A szerződés fogalma és értelmezése
A szerződés fogalma és értelmezése. A szerződés és a törvény értéke. A szerződés szabadsága
A jelenlegi polgári jog, a folyamatot tükröző megkötése és a szerződés teljesítéséért, használja a „szerződés” három értelemben: az alapját előfordulási szerződéses kötelezettségek (a szerződés - ügylet), mint a Szerződésből eredő kötelezettségeit a résztvevők (a szerződés - elkötelezettség), valamint írásbeli kifejezése a felek közötti megállapodás ( szerződés - dokumentum). Ebben a fejezetben egy megállapodás, túlnyomórészt az első érték.
A tranzakció két vagy több olyan fél beleegyezése, amelynek célja a polgári jogok és kötelezettségek megállapítása, megváltoztatása és megszüntetése (a Polgári Törvénykönyv 420. cikke). Ebből következik, hogy csak a polgári jogi tárgyak, akiknek jogképességgel rendelkeznek és akarataik kifejezői is lehetnek a szerződésben, és maga a szerződés feltételezi a pártok szabadságát és függetlenségét. Ha nincs ilyen szabadság, a szerződés lehetséges, azonban hatékonysága jelentősen csökken.
Széles körű használata és a lehetőséget a szerződés annak a ténynek köszönhető, hogy a jogi forma felel meg a természet a szabályozott piacra, a polgári jog a tulajdoni viszonyok, szükség esetén a függetlenség és a kezdeményezés résztvevőinek gazdasági forgalom, ezért bizonyos szabadságot (opcionalitás) bekezdését. Ezek az alapvető elveket a szerződési jog a piacgazdaságban, rögzített Art. 421 GC „szabadsága szerződés” (az alábbiakban részletezett).
A szerződéses kapcsolatok jogi előnyei az egyetemességben, egyszerűségben és rugalmasságban nyilvánulnak meg. A szerződés bármilyen formában, valamint a hiányzó ellentámadók (levelezés útján) vagy képviselőn keresztül vehető igénybe. A megállapodás kezdeti feltételeit a felek tovább módosíthatják és kiegészíthetik, a jogaikat olyan harmadik felek érdekében hozhatja létre, akik nem vettek részt a szerződés megkötésében, vagy amelyeket később harmadik felekhez rendelnek hozzá. Mindez a szerződést a piac nélkülözhetetlen eszközévé teszi.
Másodszor, a megállapodás lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy kölcsönös jogaikat és kötelezettségeiket meghatározzák és megállapodjanak, figyelembe véve mind a piaci igényeket, mind az egyes partnerek egyedi igényeit és lehetőségeit. A szerződésnek ez a funkciója különös jelentőséggel bír, mivel biztosítja, hogy a szerződés az állami igényeket és igényeket szolgálja. A szerződés e feladatának gyakorlati megvalósítása feltételezi a szerződés feltételeinek törvényi szabályozásában a szükséges szabadság (mérlegelési szabadság) rendelkezésre állását, és megadja a résztvevők számára a szerződés általános feltételeinek a jog általános követelményeinek keretei között történő független megítélésének jogát.
Harmadszor, a megállapodás megkötése fontos joggaranciákat teremt a felek számára. Ezt tükrözi az a tény, hogy a megállapodás végrehajtható (Art. 425 a Polgári Törvénykönyv), egyoldalú módosítására a feltételek csak akkor engedélyezett, hogy bizonyos esetekben, és csak bírósági határozattal (Art. 450 CC), és sérti a vállalt kötelezettségek a Szerződés értelmében magában kötelessége, hogy kompenzálja a veszteségeket okozott ez (15. tétel, 393 GK). A felek rendelkezhetnek a szerződésben és más jogi eszközök végrehajtásának biztosítására: egészíti ki a jogot, hogy felmondja a szerződést annak lényeges megsértése az ügyfélnek (. 450. cikk a Polgári Törvénykönyv), büntető záradék, jótállás, garancia, stb Kapcsolatban szerződés mechanizmusa ingatlan felelősség ..
Tekintettel a szerződés, az új Ptk, ellentétben a már meglévő GC 1964 szentel neki egy külön alfejezetben (fickó. 27., 28. és 29.), amely tartalmazza az általános rendelkezéseket a szerződés, és a több mint 30 cikket (Art. 420-453). Ahhoz, hogy a szerződés is alkalmazni az általános szabályok a Ptk a tranzakciók és kötelezettségek, ha nem módosította különös szabályairól szerződés (sz. 2. és 3. Art. 420. a Polgári Törvénykönyv). A legtöbb szabályok ezeknek a szakaszoknak a Polgári Törvénykönyv diszpozitív jellegű, ami a piaci követelményeknek gazdaságban.
A szerződésnek meg kell felelnie a megkötésének időpontjában hatályos jogi normáknak. A jogszabály későbbi módosításai csak akkor befolyásolják a szerződés feltételeit, ha a törvény megállapítja, hogy hatása kiterjed a korábban kötött szerződésekből eredő kapcsolatokra (a Ptk. 422. cikke). Az ilyen esetek, amelyek a hatályos jogszabályokban visszamenőleges hatállyal bírnak a jogi normákra, rendkívül ritkák.
