A polgári jogi szerződés fogalma, jelei és jelentősége
A Polgári Törvénykönyv 420. cikkének (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt jogszabályi meghatározásnak köszönhetően a megállapodás elismeri két vagy több személynek a polgári jogok és kötelezettségek megállapításáról, módosításáról vagy megszüntetéséről szóló megállapodását.
Gyakran a szakirodalomban a "szerződés" fogalma három szempontból értelmezhető:
1. a szerződést ügyletként;
2. a szerződés mint jogviszony;
3. szerződéskötés.
A szerződés mint dokumentum: a dokumentum formanyomtatvány, a felek akaratának rögzítési módja és a megállapodás megkötésének feltételei; de a szerződés mind szóban, mind meggyőző módon lezárható. Itt történik az űrlap és a tartalom azonosítása.
Így a szerződés egy ügylet. A Polgári Törvénykönyv 154. cikkének 1. pontja értelmében a szerződés két- vagy többpártú ügylet. Így az "alku" és a "szerződés" fogalma egyfajta és egyfajta, mind általános, mind különös módon korrelál.
Felmerül a kérdés a "szerződés" és a "megállapodás" fogalmai között. Ezeknek a fogalmaknak a mennyisége nem mindig esik egybe. Ha a megállapodás egy megállapodás, nem minden megállapodás egy szerződés, legalábbis a jogalkotó maga ismételten hangsúlyozza e fogalmak kétértelműségét. Bizonyos esetekben a Polgári Törvénykönyv normái a "felek egyetértésére" hivatkoznak, nem pedig szerződésnek nevezik, de más esetekben - csak a "szerződés" kifejezést használják (pl. P.2., A polgári törvénykönyv 222. cikke; a talált állatok tulajdonosának való visszatérésre vonatkozó feltételek, a 244. cikk 5. szakasza - megállapodás a közös vagyon létrehozásáról, 145. oldal - megállapodás a közös vagyontárgyak résztvevőinek méretéről). A 43. pont 43. pontjának értelmében a szerződés akkor tekintendő megkötöttnek, ha a felek között ... a megállapodást elérték; alapvető fontosságúak azok a feltételek, amelyekről a felek egyetértésével megállapodásra kell jutni. Így bármely megállapodás lényege a pártok akaratának egybeesése, és a szerződés egy külső forma, amelyet ez a megállapodás elfogad, és amely "egyetlen akaratos cselekedetet" alkot.
1. A szerzõdés olyan cselekmény (akaratlagos cselekedet), amely a felek akaratának megnyilvánulása, ezért mint minden tranzakció, két elemet tartalmaz: az akarat és az akarat;
2. A szerződés 2 vagy több résztvevő összehangolt cselekvése;
3. A szerződés céltudatos intézkedés; a felek akarata a jogok és kötelezettségek kölcsönös megállapítására, módosítására vagy megszüntetésére irányul;
4. Mint minden ügylet esetében a szerződés a közönség egyéni szabályozásának eszköze, mivel a szerződés megkötése következtében a jogi norma kivonása egy meghatározott kötelezettség dinamikájába lép át.
Polgári jogi szerződés (jelentései):
1. A szerződés a polgári forgalomban résztvevők közötti ingatlan-gazdasági kapcsolatok létrehozásának jogi formája.
2. A megállapodás lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy meghatározzák és megállapodjanak a kölcsönös jogokról és kötelezettségekről mind a forgalmi igények általánosságában, mind az egyes ajánlattevők (vállalkozók) egyedi igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. Ezt a funkciót a szerződéskötési szabadság elve biztosítja.
3. A megkötött szerződés a résztvevők számára biztosítja a szubjektív jogok megvalósításának jogi garanciáit. Ezt a szerződés kötelező érvényű végrehajtásáról (425. cikk) és az egyoldalú felmondás vagy módosítás elfogadhatatlanságáról, a felek egyetértésével vagy bírósági határozattal (a polgári törvénykönyv 4756-45.
A polgári jogi szerződés olyan egyetemes forma, amely közvetít bármely, a törvényi szabályozás alá eső közjogi kapcsolatot, amely a közgyűlés tárgyát képezi, és amelyet a törvény nem szabályoz.
A szerződés és a törvény értéke
A törvény tartalmazhat mind a kötelező, mind a diszpozíciós normákat, ami azt jelenti, hogy a szerződés nem mondhat el ellentmondást a törvény imperatív normáinak. Ha bizonyos feltételek mellett és megkötésük után megkötik a szerződést, de a felmondás pillanatáig a végrehajtás vagy nyilvántartásba vétel egyéb szabályait tartalmazó törvény elfogadására kerül sor, akkor általános szabályként a szerződést ugyanazon feltételek mellett hajtják végre, i.e. változatlanul működik; kivéve azokat az eseteket, amikor maga a törvény olyan szabályt tartalmaz, amely a jog visszamenőleges hatályát a korábban kötött szerződésekhez kapcsolja. Ekkor csak a szerződés más feltételek mellett megújítható.
