Kísérleti görbék a termelékenység fejlesztéséhez a tanulási folyamatban
A nagyobb képességűeknél a görbék gyorsabban emelkednek, és magasabb magasságot érnek el, a kevésbé képesek - lassabban, és alacsonyabb magasságokat érnek el, kisebb eredményeket. A "rekordok" lehetnek személyesek, csoportosak és nemzetköziek, de mindig vannak, és "átugorják" őket - mindenki tudja - szinte lehetetlen.
A gépírásban - például az 1920-as években a Mitchell angol asszony által létrehozott rekordot, amely 902 percenkénti ütemben van, még mindig senki sem vert. Az 1966-os nyertes - egy cseh gépíró - elérése mindössze 650 ütem / perc.
Érdekes, hogy az emberek munkájának termelékenységében bekövetkező diszperzió elhanyagolható, a standard deviáció (sigma) csak a rekord néhány százaléka, és ritkán meghaladja az 5-10% -ot. Az emberek "identitására", vagyis a lehetőségek közelségére, a termelési "termelési normák" teljes építésére összpontosítanak.
A normák a munkafolyamat és a technika technikai fegyverzetétől függenek, de nem alkalmazkodnak az emberek különböző képességeihez. Mindenkinek meg kell felelnie a normának.
De kiderült, hogy nem minden tevékenységre van szükség. Megpróbáltam feltárni a technikai képességek fejlesztésének törvényeit, elvégeztem hét technikai feladatot (iskolás gyermekek számára), amelyek a technikai tevékenység különböző aspektusaira vonatkoztak.
Ezek technikai munkák voltak, amelyek különböző életkorú, 56 éves kortól származnak. A mechanizmus összeszerelésére munkák mentesek voltak utasítások nélkül, rajzolással, tervezéssel stb. n.
Célok rálépett karakter: az első rész volt könnyebb elvégezni, majd egyre nehezebb, hogy mindenki, attól függ, hogy képes-hoz kap egy „lépés”, kettő, három. és így tovább, tíz vagy akár tizenhét. Ezekkel munkahelyek, mentem az első a tizenegyedik évfolyam, így minden diák a hét feladatok és a felvétel nem csak a százalékos megbízás (a magasabb lépés, amelyben a diák kapott), hanem az időt, amit velük a munkát. A rekordbirtokos, vagyis egy olyan diák, aki teljesítette a feladatot 100% -ban, és legalább egy ideig töltött el, a legmagasabb pontszámot kapta - 100 pont.
Ha valaki teljes egészében elvégezte a feladatot, de kétszer annyi időt töltött - csak 50 pontot kapott, ha háromszor - 33, stb. A feladatot csak részben, például 50% -kal töltötte ki, a pontszám újra felére csökkent.
Így a munkatermelékenységet a legjobban hasonlította össze a hallgatók mindegyikével - a rekord munkájának egy része, amelyet ugyanabban az időben végezhet.
Két tanévre (1961-1963) sikerült 620 iskolatípus termelékenységét iskolai technikai olimpia formájában megmérni, és az egyes feladatokra és a hét átlageredményére kidolgozni a munkatermelékenység alakulását.
Nem volt olyan görbe, mint a szokásos fejlesztési görbék, mindenre, amit korábban megkaptam (lásd az ábrát). Felzárkózásuk meredeksége (fejlődési sebesség) nem esett vissza, hanem nyolc nyolc évfolyamos görbe során - a nyolcadik osztály végéig, és nyilvánvalóan nem volt aszimptotája. Miért? És az átlag körüli eloszlás egyértelműen aszimmetrikus volt. A felfelé irányuló eltolódás semmivel és semmilyen módon nem volt korlátozott, de nyilvánvalóan a görbék jellege volt.
Ha a leggyengébb az átlagosnál kétszer vagy háromszor alacsonyabb termelékenységet mutatott, akkor a legerősebb az átlagot 4, 5 és több alkalommal is felülmúlhatja. Nyilvánvalóan mindez azért van, mert más mintát tükröztek, azt mondta, hogy az ilyen problémák megoldása sajátos sajátosságokkal rendelkezik. Mi az?
A KREATÍV MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG TERMELŐSÉGEINEK FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ KÍSÉRLETI CURVES - (620 I-XI osztályú diák, 4340 feladat)
A feladatmeghatározás típusai
0 a kocsi modell felépítése a műszaki specifikáció és az ÖSSZES görbe szerint;
A rajz 1-vázlata (rajz);
Vezetékes alkatrészek gyártása 3 a rajz szerint;
4 szerelési mechanizmus utasítások nélkül;
5 - a matematikai sorozat szabályszerűségének megállapítása;
6-megállapítási hibák a rajzmechanizmusban.
