A Nemzetek Szövetségétől az ENSZ-ig a nemzetközi kapcsolatok fejlődése (Miriam Lakrima)
1. FEJEZET A NEMZETKÖZI LEZSŐ
§ 1. A Nemzetek Szövetsége létrehozása
§ 2. A Népszövetség tevékenységei
§ 3. Következtetés a Nemzetek Szövetségének tevékenységéről
2. § Az Egyesült Nemzetek tevékenységei
§ 4. Az ENSZ-ről szóló következtetések
III. FEJEZET. Példa az Egyesült Nemzetek Reform Tervére
A munka során megvizsgáltuk az esemény a történelem, az aktivitás és az összeomlás az ENSZ elődje a nemzetközi kapcsolatokban - a Népszövetség, elemezte a fejlesztéssel kapcsolatos problémákat a szervezeti és összehasonlították őket a nehézségeket, amelyeket az Egyesült Nemzetek létezése óta.
A vizsgálat elején meghatároztuk magunknak azt a feladatot, hogy azonosítsuk, hogy az ENSZ milyen eredményeket vár (vagy nem számít) a Népszövetség szomorú tapasztalata alapján. Végül pedig úgy véljük, hogy az ENSZ béketeremtő irányultsága miatt további fejlődésre és előrelépésre vár.
Az ENSZ struktúráiban komoly hiányosságokat találtunk, de az ideális Szervezet nem lehet és nem is lehet. Ha olyan feltételeket teremtene, amelyek alatt nem lenne háború, éhség, szegénység és az oktatás hiánya a világon, akkor egyfajta utópiáról beszélnénk. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya nem utópia, hanem az ideális, amelyre az egész emberiség törekszik; és ugyanakkor valóság, mert ma mindannyian élünk (megpróbálunk élni) a jelen dokumentumban lefektetett elvek szerint.
Javasoltuk az ENSZ tevékenységeinek programját a következő évtizedre, de megértjük annak tökéletlenségét és pontatlanságát. A cél az volt, hogy rámutassanak a hibákra, és ne helyesbítsék a hibákat.
Hisszük, hogy ez a téma állandó figyelmet és kutatást igényel, hiszen az ENSZ az egyetlen békefenntartó a földön a mai napig.
kérelem
1. WILSON NÉGYSZERI TÉTELEI
I. A békemegállapodások teljes nyitottságának légkörében levont következtetései, amelyek nem megengedettek a magán nemzetközi megállapodásokhoz, és a diplomácia mindig őszinte és nyilvános.
II. A felségvizeken kívüli nyílt tengeri hajózás abszolút szabadsága mind a békeidőben, mind a háború idején, kivéve, ha a nyílt tenger teljesen vagy részben nemzetközi aktussal zárul le a nemzetközi megállapodások betartása érdekében.
III. A gazdasági akadályok megszüntetése, amennyiben ez lehetséges, valamint az egyenlő kereskedelem feltételeinek megteremtése minden olyan állam számára, amely a békét támogatja és egységesen fenntartja azt.
IV. Nyilatkozni és vállalni a megfelelő kötelezettségeket annak biztosítására, hogy a nemzeti fegyverzeteket a legalacsonyabb szintre csökkentsék, amely megfelel a nemzetbiztonság követelményeinek.
V. A szabad, objektív és teljesen elfogulatlan rendezésének minden gyarmati igények alapján szigorú betartása az elvet, hogy a vita az összes kérdés a szuverenitás érdekében konkrét népek figyelembe kell venni egy par az éppen követeli a kormányok, akiknek a jogait meg kell határozni.
VI. A felszabadulás az egész orosz területen, és egy ilyen rendezése kapcsolatos kérdésekben Oroszország, amely biztosítaná a legeredményesebb és a legtöbb szabad együttműködés minden ország a világon, amelynek célja az orosz akadálytalan, semmi akadályozta a lehetőséget a saját meghatározása az irányt a politikai fejlődés és a nemzeti politika; hogy Oroszországot őszintén üdvözöljük a szabad országok társadalmával, szabadon választva politikai rendszerét, és a meleg fogadtatás mellett mindenféle segítséget nyújtsunk, amire szüksége lesz, és amelyet önmagában is kíván. Az elkövetkező hónapokban a vele kapcsolatban álló országok oroszországi magatartása komoly próbát tesz a jóakaratukról, az igényeik megértéséről, nem pedig a saját érdekeiről, az érdektelenségről.
