Az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmánya
A kormányzási mód az iszlámban.
A szempontból az iszlám, a tábla eredete nem az osztályban érdekek és személyes vagy csoportos teljesítmény; ez a megtestesítője a politikai eszmék halászat nemzet és hasonló gondolkodású hitsorsosa, amely megszervezi magát a folyamatot szellemi és filozófiai fejlődése, hogy elérjék a végső cél (jönni Isten). Ennek során a forradalmi fejlődés népünk megszabadítjuk a lerakódásoktól zsarnoki rendszer (Taghut) és külföldi hatások állami-nek ötlet, és visszatért az igazi iszlám világnézet, és most námát-ek létrehozása példaértékű iszlám társadalom alapja az iszlám tanításait. ...
A közgazdaságtan egy eszköz, nem cél.
A gazdasági potenciál erősítésének szempontjából a legfontosabb az emberi szükséglet kielégítése fejlődése és szellemi növekedése útján, amely különbözik a többi gazdasági formációtól, arra törekszik, hogy összpontosítson és növelje a jólétet, és öncélú célokat követzen. A materialista világnézet szerint a gazdaság maga a cél, ezért az emberi fejlődés különböző fázisaiban a gazdaság a bomlás és a hanyatlás tényezőjévé válik. Ugyanakkor az iszlámban a gazdaság olyan eszköznek tekinthető, amelyből semmi sem várható, kivéve a jobb termelékenységet a cél eléréséhez.
Ezért az iszlám gazdaság programja kedvező feltételeket teremt az ember kreatív potenciáljának megnyilvánulásához. Ezért az iszlám kormánynak biztosítania kell az egyenlő esélyeket mindenki számára, az egyén szükségleteinek kielégítését és foglalkoztatását, hogy fejlődését tovább folytathassa.
Igazságosság az Alkotmányban.
Az igazságosság problémája a nép jogainak védelmével kapcsolatban az iszlám mozgalom útján, annak érdekében, hogy megakadályozzák a kisebb eltéréseket ezen az úton az iszlám ummah között, létfontosságú. Ezért tervezik az iszlám igazságszolgáltatáson alapuló igazságszolgáltatási rendszert, amely igazságos bírókból áll, akik teljes mértékben ismerik az iszlám normákat. Tekintettel az alapvető fontosságára, és különös hangsúlyt fektetve vallási lényegére, az igazságszolgáltatási rendszernek tisztának kell lennie minden megnyilvánulása során.
A tömegtájékoztatás.
A média (rádió, televízió) kell dis-prostraneniyu iszlám kultúra fejlesztése az iszlám forradalom, a konstruktív összecsapása, a különböző vélemények és ötletek határozták meg, de tartózkodik terjedésének romboló és iszlámellenes jelenség.
Az első fejezet. Alapelvek.
Az Iszlám Köztársaság olyan kormányzati rendszer, amely a következőkre hitt:
Az Egy Isten, abban, hogy megteremti a Sharia törvényeit, és az embernek engedelmeskednie kell akaratának;
Isteni kinyilatkoztatások és alapvető szerepe a törvények értelmezésében;
Az utolsó ítélet és konstruktív szerepe az emberi tökéletességben Isten útján;
Isteni igazságosság a Shari-ata törvények létrehozásában és létrehozásában;
Az imák (imámát) folytonossága és a társadalom megőrzése, valamint ennek az elvnek az iszlám forradalom folytatásában betöltött alapvető szerepe;
a) a sharia törvény folyamatos végrehajtása, amely teljesíti a fuqaha minden követelményét a Szentírás és a négy undefiled napvilág alapján. (Mohamed próféta, lánya, Fatima és 12 imám);
b) a fejlett emberi tudás és tapasztalat, valamint a fejlődésükre irányuló erőfeszítések alkalmazása;
c) a mások és mások elnyomásának megtagadása, valamint az önmagával és másokkal szembeni hegemóniája.
Távolléte Vali-e-ASR (igen, hogy Allah a megjelenés!) Ézsaiás-Lamsky Köztársaság Iráni Ügyek Osztálya a Hű és a Imamate a islams Coy Umma illeti igazságos és jámbor, nyitott, bátor, és amelynek a szervezeti képességek a Faqih, koto a 107. cikk értelmében ezeket a feladatokat elfogadja.
Mivel a család az iszlám társadalom alapegysége, minden törvénynek és szabályozásnak célul kell szolgálnia egy család megteremtésének megkönnyítése, a szent állapot és a családi kapcsolatok tartósságának védelme az iszlám törvény és erkölcs alapján.
