A Bajor Szabad Állam állami jelképe
A "nagy bajor állami jelvény" heraldikai elemei:
Eredetileg egy arany oroszlán egy fekete dobozon, a címer volt a Rajna palatinája. 1214-ben a bajor herceg Ludwigot a palatin gazdálkodás láncolatával látták el, évszázadok óta a régi bajor és palatin Wittelsbachok nemzetségének közös megkülönböztető jele. Ma az arany felkelés Palatine oroszlán, féreg karmokkal felfegyverkezve emlékeztet a Felső-Pfalz közigazgatási kerületére.
A második mezőt, a vörös és a fehér (skarlát és ezüst), három, fehérből emelkedő csúcsra oszlik. Ezek a "rake" 1350-ben jelentek meg Würzburg egyházmegye néhány helyének karjaiban, és 1410-től az érsekek pecsétjein láthatók. Ma a Franck rakes a felső-frankói, közép-frankiai és alsó-frankói közigazgatási körzetek kijelölése.
A bal oldalon, a harmadik fehér (ezüst) mezőben kék (azúrkő) párduc arany karomokkal felfegyverkezve felállt hátsó lábára. Eredetileg az uralkodó Alsó-Bajorország címer címét a tizenkettedik században a vonzó Ortenburg-palatinával díszítették. Később kölcsönzött a Wittelsbachok. Ma a kék párduc az Alsó-Bajorország és a Felső-Bajorország régi-bajor közigazgatási körzetét képviseli.
A negyedik arany mezőben három fekete oroszlán tűnik egymás előtt, vörös (fésűs) karmokkal felfegyverkezve. A Hohenstaufen (1216-ban először) öreg címeréből kölcsönözték őket, az egykori svábok dákóit. Az állami jelképben a három oroszlán képviseli Svédország közigazgatási kerületét.
Fehér-kék pajzs a magban
A magban lévő pajzsot átlósan fehér (ezüst) és kék színnel keresztezik. Eredetileg (1204-től) von Bogen gróf címere címet viselte, és 1247-től a Wittelsbachok született. Önmagukban a fehér és kék rombuszok a Bajorország szimbóluma. Ma a gyémánt pajzs általában Bajorországot jelképezi. A népi koronával megkoronázva a magpajzsot hivatalosan "kisállami jelképként" használják,
A pajzs négy részre oszlik, és a magban egy pajzs, koronázza a koronát.
Ez egy aranyozott arany karikából áll, melyet drágakövekkel díszítenek, öt díszítéssel díszítve. A népi korona először 1923-ban jelent meg a címerben, miután a királyi hatalom eltörlése a nép szuverenitását jelképezi.
Bajor állami zászlók
A Bajorországnak két egyenlő nemzeti lobogója van: csíkos és gyémánt alakú (gyémánt).
A csíkos zászló két vízszintes, egyenlő szélességű csíkból áll, amelyeket a föld színei festettek: a felső fehér, az alsó kék.
A gyémánt alakú zászló tartalmaz legalább 21 fehér és kék rhombust (gyémántot), míg a gyémántokat, amelyeket élek vágnak, szintén figyelembe veszik. Hosszú vékony zászlók esetén a gyémántok száma növekedhet. Mindenesetre a zászló zászlójának heraldikai jobb felső sarkában (a néző számára ez a bal felső sarokban) meg kell kezdeni egy vágott fehér gyémánt.
Sem a csíkos, sem a gyémánt alakú zászlók nem mutatják a bajor állam jelképét.