A kábelvezetékek általános jellemzői
A kábel egy erőátviteli vonal, amely egy vagy több párhuzamos kábelből áll, összekötő, reteszelő és végű tengelykapcsolókkal.
A kábelnek egy vagy több szigetelt vezetője van, légmentesen lezárva, amely védve van a páncél mechanikai sérülésétől.
A kábelvezetékek számos előnnyel rendelkeznek a levegővel szemben. Alapvetően nem érintik a légköri hatásokat, ezért megbízhatóbbak a működésben. Egy korlátozott területen több kábelvezeték is elhelyezhető, mivel nagyon kompakt. Ugyanakkor a kábelvezetékek sokkal drágábbak, mint a légvezetékek. Nehéz működni, nehezebb megtalálni és javítani a károkat.
A kábelhálózatokat széles körben használják villamos energia szállítására és elosztására a városok, ipari vállalkozások területén. Ebben az esetben különböző kábeleket és különböző elhelyezési módokat alkalmaznak.
12 Kábelszerelés
Névleges feszültséggel, szokásos módon kis és nagyfeszültségű kábelekre oszthatók.
Az alacsony feszültségű kábelek olyan kábelek, amelyek 35 kV-ig terjedő hálózatokban működnek. Papíron impregnált, gumi- és műanyag szigeteléssel készülnek egy-, két-, három- és négyvezetékes kivitelben. Ebben az esetben a négymagos kábelt olyan hálózatokban használják, amelyeknek homályos föld feszültsége 1 kV feszültséggel, ahol a negyedik mag nulla.
A nagyfeszültségű kábeleket 110 kV-os és újabb hálózatokban használják. Műanyag vagy olajjal átitatott papírszigeteléssel kaphatók -
alacsony és magas nyomású olajjal töltött kábelek. A gázzal töltött kábelek fejlesztése jól ismert.
A hagyományos fémek a vezetékek vezetéséhez alumínium és réz.
A papír impregnált szigetelésű kábelek 35 kV feszültségig állnak rendelkezésre. A szigetelésük olaj-és olaj-kompozícióval impregnált kábelpapírokból áll. A 10 kV-ig terjedő feszültségű kábeleknél minden egyes fázist elkülönítve különítenek el, majd a derék szigetelést a csavart szigetelt vezetékek fölé helyezzük.
A papír impregnált szigetelés fő hátránya a nagy higroszkóposság. A szigetelésnek a nedvességtől való védelme érdekében a kábeleket alumínium vagy vezetőhüvelybe helyezzük. Jelenleg általában olyan alumínium héjat használnak, amely eléggé szoros, mechanikailag tartósabb és sokkal könnyebb, mint az ólom. Az alumínium burkolattal ellátott kábelek azonban nem használhatók agresszív közegek kitéve, ahol ólom bevonatú kábeleket kell használni.
A 35 kV feszültségű kábelek három vezetékes kivitelben három, kerek szigetelésű vezetékből állnak, amelyek mindegyikének van egy vezetőhüvelye.
A fémhéjat korrózió és mechanikai sérülés védi. A mechanikai sérülésektől való védelmet acélszalagokból vagy acél cinkkel bevont kerek vezetékekből készült páncélok biztosítják. A páncélzat felett védőbevonatot alkalmaznak a bitumengel impregnált kábelfonal korróziója ellen.
Az 1. ábrán. 19, valamint egy 380 V feszültségű négyvezetékes kábel, amely az alábbiakból áll: 1 - áramvezető fázisvezetők; 2 fázisú és derékszigetelés; 3 - védőburkolat; 4-acél páncél; 5 - védőburkolat; 6 - papírtöltés; 7 - nulla véna.
A 10 kV-os feszültségű háromhuzalos kábel (19. ábra, b) tartalmazza: 1 - áramvezető ereket; 2 fázisú szigetelés; 3 - derékszigetelés; 4 - védőhéj; 5 - párna a páncél alatt; 6 - acél páncél; 7 - védőburkolat; 8 - töltés.
