Ne feledje, Sadko fedezte fel pogány származását

"Sadko". Ilya Repin, 1872 év. A festményt Párizsban mester, a Sándor nagyherceg - a jövő III. Sándor császár megbízta

Úgy tartják, hogy az orosz eposzban csak két igazi epika van, amely megőrizte az ősi narrációs formát. Az egyikük, és a leghíresebb a szadko. Egészen a közelmúltig a X. században ősi bizánci múltnak számított. Ebben a cikkben megtalálja a bizonyítékokat, hogy ez nem egy novgorodi eposz, amelyet nem a 10. században írtak. Meg fogod tudni, hogy az ókori északi északi, ősi, ókori idők hogyan adtak nekünk ezeket a történeteket a világok között utazó furcsa emberről.

"Ez a népi költészet egyik gyöngyszeme" - így VG Belinsky, a 19. század egyik orosz írója az epikusról beszélt. Lovers klasszikus operák tisztában vannak az epikus opera Rimszkij-Korszakov, akik tökéletesen értik és érzik a szépsége ennek a csodálatos mese, kreatívan átalakítja azt.

Novgorod eposz apoteózisa egyáltalán nem volt Novgorodban!

Bylina a Sadko-ról három részből áll.
Az első - Sadko, egy szegény guslar, sértette azt a tényt, hogy már nem hívják meg a gazdag ünnepeken való játékra, az Ilmen tónál fog játszani. Meghallja ezt a játékot Víz King, és jutalmat neki, hogy: ő megtanítja, hogyan kell halat a Ilmen tó halak arany tollak és hogyan kell fogadni a Novgorod kereskedők, hogy ő fogott egy halat. Megkap egy halat, nyer meg a jelzálogokat az árukkal - és gazdag kereskedővé válik.
A második - egyre gazdagabb, Sadko ismét verte Novgorod kereskedőivel: vállalja, hogy megvásárolja az összes Novgorod árut. Bizonyos esetekben sikerrel jár, de a legtöbb esetben sikertelen. Mindkét esetben hatalmas mennyiségű áru van.
És a harmadik, egyedül állva. A megvásárolt árukkal Sadko a tengerbe jár, hogy kereskedjen. A tenger királya leállítja hajóit, és saját magához kéri. Sadko a tengerimalac királyságába esik, ahol a hárfán játszik. Feleségét Chernavushkát választja, ennek köszönhetően visszatér a mágikus víz alatti világból.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az első két Novgorod rész működési helye eltér a főtől, a harmadiktól. És ami tipikus, a tenger király, hogy Sadko meglátogatja, és nem a folyó király, és nem a tó. Novgorod közelében nincs tenger, tehát az igazi akció egyáltalán nincs Novgorodban.

Ez egy nagyon régi történet ... és nem pontosan Novgorod

Feltételezhető, hogy Sadko-nál lévő epikusként a mozaikszerkezet maradványai vannak, ami a nagyon korai epókra jellemző.
Az orosz eposzban, mint tudjuk, ezt a mozaikot már régóta legyőzte: az orosz eposzok, mint általában, teljesen monolitikusak. De ebben az esetben a byliny szerkezete szokatlan az orosz énekes számára. A részek gyenge belső kötése a bomláshoz vezet. Talán, egyetlen orosz eposzban sem sok változata és változata van. Ez egyértelműen az epikus más eredetére utal, amely az évezredek mélyére terjed ki.

Emlékezzünk a történetre
Az orosz történelem legrégebbi időszakát hazánkban általában a kijevi időszaknak hívják. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy azt mondja, akadémikus Grekov „kijevi állam vagy teljesítmény Rurik került kialakításra, az egyesülés a két Kelet - szláv államokban - valójában Kijev és Novgorod.” Ezek közül Novgorodot még ősibbnek kell tekinteni. Így a Novgorod-epikus, mint az orosz epikus egyik legrégebbi elismerése önmagában nem ellentmond a történelmi adatoknak.

De Sadko-ról szóló epikus nem csak "Dokiev", hanem "Donovgorod" is. Ennek az epikusnak a fő alkotóelemei sokkal idősebbek, mint a történelmi Novgorod. Emlékezzünk a történelmi tényekre.
Novgorodok a XI. Században. a "mesnázó országok" mesés szőrme és halak gazdagsága által vonzott pletykák vonzódnak, mint a régi időkben, akiket északnak hívtak, elkezdtek telepedni a modern Arkhangelsk régió területén.
A modern genetika a szlávokat három csoportba osztja, amelyek genetikailag különböznek egymástól: a déli szlávok, a keleti és az északi. Ezeket a három csoportot a nyelv, a szokások, a házasságok, a kultúra köti össze. Mindazonáltal a Novgorodok a keleti szlávok közé tartoznak, akik északon élnek - vagyis az északi szlávokhoz. A krónikás történetek szerint ismeretes, hogy az északiakat már régóta a Chudi törzsek lakják, "chudy navolotsky, fehér szeműek". Paganizmus, bálványimádás, virágzott a "fehér szemű boszorkány" között. A kereszténység sokkal később jött és sokkal gyengébb volt.