Irán hivatalos vallása az iszlám Ja'fari szélen, amikor, tudván, hogy létezik a 12 imámok, és ezt az elvet marad neiz-mennym. Más iszlám hit, különösen Hanafi, Shafi'i, Maliki, Hanbali és Zaidi. teljes mértékben tiszteletben tartják. Pos-nyomozók ezek a hiedelmek teljesen szabad végző vallási szertartások szerint a vallási normák, akkor vegyenek részt a vallási nevelés és az oktatás, hogy megoldja a polgári és a személyes ügyek (házasság, válás, öröklés, végrendelet), valamint az alapján, hogy fellebbezést a bíróság; olyan helyeken, ahol a követői egy ilyen iszlám mozgalmak, hogy a fájdalom-shinstvo lakosság, a helyi szabályok és előírások által létrehozott testület MI követelmények alapján ezeknek a vallási mozgalmak, de figyelemmel a jogait követői más muzulmán szekták.
Iráni zoroasztriánusok, a zsidók és a keresztények az egyetlen hit-alapú újra kisebbségek, akik szabadon gyakorolhatják Reli-gioznye rítusok keretein belül a törvény és jogszabály a polgári ügyek, és a területén hitoktatás szerint tanításait.
Az ayat szerint az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya és a muzulmánok kedvességgel és iszlám igazságszolgáltatással kötelezik el a nem muszlimokat, és tiszteletben tartják emberi jogaikat. Ez az elv olyan személyekre vonatkozik, akik nem ellenzi az iszlámot és az Iráni Iszlám Köztársaságot, és nem vesznek részt összeesküvésekben.
Harmadik fejezet. Az emberek jogai.
Az etnikai csoporthoz vagy törzshez tartozó irániak egyenlő jogokkal rendelkeznek; szín, faj, nyelv stb. nem helyez el senkit kiváltságos helyzetbe.
Pártok, politikai és szakmai társaságok és szervezetek, jelentése Lamsky társadalom és elismert vallási kisebbségek szabadon, feltéve, hogy azok nem sértik a függetlenség elvét, a szabadság, a nemzet-közi egység, az iszlám normák és az alapjait az Iszlám Köztársaságban. Senki nem tiltható meg abban, hogy részt vegyen belőlük, és senki sem kényszerül arra, hogy csatlakozzon egy szervezethez.
A gyülekezés és a demonstráció szabadsága fegyverek nélkül és az iszlám alapjainak megsértése nélkül valósul meg.
A kormány köteles minden ember számára biztosítani a lehetőséget, hogy ingyenes képzésben részesüljön a középiskola befejezése előtt, és bővítse a felsőoktatás lehetőségeit, amennyire az ország önállósága lehetővé teszi.
Négy fejezet. Közgazdaságtan és pénzügy.
Az Iszlám Iszlám Köztársaság gazdasági rendszere három szektoron alapul, szövetkezeti és magánszervezet, rendszeres és helyes tervezéssel.
Az állami szektor magában foglalja az összes főbb iparágak, az alapvető iparágak, a külkereskedelem, nagy gornorud méretű vállalkozások, banki, biztosítási, villany, gátak és nagy vízellátás, a rádió és a televízió, posta, távíró és televíziós háttér, polgári repülés hajózás, utak, különösen vas, stb. Mindez állami tulajdon formájában az állam hatáskörébe tartozik.
Ötödik fejezet. Az emberek és hatóságok szuverenitása rajta.
Az Iráni Iszlám Köztársaság Hivatala a törvényhozó, végrehajtó és igazságügyi hatóságok feladata, amelyek az imam (velayatafakih) abszolút szabálya szerint működnek az Alkotmány következő cikkei szerint. Ezek a hatóságok nem függenek egymástól.
A végrehajtó hatalom minden esetben az elnök és a miniszterek által gyakorolható, kivéve azokat, amelyek közvetlenül az alkotmány által az ország vezetőjéhez tartoznak.
Hatodik fejezet. Jogalkotói hatalom.
Az első rész. Majlis az Iszlám Tanácsból.
Az Iszlám Tanács Majlis a közvetlen titkos szavazással megválasztott nép képviselőiből áll.
A törvény meghatározza a választók és a képviselők jelöltjeire vonatkozó követelményeket, valamint a választási eljárást
Az Iszlám Tanács Mejlis képviselőinek száma 270 fő. Kezdve referenduma1368 Solar Hidzsra (1989) után, minden 10 évben, figyelembe véve az emberi, politikai, földrajzi és egyéb tényezők ezen képviselők számát adhatunk maximum 20chelovek.