A 35 kV-os háromhuzalos kábel a 3. ábrán látható. 19, c. Ez a következőkből áll: 1 - kerek áramvezető vénák; 2 - félvezető képernyők; 3 fázisú szigetelés; 4-vezető hüvely; 5 párna; 6 - töltőanyag; 7 - acél páncél; 8 - védő bevonat.
A gumi szigetelésű kábeleket 10 kV-ig terjedő feszültségre gyártják, és 1 kV-nál nagyobb feszültségűeknél csak egymagos kábellel készülnek. A kábelek fő előnye a rugalmasság. Polivinil-kloridot vagy gumitömlőt alkalmaznak a szigetelt gumi szálakon.
A műanyag szigetelésű kábelek a legígéretesebbek a 110 kV-ig terjedő feszültségű kábelek között. A műanyagok használata megkönnyíti a kábel kialakítását, egyszerűsítve a szerelési, szerelési és gyártási technológiát. A fő szigetelőanyagok ezek a kábelek polietilén és polivinil-klorid.
Az 1. ábrán egy max. 1 kV feszültségű, APVG típusú műanyag szigetelésű kábel kialakítása látható. 20, a. Az 1 alumíniumvezetékeket a 2. fázis és a 3 heveder polietilén szigeteléssel borítja, és PVC burkolathoz helyezik.
A 10-35 kV feszültségű kábelek általában egy vagy három magból álló polietilén szigeteléssel készülnek. A kábel egyik kiviteli alakját az 1. ábrán mutatjuk be. 20, b.
Ábra. 19. Feszültséggel impregnált szigetelésű kábelek: а - 380 V; b - 10 kV; -35 kV-ban
Ábra. 20. Műanyag szigetelésű kábelek feszültséghez:
a - legfeljebb 1 kV APVG-típus; b - 35 kV:
1 - véna; 2 - központi töltés; 3 - villamosan vezetőképes vénás képernyő;
4 - XLPE szigetelés; 5 - villamosan vezetőképes szigetelőszigetelés;
6 - vezető szalag; 7 - fém képernyő; 8 - interfész töltés; 9 -
héj; 10 - páncél; 11 - Külső burkolat
Az alacsony nyomású olajjal töltött kábel átitatott papír szigeteléssel a kis viszkozitású a gázmentesített olajat készítmény, amely egy nyomás alatti kábelt. Erre a célra olajvezető csatornák vannak a kábelszerkezetben, és az olajellátás és a nyomástartályok a kábelvezeték mentén vannak felszerelve. Az 1. ábrán. 21, és egy kisnyomású kábel egyik mintája látható, amely az alábbiakból áll: 1 - egy vezető, amelynek középpontja egy olajcsatorna; 2 - szigetelés; 3 - vezető héj; 4-vezetékes páncél; 5 - korróziógátló bevonat.
Ábra. 21. Olajjal töltött kábelek: a - alacsony nyomású; b - nagy nyomás
Az olajjal töltött magas nyomású kábelek három egymagos kábelt tartalmaznak, amelyek acélcsőbe vannak helyezve, és 1,5 MPa nyomású olajjal töltik meg. Az ilyen kábelek elektromos szilárdsága magasabb, mint az alacsony nyomású vezetékeké, és az acélcső megbízható védelmet nyújt a mechanikai sérülések ellen. Azonban az ilyen kábelek telepítése nehezebb és költségük magasabb.
Az olajjal töltött nagynyomású kábel kialakítása az 1. ábrán látható. 21, b, ahol 1 - korrózióálló bevonat; 2 - acélcső; 3 - szigetelőolaj; 4 - áramvezető véna; 5 - csúszásgátló vezetékek; 6 - papírszigetelés; 7 - hőszigetelő képernyők; 8 - vénás képernyő.
A gázzal töltött kábelek úgy vannak kialakítva, hogy a tiszta, száraz gáz közvetlenül a nyomás alatti kábelre kerüljön, amely nitrogén vagy SF6 gáz. A gázzal töltött kábelek elektromos szilárdsága sokkal alacsonyabb, mint az olajjal töltött kábeleké.
