Nem juhok vagyunk, hanem borjak, ezért Makarra van szükségünk! ~ versek (prózai miniatúrák) ~
"PONTOSSÁGI ESEMÉNYEK A VIDÉKI SZERKEZET RADONEZHSKY"
Első alkalommal látogattam meg Szent István Szent Sergius Lavra-t csak a 90-es évek végén!
Annyira szerettem volna odaérni és sürgősen meglátogatni az ilyen emlékezeteseket
szent helyek, hogy a barátaimat felemeltem a lábamra - több házaspárt,
és mentünk "Zagorskba a zarándoklaton"!
barátaival a Rákkal szemben állva az Ábrahám szerzetes emlékeivel
Radonezszkij, akiket a Szentháromság Szentháromság székesegyházában temettek el Sergius Lavra,
Kinyitottam a meggyőzés lelki ajándékát "mindazoktól, akik fájtak és gyászolnak,
szenvedés, rászoruló és terhelt "!
nekünk akkor jött az anya a fiával, szenvedély volt, jobb karja lógott tőle,
mint egy zsugorodó ág, és inkább egy horoghoz hasonlított, mint egy személy karján.
Természetesen, veleszületett csonkítással, nem tudott átlépni magát,
de próbáltam és hogyan! Minden évtizeden keresztül megnyúlt és elfújta - két évtizeddel egy sorozatot,
csak hiú és sikertelen volt.
Amikor végül a kétségbeesésbe esett, a diszfunkciótól az irritációig,
majd a depresszióhoz, anyja elvitte az oroszországi apáthoz. A gyógyításra!
A szerzetesek mentora és az angyalok tárgyalópartnere!
Szent tiszteletreméltó Sergius Atya "látta", hogyan lehetne ezt meggyógyítani
arrogáns fickó, a sorban várakozva, éneklés szerint szokás szerint
a halottak feltámadnak, hogy meghallgassák őket, és ismét örömmel gyilkolnak meg
"Pihenés", "a koporsóban maradva a század végéig". Ámen.
álltunk, énekeltük "Bless" -ot, időről időre a szellemeket szupersztálva
jelek; a cripple nem tudta elviselni, jött hozzám, felismerte, hogy köztük vagyok,
talán a "legfontosabb" és a holosistaya, egyszóval "elkezdődött".
Tehát elkezdett panaszkodni nekem, egyenesen az orrában rángatta krikettjét!
Kiderül, hogy én magam, dühös zálogámmal, hogy "megbecsem a szentet" finom énekléssel,
húzta őt neki!
... a szenvedő beszédében felkaptam egy jegyzetet, nem, nem sajnálom, a gyalázó hangjában volt
természetesen nem rejtett követelés számomra, mondják, állsz, itt kereszteltek meg mindenkivel,
mintha "teázni", sőt énekelni is volna a torokban, mint esküvőn, de nem tudom:
- Ha nem tudsz átlépni, állj mellettem és énekelsz velünk!
Az előnyök vitathatatlanok lesznek!
- A bal kézzel nem keresztelték meg őket - mondta dühtől
és a fiú türelmetlensége, tisztán a jobb kezemre pillantott, mintha ő akarta volna
vedd el tőlem, és rögzítsd a vállamra.
Minden ágyamban kényelmetlenül és kényelmetlenül éreztem magam. Súlyosbította a helyzetet
az anyja, a "Penitent Magdalene" pálcája, mint tengeralattjáró érkezett a partra
a "éneklő vízterületünk".
Kegyetlenkedtem, nem olyan viccben, ami mérges volt velük,
hogy megszakították spirituális dalunkat!
De hamarosan megbirkóztam magammal, szigorúan elmondtam, és szóltam hozzá:
"Akárki akar, átmegy!" - majd hozzáadta:
- Akkor mit nem? Gyere! Nyújts ki! Milyen kár! Meg tudod csinálni!
Csak ne sajnáljátok magatokat, mondják, betegek, megbénították!
- Hogy lehet? Kérem, nézze meg, milyen rövid!
- Hm, de hosszú karja van, és a bolond átmegy, és még a homlokát is megtöri!
