Yurkom 74

A jogi kapcsolatok fogalma

A társadalomban számos különböző kapcsolat létezik - gazdasági, politikai, jogi, erkölcsi, szellemi, kulturális stb.

A törvény a nyilvánosság egyik különleges, hivatalos, állami szabályozója. Ezek vagy más kapcsolatok szabályozása, ezáltal jogi formát biztosít számukra, amelynek eredményeképpen ezek a kapcsolatok új minõséget és különleges természetûséget kapnak - törvényessé válnak, törvényes burkolattal vannak öltözve.

A jogi viszonyok a legáltalánosabb értelemben a törvény által szabályozott társadalmi kapcsolatoknak tekinthetők.

Ugyanakkor a szabályozott kapcsolatok elvben nem veszítik el tényleges tartalmukat (gazdasági, politikai, családi, vagyoni stb.), De csak megváltozhatnak, új, további tulajdonokat szerezhetnek.

Ez a normatív befolyás segítségével az állami hatóságok bizonyos kapcsolatokat átadnak joghatóságuknak és védelmüknek, rendelnek rendet, stabilitást, fenntarthatóságot, a kívánt irányt, és helyes irányba tereljék.

Az említettekből következik, hogy minden jogi kapcsolat társadalmi kapcsolat, de nem minden társadalmi kapcsolat jogi kapcsolat. Ezt a törvény mûködésének határai határozzák meg, amelyek azonban nem feltétlenek, egyszer és mindenkorra megadottak. A feltételek megváltoznak, és egyidejűleg a törvény által szabályozott, egy másik időszakban megszűnik a célja.

Minden jogi szempontból megkülönböztetik a tartalmat.
    • tényleges (gazdasági, politikai, stb.), nem változik a közvetítés által a valós törvény, azaz tényleges kapcsolat;
    • jogi és szubjektív jogai és kötelezettségei a jogviszonyban;
    • akaratosak - az állam akarata és az alanyok akaratuk.
A jogviszony szerkezete:

Jogi kapcsolatok jelei

    1. a törvény által rendezett közjogi viszony;
    2. a jogszabályok alapján megváltozik vagy megszűnik;
    3. az alanyok szubjektív jogokkal és kötelességekkel kapcsolódnak egymáshoz;
    4. erős akaratúak;
    5. a meghatározott jó, érték fölé emelkedik;
    6. az állam védi.

A jogi kapcsolatok típusai

A jogi kapcsolatok típusai:
2) függvény szerint:
    • Szabályozás - az alanyok törvényes tevékenységeiből származik;
    • védő - jogellenes, az állam kényszerítésével kapcsolatos okból.
3) a konkretizálás mértékéről és a tárgy összetételéről:
    • abszolút (pontosan meghatározva csak az egyik oldalon, például a tulajdonos a dolog, hogy szembenézzen mindazoknak, akik kapcsolatba kerülnek vagy kerülhetnek kapcsolatba vele, és azt, hogy köteles tiszteletben tartani a jogot, hogy ne tegyen semmilyen akadálya annak végrehajtása);
    • Mindkét fél szigorúan meghatározott (például "adós-hitelező", "eladó-vevő", név szerint nevezhető);
    • obscheregulyativnye (expressz jogi kapcsolatok magasabb szintre az állam és az állampolgárok közötti utóbbi a garancia és gyakorlásának alapvető jogok és szabadságok -. az élethez, a becsület, a méltóság, a biztonság, sérthetetlensége az otthoni, a szólásszabadság, stb egyenlő feladatok - a törvények, törvények és rendelkezések betartása). Vannak főleg normák alapján az Alkotmány és más törvények alapvető és alapvető forrása az ipari kapcsolatok
4) a komplexitás mértéke szerint:
    • egyszerű (két téma között);
    • komplex (több vagy akár korlátlan számú tantárgy között);

A jogi kapcsolatok fejlesztésének előfeltételei

A jogi kapcsolatok csak bizonyos előfeltételeken alapulhatnak és működhetnek:
    1. anyag (általános);
    2. jogi (vagy különleges).

A szükségletek lehetnek anyagi, szellemi vagy élettani jellegűek. A vágy, hogy megfeleljen ezeknek az igényeknek és életre kelti az érintett jogi kapcsolatokat, ez a kiváltó oka.

A jogi kapcsolatok kialakulásának formális jogi előfeltételei a konkrét esetekben a valódi jogviszonyok megjelenéséhez és működtetéséhez szükséges feltételek. Ezek a következők:
    1. a jogállamiság;
    2. az alanyok jogképessége;
    3. jogi tény.