Zoroasztriánusok és zsidók által kiválasztott 1 MP, asszírok és a kaldeusok választani BME-ste egyik tagja, és az örmény keresztények északi és déli, mint egy tagot.
A szavazóhelyiségek határait és a képviselők számát a törvény határozza meg.
A második rész. Az Iszlám Tanács Mejlis hatásköre.
Az Iszlám Tanács Mejlis törvényeket hozhat az Alkotmányban megjelölt kereteken belül minden kérdésben.
Az Iszlám Tanács Mejlis nem fogadhat el törvényeket, amelyek ellentétesek az ország hivatalos hivatalos vallásának és az Alkotmány elvének és szabályainak. E kérdésben az Alkotmány védelméről szóló, a 96. cikkben előírt sorrendben születik döntés.
Az Iszlám Tanács Majlisének jogában áll az ország minden problémáját megvizsgálni.
A megállapodásoknak, megállapodásoknak és más nemzetközi dokumentumoknak az Iszlám Tanács Majlis-jában kell ratifikálnia.
Az iszlám intézmények és az Alkotmány megóvása érdekében azok ellentmondásai miatt az Iszlám Tanács Mejlis döntései az Alkotmány védelmét szolgáló Tanácsot alkotják az alábbi összetételben:
1) 6 tisztességes és tájékozott ember a teológusok országának ügyeiről (fakihs), akiket az ország vezetője nevez ki;
2) 6 muszlim jogász - a különböző jogterületek szakemberei, akiket az igazságszolgáltatás vezetője képvisel az Iszlám Tanács Mejlis-i megválasztásához.
Tagjai a Alkotmányvédelmi a Tanács mandátuma 6 évre, a Tanács azonban az első összehívás poproshestvii 3 év tétel helyébe a tagok felét az egyes csoportok, az a hely, amely által elfoglalt új arcok.
Az alkotmány védelméről szóló tanács nélkül az Iszlám Tanács Mejlis határozatai semmisek, kivéve a képviselők megbízatásának jóváhagyását és hat jogász választását az Alkotmány Védelmi Tanácsához.
Minden döntés a Majlis Iszlám Tanács kell küldeni a Tanács az Alkotmányvédelmi. Védelme az Alkotmány a Tanács keretében legfeljebb 10 napon belül megkapta a dokumentumot úgy vélik, ezek a szempontból rendre következmény az iszlám normák és az Alkotmány, és ha találnak egy ellentmondás-chaschimi e standardok, hogy küldje vissza a Majlis felülvizsgálatra. Egyébként a Mejlis döntése hatályba léphet.
Következtetés fejezi ki a be nem tartása a döntések a Majlis az iszlám tanításait iszlám-nem többségével jogászok az Alkotmányvédelmi Tanács és a következtetést a hiánya az Alkotmány többségével az ellentmondásokat a teljes védelmet az alkotmány a Tanács.
Az Alkotmányvédelmi Tanács köteles figyelemmel kísérni az ország vezetõjének, az Iszlám Tanácsának elnöke, Mejlis megválasztásának szakértõi gyûlés megválasztását, és felhívja a közvéleményt és a népszavazást.
Hetedik fejezet. Tippeket.
A Legfelsőbb Tartományi Tanácsnak hatáskörébe tartozik a projektek előkészítése és benyújtása az Iszlám Tanács Mejlis részére közvetlenül vagy a kormányon keresztül. A Mejlisnek fontolóra kell vennie ezeket a projekteket.
Nyolcadik fejezet. Az ország vezetője.
Az ország vezetője az ország többi polgárával együtt egyenlő a törvény előtt.
Az ország vezetőjének követelményei:
1) A muszlim törvények különféle kérdéseiben szükséges tudományos ismeretek ahhoz,
2) Az igazságosság és a kegyesség az iszlám nemzet irányításáért;
Ha több ember is megfelel a fenti követelményeknek, előnyben részesítjük azokat, akik erősebb teológiai és politikai kilátásokkal rendelkeznek.
E kérdésről az Alkotmány 108. cikkével összhangban szakértők hoznak döntést.
Negyedik fejezet. Végrehajtó hatalom.
Az első rész. Elnök és miniszterek.
Az ország vezetője után. Az elnök az ország legmagasabb tisztségviselője. Ő felel az Iráni Iszlám Köztársaság Alkotmányának végrehajtásáért, és minden területen végrehajtja a végrehajtó hatalomot, kivéve azokat, amelyek az ország vezetőjének közvetlen vezetésével járnak.