Az egyetlen jelentős különbség az volt, hogy minden feladat teljesen új volt a hallgatók számára. Senki nem tanította őket, hogyan végezzenek ilyen feladatokat, és ezért a döntés szubjektív módon kreatív volt. Nyilvánvaló, hogy a kreatív képességek fejlesztése más törvények alá tartozik, jól megy a közönséges tevékenységtípusok fejlesztéséből a tanításban, és el kell különíteni őket a másiktól - a nem kreatív részektől.
Érdekes, hogy a termelékenység kreatív lányok a döntés technikai probléma, ugyanaz, mint a termelékenység a fiúk 6-7 éves korig (3.), Növekszik sokkal lassabban, mint a fiúk, és a végén a nyolcadikos csak 40-50% -a termelékenység
De még a lányok is egyértelműen látják a fejlődés felgyorsulását, ahogy haladnak előre, mivel a termelékenység szintje nő. A gyorsulás különösen a negyedik és a kilencedik évfolyam közötti teljes görbe szakaszában nyilvánul meg. Itt az éves növekedés:
az 5. osztályban - 18% -kal az előző osztály szintjére,
a 8. osztályban - 27% -kal az előző osztály szintjére,
ez majdnem állandó a nagyságrendben. Az ilyen szabályosságot matematikailag a forma exponenciális függvénye fejezheti ki: nT = a exp bt, ahol e a természetes logaritmusok alapja. Igaz, a görbe valamilyen oknál fogva "megszakad" a 9. évfolyamon, de ez egy különleges kérdés. Fontos, hogy a természetben előforduló fejlődési görbéknek eltérő mértékű görbületi variációja van, amelyet matematikailag a növekedés csökkenésének különböző nagyságrendje fejt ki - b. A leggyengébb tanulók körében növekszik az emelkedő legalacsonyabb meredeksége, a lányok meredekebbsége gyorsabban nő, a meredekség növekedése még inkább észrevehető. Mindegyik "saját" görbe mentén mozog, és egyre inkább kibővül, távolodva egymástól. A fejlesztési görbék "divergenciája" tükrözi a tényleges folyamatot, ami olyan nagy különbségeket eredményez az emberek kreatív képességeinek fejlődésében, bár a kezdeti adatok közel vagy csaknem azonosak mindenkinek.
KÍSÉRLETI CURVES AZ I-XI OSZTÁLYOK SZAKKÉPZÉSI MŰSZAKI TEVÉKENYSÉGÉNEK TERMELŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉRE (620 tanuló - 4340 feladat)
Tehát egy kísérletileg kapott újfajta görbék arra ösztönözték az ötletet, hogy mindenféle emberi tevékenységet két különböző részre kell osztani: EXECUTIVE és CREATIVE.
Az ötlet lényegében nem új, de a képességek problémájának tanulmányozása rendkívül fontos. Csak ebben az esetben, világossá válik, hogy miért a görbék, hogy épített a tanulási folyamat különböző tevékenységek, hogy a forma az 1. ábrán látható Úgy tűnik, a képzés során alakítjuk ki a teljesítő képesség, és mindegyikük, függetlenül a tevékenység típusát fejlesztette ki a saját törvényei , a görbék szerint.
De feltételezve, hogy minden tevékenység e két részből áll, akkor hozzá kell közelíteni hozzá, attól függően, hogy milyen kapcsolatban állnak itt.
Ha veszel egy gépírónő az irodában, vagy dolgozik-press üzemben az üzem, amely hozza az üres a sajtó, és megnyom egy gombot, vagy lábkapcsolóval, úgy tűnik, senki sem kell győződve arról, hogy az összes vagy majdnem az összes munkájuk áll részét végző. A kreatív rész aránya egyenlő vagy nulla. Azt teszik, amit megtanították, és ez minden. Nincsenek új feladatok, amelyeket korábban nem tanultak, nem találkoznak.
De már egy javítóval vagy egy sofőrrel ezeknek az új feladatoknak teljesíteniük kell. Próbáld meg megmondani, hogy miért lett az autó, mennyit és milyen hiba történt a gépen, amit javításra hoztak.
A gyárban a "Red Etna" a Gorky régióban az összes újító. 56% -kal csökkent a lakatosok szakmája és javítása, és csak 1% esik a kézi munkatársakkal gépekkel (préselők, fúrók, csiszolók stb.).
Tehát tényleg van egy mechanikus, hülye munka, amelyből egy személy unalmas, különben nem lesznek ilyen lenyűgöző számok - 56 és 1.
Minden egyes munkához a kreativitás más része van, és annál nagyobb ez az arány, a munka nehezebb és nehezebb.