A tömegben ortodox barátságosan nevetett, a hullámok nevetése eltávozott
a zarándoktól a zarándokig, és megolvasztották a szent lakhely levegőjében, mint egy hegyi visszhang.
A szégyentelen fiatalember egészen úgy nőtt, mint a mákos virágok, határozottan, igen
és átlépte magát. Mindez olyan gyorsan történt, hogy az emberek nem voltak
és kétségbe vonta, hogy egyszerűen "lusta" volt ahhoz, hogy korábban átjusson!
Bár ez messze nem igaz!
Majdnem elvesztettem a mérlegemet, szegény anyja, sietve leeresztett a lábamra,
de abban a pillanatban, a zavartságból, még egyetlen szót sem találtam neki
kényelem, alig volt ideje csak lélegezni!
akkor a barátom - egy társult és társult - röviden mondott mindenkinek,
rám nézve, "ki vagyok én és én vagyok én", bólogatva a fejem irányába:
- Igen! Megvan! Bátor Galina - fény - Nikolaevna!
Nem volt egy tucat ember, aki az Isten Fényére húzta a nyitott lyukból
és titkos hitetlenség!
Segített vagy segített, úgymond. nagyon köszönöm!
Ez volt a kezdete, a minisztérium kezdete.
Folytatódik, és napjainkig csak a "repülési pályája" megváltozott!
... eltelt idő, másfél óra. Úgy tűnt, a srác nem emlékszik rá, hogy egykor lelke volt.
Teljesen állt a hosszú sorokban álló zarándokokkal, lassan haladva
a Tanácshoz énekelt, és megkeresztelkedett, megkeresztelkedett és énekelt, éhezett,
az ortodox hagyományokról, amelyek az ókortól korunkig éltek!
Most a lelki cél mindegyik - érdemes állni és alkalmazni,
gyűlt össze gondolatokkal Radonezh Szent Sergius szent emlékeihez!
Hirtelen a delegáció közeledett. Az őrök követelték, gesztikuláltak minket,
békésen elváltak, hogy külföldi nemesek egy csoportja áthaladhasson az ajtón
Szentháromság-székesegyház, ahol az összes Rus "apátjának emlékei visszatértek.
A népszerű tömegek erejével a csoportunk először félretette, majd erőteljes hullámmal
alaposan megnyomva a katedrális falához, úgy tűnt, hogy éppen arról van szó, hogy összetörtünk!
Az arca az ablaküveghez tapadt - és rájöttem, hogy közeli vagyunk
a kapuk aljára! Hirtelen én, ahogy sikítani fogok:
- Sentry! Összetörtem! Éppen ellenkezőleg!
- Ne habozzon! Ugorj a "zúzott nő" az ajtóhoz! -
az őrparancsnok parancsot adott ki.
Rájöttem, hogy így Szent Sergius végre felszólította,
nekem magamban, beilleszkedni bennem, találékony a tömegben, találékonyság!
... belépve a székesegyházba, azonnal levettem a cipőmet! Így mindig a jövőben kezdtem el cselekedni
és semmit sem tehettem erről. Példámban a többiek is lettek
hogy vegye le a cipőjét.
Az őr a cipő hegyére pillantott, gyorsan,
közeledett, és levette a csizmáit, sorban állva: csak egynek vágyott
és közös vágyunk velünk - alkalmazni a Rákot a Szent Hegumen emlékeivel!
A "kollégáinak" nem maradt más, mint az egyikük
Élesen elválasztva a csoporttól, és felváltotta az újonnan készített "zarándok"
a hivatalos helyen!
... Aztán rám derült, hogy az egész oroszországi Nagy Hegumen a hagyományok alapítója
Orosz monasticizmus, amelyet maga a szent személyesen kiválasztott méltó galaxisból
harcosok és hercegek, még mindig "a Föld és a mennyek hadseregét" gyűjtötte össze!
És ez az őr - most a jövő Schemonah - felébresztve magát a szellemi vágyat
feat, elment az igazi hadúr hívására!
Hallottam, hogy suttogja a rákot, térdelve:
- Kész vagyok, apám! Örökre eljöttem hozzátok! Fogadd el Isten szolgáját
Sergius főhadnagy ... Amen.