A pogányság jelei a világnézet, amelyben az istenek, mint legfelsőbb lények, mind az ősei, mind az emberek rokonai.

És akkor most már értem, hogy jön az Északi a XI században Novgorod - keresztények csaptak össze csodálatos mítoszok, mesék, azt mondja, hogy az emberek - ez szinte az istenek - ezek leszármazottai az istenek, ők istenek rokonok. Ahogy bizonyára csengett, mint egy hárfa, Novgorod lélek, hallás régi dalokat, emlékeztetve őket a nagyon régi időkben, amikor a föld lakták istenek és az emberiség nemes ember! Hogy akartak részesei ennek a fantasztikus életnek? Tudjuk, hogy az emberek a Novgorod ment a szája a Pinyega, de nem éri el a felső folyásánál és mellékfolyói a terület a nyak és Pinezhki, amely összehozta a elfojtott ősi nép. Úgy tűnik, hogy maguk a győzteseket meghódították az elhagyott emberek ősi meséi. Az északi történet Sadko egyszerűen tulajdonította a Novgorod "előszó".

Hol van ez az epikus valójában írt?

Csak egy énekes nevezhet, aki az egész epikus epizódjait teljes formájukban ismerte, és harmonikusan és következetesen bemutatta az egész történetet elejétől a végéig. Ez egy csodálatos Onega énekes Sorokin, aki a dalainak teljességével és színével összhangban az Onega hagyomány egyik első helyét foglalja el. A kollégiumokat A.F. Hilferding 1871-ben. Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy az Onega része az Arkhangelsk régiónak.

Ebben a történetben van valami, ami soha nem történt meg a többi epikusban

Az első Isten jóindulatú hozzáállása az emberhez
Sadko legenda, a tenger királyával való találkozása részeként annyira arcaikus, hogy a kutatók a történet ősi eredetéről beszélnek. Sadko találkozik az egyetlen esemény az egész orosz epikus - a víz elem mestere, a tengeri király, a tengeri isten. A tengeri király utal a hősre egyáltalán nem ellenséges, de jóindulatú - a tulajdonság nagyon ősi.

A második az Istennel való kölcsönhatás rituáléja
A jelenet, amikor a Tenger Isten megköveteli az áldozatot, mélyen szimbolikus. A tenger veszélyes azoknak az ismeretlen erőknek, amelyeket az ember nem tud ellenőrizni, és amelyek előtt teljesen tehetetlen volt.
Két katasztrófa várta az ókori északi tengerészet. Egy katasztrófa nyugalom, amelyen a hajók napokig és hetekig képesek lesznek a nyílt tengeren a földön. Egy másik katasztrófa a vihar, amely pusztulásra készteti a hajókat.
De a katasztrófa, amely Sadik hajóira esik, teljesen szokatlan jellegű: szörnyű vihar játszódik le, de a hajók nem mozognak, hanem állnak, mint a szélben.

A kék tengeren az időjárás erős volt,
A fehér tengeren hajózó hajók vándoroltak;
Egy hullám valami veri, vitorla könny,
A törött hajók megrepedtek,
És a hajók a fehér tengerbe egy helyre mennek.

Ez - egy csoda, de csoda, ami azt jelenti, hogy a sorsa a matrózok megkezdte a beavatkozást az ismeretlen és titokzatos erők, amelyek hajósok azokban az időkben volt annyira félt. Sadko úgy véli, hogy dühös a régi patrónusa, a tengeri király, akinek még soha nem fizetett tiszteletet. Szadko úgy gondolja, hogy a mai tengerészei gondolták: a tengeret meg kell nyugtatni, hogy feláldozzák. A tengerbe való áldozathoz a tenger "etetése" egy ősi tengerészeti szokás, amely minden olyan ember számára ismert, akinek életéről és jólétéről a tengeren függ. Az ilyen áldozatok pogány időkben történtek, kétség sem férhet hozzá: R. Lipets által idézett, Sadko-nál említett munkájában megfogalmazott anyagok teljes mértékben megerősítik ezt. A Bylina egy már létező szokás költői emléke.
Nem kétséges, hogy még emberi áldozatokat is hoztak. Az áldozat helyettesítőjeként később egy szalmabogyt hurcoltak a vízbe, amire a memória egészen a közelmúltig megmaradt.

A negyedik az Istenség hatalma
A tenger királya alakja hatalmas és erős. Sadko játszik táncolni, és játéka alatt táncol. Néha a saját játéka alatt táncolnak saját táncukkal és tengeralattjárókkal, hableányokkal. Tengeri tánc király - különleges fajta. Ez a tánc vihart okoz. A tengeri király Sadko három napig játszik. A táncoló hullámok hulláma miatt a hajók elpusztulnak, az emberek megfulladnak.