VII. A külföldi csapatok belgiumi kivonása. Az egész világ egyetért abban, hogy ezt az országot korábbi állapotában vissza kell állítani anélkül, hogy bármilyen szuverenitásra irányuló próbálkozás nélkül, amelyet más szabad államokkal egyenlő alapon élvez. Egyetlen más intézkedés sem lesz ugyanilyen fontos szerepet játszik abban, hogy visszaállítsa az államok közötti bizalmat azon törvényekhez, amelyeket maguk hoztak létre a kapcsolatok szabályozása érdekében. Az ilyen méltányosság-helyreállítás nélkül a nemzetközi jog minden alapját örökre aláássák.
VIII. Az egész francia területet fel kell szabadítani, a bevetett területeket visszaadják. A neve a béke közös érdeke valamennyi igazságtalanság, amelyet Poroszország Franciaország ellen kell javítani 1871 tekintetében Elzász-Lotaringia, és megsértik a békét a világ csaknem ötven éve.
IX. Olaszország határait egyértelműen meghatározott területi megkülönböztetéseknek megfelelően kell kialakítani.
X. Ausztria-Magyarország népeinek - egy olyan országnak, amelynek a helyét az államtól garantáltnak kell tekinteni - korlátlan lehetőséget kell biztosítani a független fejlődésre.
XI. Külföldi csapatokat ki kell vonni Romániából, Szerbiából és Montenegróból. Ezeknek az országoknak vissza kell térniük az összes elfoglalt területre; Szerbiának szabad és biztonságos kilépést kell biztosítania a tengerhez. Ezeknek a balkáni államoknak a kölcsönös kapcsolatait barátságos konzultációknak kell meghatároznia a nemzetiségi és nemzetiségi történelmileg meghatározott meghatározásokkal összhangban; ezeknek a balkáni államoknak biztosítani kell a politikai és gazdasági függetlenség és a területi integritás nemzetközi garanciáit.
XII. A modern oszmán birodalom török régióiban garantálni kell a megbízható szuverenitást. Minden nemzetnek, amely jelenleg török uralom alatt áll, biztosítani kell az élet biztonságát, és lehetőséget kell biztosítani a szabad, független fejlődésre. A Dardanelláknak folyamatosan nyitva kell állniuk a hajók akadálytalan áthaladásához és a nemzetközi garanciák alapján az összes állam kereskedelmi kereskedelméhez.
XIII. Egy független lengyel államot kell létrehozni, amely vitathatatlanul lengyel lakosságú területeket foglal magában. Ez az állapot akadálytalan és biztonságos hozzáférést biztosít a tengerhez, és garantálja a politikai és gazdasági függetlenséget. Területi integritását nemzetközi megállapodásnak kell garantálnia.
XIV. Külön megállapodások megkötésével szükségessé válik az államok egyesülése annak érdekében, hogy biztosítsa a politikai függetlenség és a területi integritás egyenlő kölcsönös garanciáit mind a nagy, mind a kis országok számára.
Általános rendelkezések
2. kijelenti, hogy
A fent vázolt elvek értelmezése és alkalmazása során az utóbbiak egymáshoz kapcsolódnak, és minden elvet más elvek fényében kell figyelembe venni.
E Nyilatkozatban semmi sem értelmezhető úgy, hogy bármilyen módon hátrányosan érinti a Charta rendelkezéseit, vagy a tagállamoknak a Charta vagy a Charta szerinti népek jogait és kötelezettségeit, figyelembe véve a jelen Nyilatkozatban szereplő jogok kifejezését.
3. Ezenkívül kijelenti, hogy
a Chartában foglalt alapelvek a nemzetközi jog alapelveit alkotják, ezért felszólítja az összes államot, hogy ezeket az elveket vezesse nemzetközi tevékenységeikben, és ezen elvek szigorú betartása mellett fejlesszék kapcsolataikat.