A rákban szokás szerint a radonéziai Szent Sergius ereklyéi
"Háromszor" az Életet adományozó Szentháromság tiszteletére, minden alkalommal, amikor elmentem egy sarokba
és felállt ott, anélkül, hogy elhagyná a székesegyházat, egy másik őr mellett
nem leplezett meglepetés, csodálat és örömérzék, figyelte
fiatal "kollégájához".
Határozottan ragaszkodtam az impulzusához, hogy megakadályozzam az "egykori" kollégámat, háromszor
hogy alkalmazzák a nagy apát emlékeire. Valóban őriztem őt
a lelki közösségük vége! Most egyáltalán nem tűnt neki, hogy egyszer,
valaki őrzött: sikeresen megvédtem őt tudással, és sikerült
elég mesteri módon csinálj!
"Sikeres működés" után, amikor elhagyja a Lavrát
a lábam szó szerint elengedte a fáradtságot:
- Srácok! Te, ahogy akarod, de nem fogom otthon! Állítsa le a gépet és a takarmányt
itt, valahol ... még "Cahors" nekem is szükségem lenne "50 grammra", mindenképpen,
hogy felemelje a hangot!
- Mi az? Mi történt veled? Miért vagy kék?
- Igen, semmi, kivéve a teljes kimerültséget, úgy tűnik,
az erek szűkítése: azt hittem, azért jöttem ide, hogy pihentessek egy kicsit, úgy mondjam,
lélek és test, és itt ... egy ilyen munka! Egyenes "felderítő csata"!
- Mi van itt? Mi történt valójában?
"Dolgoztam, testvéreim Krisztusban!" Fáradt! Adj nekem,
Isten Galina szolgája, mint Isten küldött! Erről nagyon is erről kérdezem!
Mindenesetre egy éheztem egy falatot! Hogyan? Nem vitte magával
még nincs élelmiszer?
- Nem, nem! Igen, nem akarunk enni!
- Ez azért van, mert ott vagy, a Lavra-ban "teljes" alaposan!
Ő átad Önnek Szent Hegumenot!
- Galina, és bejutsz Tatiana autójába, biztosan van valami
van neked, valójában a másik irányba vagyunk ... sietünk! Gyere! Eddig!
Tanechkába költöztem, megállt egy larochkánál, és onnan hozott
oldódó kávét egy műanyag pohárban és egy 100 éves jamből
régi! Az életben nem ettem semmi finomabbat:
- És tényleg "kék" Nikolaevnának! Mi ez veled?
- Semmi. Most megyek. Pórusom lesz. Sergius atyja is engem elbocsát a házasságban!
Ha-ha-ha! Hajlamos vagyok mindenféle átalakulásra és "átalakulásra" ...
Te, anya, légy türelmes, "emelkedj fel újra", három perc alatt, és folytasd!
- Tovább? Itt van? Még nem tettünk mindent?
- Nem mindent, Tanya, nem mindent a mai napig. Nem mindannyian meglátogattunk a szentek: A mi testvéreink
Radonezh szerzeteseknek meg kell látogatnia! Összességében nem változtathatunk örökre.
Elmegyünk Malinnikiba! A vízesésen "Gremyachy" ... menj a kerék "a szél"
megfordultál, gyertek, gyere, menj csak, csak ülj, ne írj és ne szórakozz!
- Rendben! Csak te, Nikolaevna, beszélj a forgalmi zsarukkal magaddal, akkor is abban az időben!
- És most, emlékeztessen rám, mit mondtam nekik abban az időben?
- Hogy van, mi van? Nem emlékszik? Úgy tett, mintha "rabszolgasorú"
és úgy felsikoltott, mintha "víz maradt"! Aztán megkértem az egyiket
nekik, aki fiatalabb volt, "veled kell szállítania" ... nos, emlékszel? És még mindig
Azt mondta nekünk, hogy menjen gyorsan, és elkezdett hívni a legközelebb! Aztán megpróbáltam
küldjön nekünk kíséretet rendőrségi kíséret formájában!
- Ty! Mit talál ez rám? Uram, Istenem! A film egyenes, néhány!
Akció üldöztetéssel, Isten által!