A szerződés szabadságának elve
A szerződés szabadságának elve:
1. A polgári forgalomban részt vevők szabadon köthetnek szerződést, kivéve azokat az eseteket, amikor a jog közvetlen megjelölése alapján a szerzödések megkötés nélkül megtörténtek;
2. Az állampolgárok és jogi személyek szerződést köthetnek: a polgári jog szerint (megnevezve), és nem írja elő a törvény (nem nevesített);
Az állampolgároknak és jogi személyeknek joguk van vegyes (komplex) szerződéseket kötni, amelyek egyes szerződéses struktúrák elemeit ötvözik, feltéve, hogy nem mondanak ellent egymásnak belsőleg (a berendezések felügyeletére vonatkozó szerződés).
Tatyana Vladimirovna Lazoreva
A polgári szerződés megkötése.
1) Az eljárás fogalma és a szerződés megkötésének szakasza
A szerződés megkötése a szerződő felek által a szerződésben szereplő valamennyi lényeges feltételről szóló megállapodás megfelelő formában való teljesítése a törvény által előírt módon.
A szerződés akkor tekinthető megkötöttnek, ha két szükséges feltétel teljesül:
1. A feleknek megállapodásra kell jutniuk a szerződés valamennyi lényeges feltétele tekintetében;
2. A felek által elfogadott megállapodásnak meg kell felelnie az ilyen szerződésekre vonatkozó követelményeknek.
A szerződés megkötése magában foglalja mindkét oldal akaratának kifejezését és véletlenszerűségét. Hagyományos polgári jogi doktrína, polgári jog esetében kétszeres szerződéskötés elosztása: 1) a jelenlévők közötti szerződés megkötése; 2) a távollétek közötti szerződés megkötése.
A jelenlévők közötti szerződés megkötése abban az esetben történik, ha a szerződés feltételeit közvetlenül két vagy több személy kapcsolatával állítják össze, amelynek eredménye a szerződés aláírt szövege. Ezért a szerződéskötés különböző szakaszainak sorozata nem bír jogi jelentőséggel.
A távollétek közötti szerződés megkötése nem az oldalak egymástól való térbeli elkülönítését jelenti, hanem az akarat kifejeződésének idején a szakadék pillanatát. Ha a felek közvetlenül (egy-egy másik után) át akarják cserélni akarataikat, akkor a hiányzó szerződő felek között megállapodás van, függetlenül attól, hogy szorosak vagy távol vannak-e egymástól. Ebben az esetben a szerződéskötés szakaszai nagyon fontosak.
A megállapodás megkötésére irányuló eljárás az, hogy az egyik fél elküldi javaslatát a másik félnek a szerződés megkötésére, azaz ajánlat. és a másik fél ajánlatot kapott, elfogadja az ajánlatot a szerződés megkötésére. Ennek megfelelően meg tudjuk különböztetni a szerződés megkötésének következő szakaszait:
1. Kötelező szakaszok:
1) az ajánlat színvonala;
2) az elfogadás színvonala;
3) a tárgy átruházásának szakasza (ez a szakasz a valós szerződésekre jellemző);
4) a szerződések állami nyilvántartásba vételének fázisa (jellemző a regiszter megállapodásokra)
2. opcionális szakaszok (izolálva a szakirodalomban) -
1) a szerződéskötést megelőző tárgyalások;
2) az ajánlat figyelembevétele;
3) szerződéskötési viták.
E meghatározás alapján meg tudja határozni az ajánlat jellemzőit:
1. az ajánlat egy szerződés megkötésére vonatkozó javaslat, i. az a személy akaratát kötni egy jövőbeli szerződéshez;
2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a jövőbeni szerződés összes lényeges feltételeit, azaz ha az ajánlat nem tartalmaz anyagi feltételeket, akkor az ajánlattevő nem csatlakozik ehhez az ajánlathoz;
4. Az ajánlat mindig eléggé határozott.
Az elfogadás az a személy válasz, akinek az ajánlatát teljes körű és feltétel nélküli elfogadásáról kapta. Az a személy, aki elfogadta az ajánlatot, akit elfogadónak hívnak. Az elfogadás kifejezhető írásbeli válasz formájában egy ajánlatra, valamint határozott intézkedések megtételére az ajánlatban meghatározott szerződés feltételeinek teljesítése érdekében. Például. áruk szállítása, szolgáltatásnyújtás, pénzátutalás. De ezeket a cselekményeket időben el kell követni, elfogadva az elfogadáshoz.
