A helyesírási és írásjelszabályok nem módosíthatók

Nyomtatható verzió

Hazánkban megkezdődött az államnyelvpolitika fogalmának kidolgozása. A dokumentum kidolgozása az Orosz Irodalom Társasága irányítása alatt számos kiemelkedő szakértő bevonásával történik. Természetesen ez nem az első kísérlet az államnyelv normáinak rögzítésére, amelyet Oroszország történelmében vittek véghez. Sok reform sikeres volt - például például az I. vagy II. Catherine által hozott intézkedések. A szovjet tudósok egy csoportja által összeállított, és az 1956-ban 60 évvel ezelőtt elfogadott orosz ortografika és írásjelek jelenlegi szabályrendszere tökéletesen gyökeret vert.

Nem reform, hanem rendezés

A tudósok szerint az új szabályokat könnyebb lenne megérteni az orosz nyelv tanulói számára, és jobban emlékezni fogtak, ami azt jelenti, hogy az ország írástudási szintje növekszik. Így 1956-ig a "sötétvörös" jelzőt egy szín, az "ezüstös fehér" színárnyalatként kell megírni - egy kötőjelen keresztül, mert két szín kombinációját jelzi. A reformátorok úgy döntöttek, hogy ha egy személynek nem kell gondolkodnia azon, hogy hány szín "lóg" egy szóval, akkor lesz több műveltség. 1956 óta minden szó kezdett kötőjellel írni.

Az orosz nyelv idején a reform volt egy csomó szó, különösen, kölcsönzött idegen nyelvű írás, amely lehetővé tette ingadozások, például a „égő” és „gyűrűs tűzhely”, „diéta”, és „a Diet”, „Galéria” és a „Galéria” .

"A helyesírás helyének megkerülése megnehezíti a kiadók munkáját, felesleges nehézségeket teremt, rázza a diákok hitét a helyesírási szabályok sérthetetlenségéhez" - írta. Kryuchkov a Tanári Újságban. A tudósok által javasolt egyesítés három alapelvre támaszkodott. Először is, a két "egyenlő jog" változatából a nyelv leginkább megközelítő erejét választották és rögzítették: a "fa" és "fa" közötti választás az első lehetőség mellett történt. Másodszor, az idegen eredetű szavak változatai között az orosz hagyományokhoz legközelebb álló helyesírást választották: pl. Egy "l" galéria az eredeti galériától függetlenül. Végül a tudósok megpróbálták megőrizni a gyökerek írásának egységességét: az "ördög" szót az "e" betű hagyta, kizárva az ellentmondásokat az "ördögűség" és a "kibaszott" szavak írásával.

Érdekes, hogy nyomon követi az új szabályok megoszlását és végrehajtását az iskolák és egyetemek kiadói gyakorlatában és tanterveiben. Miután 1956 tavaszán az új „szabályok az orosz helyesírás és központozás” hagyta jóvá az Oktatási Minisztérium, Minisztérium Felsőoktatási és Tudományos Akadémia, a Szovjetunió, készítettünk, és megjelent egy új helyesírási szótár, amely tartalmazza közel száz ezer szó, és egy külön helyesírási szótár diákoknak . Az Oktatási Minisztérium kidolgozott egy részletes oktatást a tanárok és a módszertanok számára, ahol az új helyesírás bevezetése szakaszosan lépcsőzött.

"A túlzott sietség és a rossz megítélés nagy jelentőséggel bíró eseményt tud megbecsülni" - írta. Kryuchkov hozzátéve, hogy az új szabályok bevezetésének "fokozatosan kell lennie, figyelembe véve a hallgatók ismereteit, az egyes osztályok programanyagát és a tankönyvek és szótárak egységes írásmóddal való megjelenését".

Új tankönyvek kiadása, a régi változatok néhány szabályait már tanulmányozó gyermekek átképzése több évre tervezett. Az iskolások tanítása fokozatosan és egész évben szükséges, rendszeresen megismételve az osztályteremben a kis gyakorlatokat. Az írásos munkák értékelésénél a tanárokat arra kérték, hogy korrigálják a régi írást egy újnak, de ne tévedjenek, és ne csökkentse a pontszámot.

"Az orosz helyesírás és írásjelek szabályait" 1956-ban félmillió példányban forgatták. A helyesírási szótárt ezúttal több tucatszor újranyomtatták változásokkal és kiegészítésekkel. Ezt követően a helyesírás frissítésének próbálkozása többször is megtörtént, de általában az 1956-ban elfogadott szabályok még mindig hatályban vannak.

Az egyszerűsítés folytatása?

Az 1960-as években a hazai filológusok és nyelvészek újabb reformot készítettek. Például egyszerűsíteni kellett az "egér" és a "rozs" szavak helyesírását, és ezeken a szavakon egy puha jele: "egér", "rozs". Az állítólagos változásoknak azonban annyi ellenfele volt, hogy a reformot el kellett halasztani.

A nyelv élő anyag: folyamatosan fejlődik és változik, és saját törvényei szerint történik, amelyek gyakorlatilag lehetetlen kívülről befolyásolni. A helyesírás és a központozás valamilyen módon "felépítmény", folyamatosan elmarad a fejlődő nyelvtől, és rendszeresen próbálkozik - valaki több, valaki kevésbé sikeres. A sikeres újítások olyan ökológiai eredetűek, hogy az idő múlásával véget nem érzünk azon, hogy mi volt szokás másképpen írni. Nem mindenki tudja, hogy például egy közönséges pont, amit tesz a végén, az ősi szövegekben található a legváratlanabb helyeken: a jegyző, félbeszakítva a munka, akkor könnyen véget, még a közepén a szavak.

A forradalom után a Népbiztosok Tanácsának rendeletei voltak, felesleges betűk megszüntetése - yat, fitu, decimális "és". A megszövegezés furcsa volt: "annak érdekében, hogy megkönnyítsék az orosz diplomácia asszimilálódásának széles skáláját, és felszabadítsák az iskolát a nem produktív munkaerőből".

1918 óta minden világos, az ország vezetője megpróbálta megkönnyíteni az életet a sötét emberek számára. Érdemes megismerned ugyanezt a 21. században, a tömegek alkalmával járva, és a steppeléshez? Hogyan keresik majd a géniuszokat a sötét emberek között?

Tartózkodjanak a moralizálás, egyszerűen idézni következtetést Paustovsky: „Ezzel kapcsolatban minden egyes ember saját nyelvén is feltétlenül kell megítélni nem csak kulturális szinten, hanem annak a polgári értékek ... Egy férfi, aki közömbös volt, hogy az anyanyelv, - vad. Természetéből káros, mert a nyelv iránti közönyét a múlt, a jelen és a nép jövője iránti teljes közömbösség magyarázza. "