- És itt, és a közlekedési rendőrség postai küldeménye, felkelünk! Nikolaevna, és hirtelen eljön hozzánk
a leginkább "eldelier" -től, így ő ismeri, te vagy a "hölgy észrevehető"
mit mondasz neki? Megmondja, mit hívott a baba?
- Nem Azt fogom mondani, hogy kerestem, és szeretném meghívni őt "keresztapoknak"!
- Nem ő! Dicsőség Istennek, nem ő!
- Természetesen a következő rangot más nők is "nők" fogadták el!
És mi? Ez jó dolog!
- Valószínűleg a szülési osztályban van! Te, Nikolaevna, vársz!
- Nem valószínű, hogy alacsony a nyereség! Ó, hát, ez! Énekeljünk ...
- Mi van? Nem jó küldeni a megváltót így!
"Megváltónk egy, Krisztus!"
- A többiek, ki? Mondd meg nekem, ki vagy akkor, Nikolaevna?
- Kérem! Tanya, és hol van az én "szellő", amit megígért nekem becsület és igaz?
Veled vagyunk, így lesz időnk az éjszakára, gyerünk, "kattints a gázra!" Bánjunk,
ha igen! A tapasztalat!
- Lesz egy "szellő" neked, Nikolayevna! És íme, mondd meg nekem,
egyszerű orosz nő, majd nevdomoek nekem, ahogy láttad azt a srácot,
egyszerű egyszerű lusta?
- Hogyan? Igen, bármilyen módon! Olvassa el! Mindent megtett a tanítványában, hogy mindezeket
éveken át csak azt kérte az anyjától, hogy "fagylalt": koldus volt
Egy született!
- Tényleg? Isten, a Legokosabb!
- Igen, közvetlenül tette a tollat és előretolt, azt mondják: "Adj ki, ki lehet":
az ÖNÉT "megcímkézve" keze kiderült, hogy vice, a jövője, véget ért
egyértelműen körvonalazódik, mint a csillagos égen, az univerzális világítás!
- Aha! Most, amikor elmagyaráztál nekem, világossá vált számomra! És mi van ezzel
biztonsági őr? Ő, miért ment a szerzetesekhez?
- Ez valami? Igen, nem volt semmiért, hogy a Lavra-ban átment a szolgálatában! Mindent látni,
mi, ó, mint hátsó motívum! Ez igaz! Nem volt ereje, inkább nézett,
hogyan népünk "katekumenek" a katedrálisfejek falainak verte, a csendet,
Szerettem volna, ó, hogyan akartam "csend", de nem "Sailor"! Itt,
és eszébe jutott egy egyszerű elképzelés - hogy köztünk - zarándokokká váljon - aktívan
átszúrva ezeket a "félreértések falát"! Tehát Makar "harcolt" nekünk
ellentmondás a hatalom törvényével ...
- Nikolayevna, és honnan tudod mindezt? Annyira magabiztos, hogy minden mondja,
hogy én csak kíváncsi vagyok!
- Tanya, és "csodálom", amikor meglátom az egyenletes sorát! Ó, mit akarsz nekem
szoknya "ország" zababahala, pokudov én a mobil tett vagy tett "a következő" a
hogy az ügyvéd jósolja, emlékszik, akinek a lánya saját gyermeke született
egy illegális fiú?
- Itt, ebből a helyről részletesebben tudsz?
- Tudod! De reggel még nem jutunk el hozzánk ...
"Pontosan anyád azt mondta neked, hogy mesélő vagy!" N.,
Maga említetted Makarot ...
- És mi van? Ő a rokona?
"Csak az vagyok, hogy Makarova legénységében voltam!"
- Igen, rendben van! A nagymamám a "Makarova" vezetéknevet viselte a lányok között,
az apám által, ami volt! Ez volt a feleség, akkor "Ganina" lett!
- Kár, most soha nem fogjuk tudni veled, Nikolayevna, "ha ez a Makar
a borjaid üldöztek "?
- Természetesen minden rendben van!
- Hol?
- A Lavra-nak! Hol van máshol?
- Ah! És ez az igazság!
"Mi, Tanechka, nem" juh ", hanem" borjú ", és ezért" Makar "-ra van szükségünk!
És mindenkinek egy, és "Juh" nem hazánkban ...
- Aha! „Nyírott”!