoz intézett levél szavaival megfogalmazott: "Először a zsidót, majd a görögöket." Ezenkívül hirdette az evangéliumot, ahol senki sem beszélt Krisztusról előtte. (Róma 15:20).
Pál és az apostolok munkáját mások örökölte. Átmenték az egész Római Birodalmat, de még az ősszel is folytatódott az evangélium munkája. Az evangélium szóbeli megoszlásával együtt megkezdődött az írás. Az orális prédikációnak szüksége volt egy fordításra, mivel a legtöbb Bibliát héberül (ószövetségi) és görög (Újszövetség) írta. Az ószövetségi görög fordítás már abban az időben létezett. A 2. században. BC A "diaszpórában" zsidó tudósok befejezik a szeptuagint. Az egész Biblia első fordítása latinul, a rómaiak nyelvén készült. Ezt Jerome végezte, és ez a Vulgate. Sok évszázadon keresztül használta a római katolikus egyházat, mert úgy gondolta, hogy más fordítások használata nem megfelelő. Ez a 14. századig folytatódott, amikor az angol John Wycliffe a Bibliát a latintól eltérő nyelvre fordította. Aztán ott volt Erasmus, aki megtestesítette a Biblia latin fordítását, és Luthert, aki lefordította a Bibliát németre. A reform idejétől kezdve a Biblia minden nyelvre le van fordítva, bárhol, ahová a szava elérte.
A héber Szentírás megoszlásának Társasága (SDHS), amely szorosan együttműködik az Izrael és a Biblia Társasággal, egyedülálló helyet foglal el sok bibliai társadalom között. A Biblia két nyelven jelenik meg, hozzáférhetővé téve a zsidó nép számára. A kiadvány egyik oldalán a héberül szöveget helyezzük el - a Biblia terjesztésének országában található szöveg.
A Biblia már megjelent a következő nyelveken:
Tanakh: héber - angol, - orosz, - francia és - magyar;
Újszövetség: héber - arab, - holland, - angol, - francia, - német, - magyar, - portugál, - román, - orosz, - spanyol és jiddis.