Az elnököt 4 évre választják az emberek közvetlen szavazás útján, és csak két egymást követő alkalommal lehet megválasztani.
Az elnököt választott a vallási és politikai szereplők, otve-aspiránsok következő követelményeknek: iráni eredetű, iráni állampolgárság, szorgalom és orga-nizatsionnye képességét méltó életrajz és a jámborság, a vallásosság, a hit alapjait az Iszlám Köztársaság tulajdonát képező hatósági Reli-beli megközelítést országban.
Az elnököt a választók abszolút többsége választja meg. Ha azonban a választás első fordulójában a jelöltek közül egyik sem kapott ilyen többséget, a jövő hét pénteken második szavazásra kerül sor. A választás második fordulójában csak két jelölt vesz részt, akik az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapták.
Az elnök vagy törvényes képviselője aláírja az iráni kormány más államokkal kötött szerződéseit és megállapodásait, valamint a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos szerződéseket, miután megerősítette az Iszlám Tanács Mejlis-jét.
A második rész. A hadsereg és az Iszlám Forradalom hadi hadteste.
Az Iráni Iszlám Köztársaság hadserege felszólítja az ország függetlenségét, területi integritását és az ország iszlám köztársasági rendszerét.
Egyetlen ember sem tehető a hadseregbe és az ország belső csapataiból.
Tilos külföldi katonai bázisokat békés célokra elhelyezni az ország területén.
A forradalom utáni korai napjaiban létrehozott Iszlám Forradalom őrségének testülete továbbra is a forradalom védelmében betöltött szerepének végrehajtására marad. Az IRGC feladatai és felelősségei a más típusú fegyveres erők feladatainak és felelősségi körének tekintetében a törvény határozza meg, különös tekintettel a testvéri együttműködésre és kölcsönhatásra.
Tizedik fejezet. Külpolitika.
A külpolitika az Iráni Iszlám Köztársaság alapul tagadása mindenféle uralom Irán vagy Iránból, miközben a függetlenségét-dence minden területen és területi integritásának védelme, a jog minden moo-Sulman és nem fogadják el azokat a kötelezettségeket, a hegemón hatalmak és a békés kapcsolatok államok, amelyek nem ellenséges szándékkal Iránnal szemben.
Fejezete tizenegyedik. Igazságügyi hatalom.
Az igazságszolgáltatás olyan független hatóság, amely védi a személyes és a nyilvános jogokat, és felelős az igazságszolgáltatás megvalósításáért. Az igazságszolgáltatás feladatai a következők:
1) az igazságtalanság, az elutasítás, a panaszok, a viták és ellentmondások rendezése, az ellenségeskedés megszüntetése, a határozatok és a szükséges intézkedések elfogadása a törvényben meghatározott egyéb esetekben;
2) a közjogok helyreállítása, az igazságszolgáltatás és a törvényes szabadságok fejlesztése;
3) ellenőrzi a jogszabályok helyes végrehajtását;
4) a bűncselekmények azonosítása, a bűncselekmények üldözése és büntetése, valamint a jogi aktusokban rögzített iszlám büntetőjogi szankciók végrehajtása;
5) megfelelő intézkedéseket hoz a bűncselekmények és a bűnösök kivégzésének megelőzése érdekében.
Annak érdekében, hogy teljesítse a feladatait az igazságszolgáltatás minden bírósági, közigazgatási és végrehajtó gömbök az ország vezetője nevezi ki a fejét az igazságszolgáltatás tisztességes, közigazgatási és hozzáértő jogi kérdésekben modzhtahida egy 5 éves időtartamra. Ő az igazságszolgáltatás legmagasabb hatósága.
A bíró nem lehet ideiglenesen vagy véglegesen eltávolították hivatalából tárgyalás nélkül, vagy bizonyíték a bűncselekmény vagy szabálysértés, ami a felmentés, hogy beleegyezése nélkül nem változtathatja meg a szolgálati helyen vagy töltött be állást, kivéve, ha kogdaeto szükséges józan-CIÓ, a az igazságszolgáltatás vezetőjének határozata a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a főügyész tanácskozása után. Az ítéletek időszakos permutációit a törvény által meghatározott általános szabályok szerint végzik.
Az állampolgárok panaszaival, pereiivel és tiltakozásaival szemben a tisztviselők, szervezetek vagy kormányzati aktusok elleni tiltakozások, valamint a polgárok jogainak helyreállítása érdekében az igazságszolgáltatási igazságszolgáltatási bíróságot az igazságszolgáltatás vezetője irányítása alatt hozza létre.
A bíróság hatáskörét és munkamódját a törvény határozza meg.