13 A kábelvezetékek lefektetésének módja
A módszer és a szerkezeti kiviteli alakot Kábelvonalok átvezetése függően választjuk a kábelek számát elhaladó pálya feltételek, jelenlétét vagy hiányát a veszélyes gázok nehezebb a levegőnél, a mértéke a talaj szennyezettsége, működési követelmények és gazdasági tényezők.
Kábelezés végezhető árkokban és különleges kábelszerkezetekben.
A kábelszerkezet olyan szerkezet, amelyet kifejezetten kábelek és kábel dobozok befogadására terveztek. Ezek közé tartoznak: kábelcsatornák, csatornák, dobozok, blokkok, bányák, padlók, dupla emeletek, felüljárók, galériák, kamerák.
A kábelszerkezetek és a termelési eszközök belsejében a kábelek különböző kialakítású acélszerkezetekre vannak helyezve (22. ábra): falszerkezeteken, tálcákon, dobozokban.
A legegyszerűbb az árkokban lévõ kábelek elhelyezése (23. ábra, a). A földelődobnak legalább 800 mm-es mélységben kell lennie. Alján kialakít egy puha párnát szitált föld. Az árok szélessége a benne levő kábelek számától függ. A 10 kV-ig terjedő feszültségű kábelek közötti távolságnak legalább 100 mm-nek kell lennie. A kábeleket egy sorban az árok aljára helyezzük, és az árokban lévő számuk nem haladhatja meg a hatot. A mechanikai károsodásoktól való védelem érdekében az 1 kV-nál nagyobb feszültségű kábelvezetéket betonlapok vagy tégla burkolattal tölti meg.
Ábra. 22. A kábeltömszelencék konstruktív kivitelezése: a - falszerkezeteken; b - a tálcákon; be - a dobozokba
Fektetése a lövészárkokban nem alkalmazható olyan területeken, ahol számos kábelek, magas telítettség területek underground és a földi technológiai és közlekedési kommunikáció és egyéb létesítmények, azokon a helyeken, ahol lehet kóboráramok veszélyes értékeket, nagy mechanikai terhelés.
A kábelcsatorna egy átjárhatatlan szerkezet, amely a földbe, a padlóba, a mennyezetbe vagy másba van zárva és eltemetve. A kábelek kábelek elhelyezése a csatornákban (23. ábra, b) drágábbak, mint az árkoknál.
A kábelcsatorna egy zárt szerkezet, amelyen benne lévő tartószerkezetek vannak elhelyezve a kábelek és kábel dobozok elhelyezésére, teljes hosszúságú szabad átjárással, lehetővé téve a kábelek elhelyezését, javítását és ellenőrzését. (23. ábra c)
A kábelblokk kábelszerkezetű, csövekkel ellátott kábelek szereléséhez. A blokkokban lévő kábel (23., d ábra) megbízható, de a legkevésbé gazdaságos mind a költség, mind a kábelkapacitás tekintetében. A kábelblokkok típusát a felszín alatti víz szintjétől, agresszivitásától és a vándorlási áramlatoktól függően választják ki.
Ábra. 23. A kábelek lerakásának módszerei: a - az árokban; b - a csatornában; в - az alagútban; d - a blokkban
Kábeles felüljáró - felszíni vagy föld feletti nyitott hosszú kábelszerkezet. Kábel galéria - felszíni vagy föld feletti, teljesen vagy részben hosszabb áthidaló kábelszerkezet zárt. Nagyszámú kábelt használó alagutak helyett használják őket.
14 Tápegységek és teljesítmény-megbízhatósági követelmények
A létesítmény áramellátását a saját erőműből (CHPP, GTES, GPPP), az erőműből, valamint az erőműből saját erőművének jelenlétében lehet elvégezni.
Egy speciális csoport elektromos vevõinek tápellátása érdekében további harmadik tápegységet kell biztosítani, amelynek kapacitása biztosítja a folyamat zavartalan leállását.