Általános szabály, hogy a szerződést az ajánlattételt megküldő személy, annak elfogadásakor a szerződés megkötésekor kötötték meg. A bírósági gyakorlat szerint legalább a szerződés végrehajtására irányuló bűncselekmény elfogadhatónak minősül. A csendet NEM elfogadják elfogadásnak, kivéve, ha a szerződés, törvény vagy korábbi üzleti kapcsolatok másként rendelkeznek.
A szerződések gyakorlatában nagy jelentőséggel bír az elfogadás határideje. 2 lehetséges helyzet létezik:
1. Az elfogadás időtartamát magában az ajánlattétel jelzi - a szerződés akkor tekintendő megkötöttnek, ha az átvételt az ajánlattevő az elfogadásra felajánlott határidőn belül megkapja;
2. Az ajánlat nem tartja meg az elfogadásának idejét - két lehetséges helyzet létezik:
1) az ajánlatot írásban nyújtják be - a szerződés akkor tekintendő megkötöttnek, ha az ajánlattevő a jogszabályban, az egyéb jogszabályokban megállapított határidő lejárta előtt elfogadja az ajánlattevőt, és ha ilyen határidőt nem állapítanak meg, akkor az erre előírt rendes idő alatt;
2) az ajánlat szóban - a szerződést megkötöttnek tekintik, ha a másik fél haladéktalanul nyilatkozatot tett; ha nem mondják fel azonnal - ennek megfelelően elmulasztotta a határidőt.
A szerződés kötelező megkötése esetén:
1. st.426 Polgári Törvénykönyv, amely közbeszerzési szerződés megkötését írja elő:
1) olyan szerződés, amelynek keretében az egyik fél kereskedelmi szervezet;
2) a kereskedelmi szervezetnek az áruk értékesítésére, a munka elvégzésére, a szolgáltatások nyújtására,
3) egyidejűleg ez a tevékenység, amelynek különleges jellege van: a tevékenységek jellemzését minden egyes kérelmező esetében le kell folytatni;
4) a közbeszerzési szerződés tárgya a kereskedelmi szervezet adott tevékenysége.
* az ilyen szervezetnek nincs joga a szerzıdés megkötéséhez képest egy személynek a másik feletti preferenciájára;
* A feltételeknek és az áraknak mindenki számára azonosnak kell lenniük; A törvények azonban korlátozásokat írhatnak elő.
* A szerződés megkötésének megtagadása nem megengedett, feltéve, hogy lehetséges az áru szállítása, munka elvégzése, szolgáltatásnyújtás.
2. st.429 GK - az előzetes szerződés megkötése:
1) a fő szerződéssel azonos formában kell lennie;
2) tartalmaznia kell a fõszerzõdés valamennyi lényeges feltételeit;
3) tartalmaznia kell a fıszerzıdés megkötésének idıszakát.
A megállapodás időtartama korlátozott. Általános szabály, hogy ez 30 nap.
Ha az a fél, akinek a szerződés megkötése kötelező, ajánlatot küld, akkor az ügyfélnek 30 napja van arra, hogy továbbítsa a nézeteltérésekről szóló jegyzőkönyvet. Ha egy ilyen nézeteltérési protokollt küldünk neki, 30 napos határidő is van a javaslat elfogadása vagy elutasítása érdekében.
Ha a szerződés megkötése kötelező az ajánlattevő fél számára, akkor 30 nap áll rendelkezésére. Ha ez a fél egy nézeteltérési protokollt küld, akkor a másik félnek 30 napja van arra, hogy elfogadja a nézeteltéréseket, vagy bírósághoz forduljon.
A szerződéskötés az árverésen
Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 477-449. Cikke. A szerződés, ha az anyag tartalmától eltérően nem merül fel, az ajánlatok lebonyolításával köthető meg. A szerződést az a személy, aki megnyeri az ajánlatot.
A licitálás nyitott és zárt lehet (a témában résztvevők korlátozzák):
1. aukció (nyitott) - az aukció törlése 3 napig lehetséges
2. verseny (nyitott) - a pályázat törlése 30 napig lehetséges
A szervező köteles megtéríteni a valódi kárt, ha az elutasítás feltételeit megsértették
3. zárt aukciók és versenyek
Az ajánlattevők betéteket készítenek. Szerződéskötés esetén a betét összege szerepel az aukciós áron; ha a résztvevő veszít - a letét összegét visszaadják.