Ahogy Sadko kezdett játszani gosszel a réten,
Ahogy a tenger királya a fehér tengerben táncolni kezdett,
Hogy volt a cári tenger?
Sadko játszott egy napra, játszott másokkal,
Igen, játszott Sadko és a harmadik,
És az összes cár a fehér tengerben táncol.
A kék tengerben a víz csillogott,
Sárga homokkal a víz zavaros volt,
A fehér tengeren sok hajót összetörni kezdett,
Az imeniták sok elcsendesedése kezdett,
Sokat csalódott az emberek igazlelkűsége.

Az a gondolat, hogy a vihar a vízelem mesterének, a tenger királyának táncából származik, pogány időkre utal. Ez a keresztény vallásban lehetetlen.

Ötödik - házasság az embertelen világ lényegével
A tengeri király szadkót kínál a szépség kiválasztására - a hercegnő a feleségben. De Sadko Chernavushkát választja. Nem vonzódik a tengeri papok vagy a sellők szépsége, akik néha saját kerek táncot játszanak a játéka alatt. Pontosan Chernavushkát választja, és ez a pillanat az egyik legszebb és költői az egész epikus.
Ez a tanács megfelel Sasko belső törekvéseinek. Az egész víz alatti világ az őszinte szépségével és szépségeivel a Csernobog kísértése, amelyre Sadko nem enged. Egy pillanatig soha nem felejti el az emberek világát.
Ki a Chernavushka és hogyan érti meg a képét? Érzékeny emberi szépsége egyértelműen ellenzi a sellők hamis szépségét. De emberi megjelenése ellenére nem férfi, hanem sellő is.
Bylina a Sadko-ról az orosz eposz ritka és kivételes epikusja, amelyben a házasság hagyománya egy másik, embertelen világból származó lénysel megmarad.

Mi történik?
A híres epikus legrégebbi, archaikus részében - a cselekvés a tengeren (amely Novgorod közelében nem volt, de évezredek óta Moszkva északi részét mosta).
A cselekmény maga egy pogány történet, amely elképzelhetetlen az újonnan megkeresztelt keresztények számára - a hős belép a Másvilágba és feleségül veszi az Istenség leányát.

Az első részek hatását földrajzi szempontból eltávolítják a tenger fő homályából. A struktúra és a tartalom epitája élesen eltér a jól ismert későbbi orosz epikusoktól.
Ennek következtében ez a régi történet mély északi gyökerekkel rendelkezik, és a világ pogány felfogásain és az ember helyén alapul. A Bylina nem a keleti, hanem az északi szlávok munkája, akiknek saját ősi története van, amelyet még nem értettek meg teljesen.

Tudja, hogy az északi mitológiában ezt a történetet különböző módon mondják el, de felismerhető? Az ókori németek közül Siegfried, aki a Nibelungs (Buslaev) aranyhal kincsében halászott; a skandinávok - ez egy mitikus énekes és varázslatos Weinemeynen, a tenger istenével játszik és énekel (Miller).

Szeretne megtudni, mit is mondanak Sadko-ról más északi mesékről?

Az északi mese "A Van és Mary legrégebbi fiának kalandján" a következőképpen kezdődik:
- At Wang és Mária lánya, a hős Svyatogor (fia Rod) és filmek (lánya a Nap - Ra), sok gyerek volt, fiai és leányai, amellyel ment, majd különböző emberek.
De a legidősebb fiú állt ki mindenből. Growth, ment a nagyapja Svyatogor, és elme, nem más, mint az apa. De a bajkeverő játékokban és szórakoztatásokban járt, mintha kapcsolatban állna az anyjával. Ez a család különleges volt: sem a nagybácsi, sem az istenség, sem pedig a nagynéném, az istennő.

A hosszú téli estéken, amikor a hazai maradt az anya és a gyermek, és az apja, mint mindig, az ő csapata a tengeren halászni tömítések igen rozmárok maradt, a gyermek gyűlt össze egy kört az anya, olyan közel, hogy a kályha, és elkezdte anya történeteket arról, hogyan élt egy mennyei kastély apja, aki az ő vállát feltámasztva az égbolt, mint tartózkodik a nővérek Dazhdbog, és hogyan megszokták egymást Wang, de Wang vallottam neki, és megnyerte a mérkőzést, amely a tervek.

Ez egy mese a Van legidősebb fia, az első ember, aki feleségül vette István lányát, akit Sadiknak hívtak. Ez egy olyan történet kezdete, ami régen történt, amikor az Emberi Istenek és a Nemes Emberek kéz a kézben éltek.

Mi történt akkor ... .. és más északi mesékkel, amit a "Istenek és emberek"
kiadó "Northern Fairy Tale".