Az Art. 427 A GC megállapítja, hogy a modellszerződés feltételei csak akkor alkalmazandók a megkötött szerződésre, ha közvetlen hivatkozás történik az ilyen feltételekre. Ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint azonban, ilyen hivatkozás hiányában, példamutató feltételeket alkalmaznak a felek üzleti kapcsolatforgalmi szokásokra vonatkozó kapcsolatai esetén, amennyiben teljesítik az 11. 5. és 5. §. 421 GK, amely a szokás fogalmát adja.
Az állampolgárok és jogi személyek szabadon köthetnek szerződést, és a kényszerítő okot csak a Polgári Törvénykönyvben és más törvényekben vagy az önként vállalt kötelezettségekben előírt esetekben engedélyezik. Így a szerződésre való kényszerítést csak a törvények szabhatják meg, és nem szabad az Orosz Föderáció kormányának cselekményeivel, nem pedig a minisztériumok és ügynökségek által létrehozni.
A szerződéskötés szabadsága azt jelenti, hogy a felek önállóan meghatározzák partnereiket, figyelembe véve a professzionalizmusukról, megbízhatóságukról és az általuk kínált feltételekről rendelkezésre álló információkat. Az Orosz Föderáció területén működő külföldi cégekkel és állampolgárokkal a megállapított eljárásnak megfelelően nincs jogi akadály. Az ilyen szerződések feltételei azonban a külföldi partner kiszámításával és felelősségével kapcsolatban sajátosak lehetnek. Ezeket a sajátosságokat nemzetközi magánjogi kurzusokon tanulmányozzák.
A Polgári Törvénykönyv jelentősen bővítette a szabályozott szerződések listáját a korábbi jogszabályokhoz képest. Ugyanakkor a polgári jogalanyok mind a törvényben, mind pedig a törvényben nem szabályozott szerződéseket köthetnek. Megállapodások lehetségesek, mindenféle szerződési elemeket tartalmaznak, az úgynevezett vegyes szerződéseket, és a modern körülmények között jelentős teret nyertek.
Végül, és ez a szerződéskötési szabadság legfontosabb megnyilvánulása, a feleknek jogukban áll megkötni a megkötött szerződés feltételeit saját belátása szerint, figyelembe véve természetesen a piac valós helyzetét és gazdasági és pénzügyi szükségleteiket és lehetőségeiket. A felek meghatározzák a szerződés megkötésére vonatkozó eljárást is: függetlenül, reprezentatív módon, versenyképes alapon stb.
A szerződéskötés szabadsága azonban nem jelenti a felek teljes függetlenségét a megállapodás megkötésekor és feltételeinek meghatározásánál. A hatályos jogszabályok számos olyan kötelező normát tartalmaznak, amely kötelező a polgárok és a jogi személyek számára a szerződések teljesítésében és feltételeik fejlesztésében. Az ilyen normák kialakítása tükrözi a nemzeti érdekeket, a szerződések egyes csoportjainak sajátosságát és a tulajdonjogok forgalmának más résztvevőinek jogainak védelmét.
A nyilvános (közérdekű) érdekek a közbiztonságot (a fegyverek, kábítószerek stb. Kereskedelmének korlátozása), az egészségügyi és tűzbiztonsági normákat, valamint a természet és a környezet védelmét célzó szabályokat követelik meg. Ezt a fajta korlátozó szabályozást a közigazgatási, nem pedig a polgári, törvényi szabályok állapítják meg.
Egyes területeken, ingatlan forgalmi feltétlenül szigorú betartása műszaki szabványok és szabályok feltételeként megkötésére és szerződések teljesítését (közlekedés, energia, mindenféle, kommunikáció), valamint az egységes szerződési feltételeket, zökkenőmentes végrehajtása tömeges gyártási műveletek. Ezekben az esetekben bevezette a kötelező szabályokat a közigazgatási és polgári jog.
A szerződés kötelező jellegű megkötése a közbeszerzési szerződések keretében kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók számára, amikor az igénybevevő személyeknek az áruk értékesítését vagy a szolgáltatásnyújtást végzik. Az ilyen vállalkozók köre igen széles (426. cikk GK). Ez a hagyományos jogszabályi norma, különösen a kialakulásának első szakaszában.
Végezetül a szerződési szabadság bizonyos kereteit a monopolisztikus tevékenységek korlátozására és a verseny védelmére vonatkozó jogszabályok állapítják meg. Az e területen hatályos törvények előírják bizonyos ügyletek összehangolását a monopóliumellenes hatóságokkal, és lehetővé teszik számukra olyan jogi aktusok meghozatalát, amelyek arra kötelezik a monopóliumvállalkozókat, hogy szerződést kössenek * (278). Valójában ezekben az esetekben nem a szerzıdési szabadság korlátozása, hanem az ésszerő és méltányos szabályok megteremtése a piac tisztességes versenyérıl, amely a fejlesztés és a piacon eljáró polgári jogi szereplık érdekében áll.
A szerződések megkötésére vonatkozó kötelezettséget az állami és önkormányzati állami vállalkozások számára a tulajdonosok állapíthatják meg. Az Art. Az állami és önkormányzati egyéni vállalkozásokról szóló törvény 20. §-a alapján a tulajdonosnak joga van arra, hogy kötelezze a vállalkozást az állami vagy önkormányzati szükségletekkel kapcsolatos áruk, építési beruházások, szolgáltatások értékesítésére. Ez a tulajdonos széles körű jogainak szükséges végrehajtása, amelyet meg kell őrizni az ingatlan jellegéből és annak védelme miatt.