Yusuf Stones könyve, 1. oldal
"Ez a parancsolat nem elérhetetlen, és nem messze.
Nem a mennyekben, és nem a tengeren túl van - ez a szó a szájban és a szívedben van.
Az élet és halál felajánlottad, jó és gonosz, áldás és átok.
(Mózes, 30. fejezet, 19. sor)
1. FEJEZET Python kõzetei
Fényes nap, kék ég fagyasztott Olaszországban volt a feje forró után is széles karimájú kalap és a haj szerint az európai stílus borostás. Fent a szűk utcák Róma lógott tartós illata taposott egy vékony sárgás por a trágya és a ló verejték, keverve egy vékony, enyhén savanyú aromája nyíló vadrózsa. Prince Alexei Petrovics Belozersky, a király követe a bécsi, francia és a pápai bíróság megállt, körülnézett a romok a fórum: moly idő kőoszlopokkal, nagy kavics gránit chipek, kertes kecses magas íveket.
Itt ősei egykor nagy nemzetnek a nagyon években, amikor a próféta Andrew megkeresztelt Rus Volkhov és Ladoga-tó, úgy döntött, hogy méreg oroszlánok és a keresztények a keresztre feszítés. Természetesen Isten megbüntette a pogányokat, miután átadta nekik a háborús bűnöket, és a városokat és falvakat romákká változtatta, elárulva a kardját és a tüzet ...
Hirtelen a küldött külsejét egy fekete hajú lány kecses alakja fedte be, és áttetsző tunika borította.
A római nem megy - megcsúszott a lépcsőn az amfiteátrum, mint a szellem egy egyszeri nagy ősei az emberek, és egy fehér galamb, laza tollak, búgta lágyan a vállára.
A galamb a herceget a helyére tette, és nem követte az idegent. A lány nagyon furcsa és varázslatosnak tűnt. Olyan, mint egy boszorkány, amelyet egy varázsló vetett rá, hogy figyelmetlen járókelőt csalogasson. Ráadásul a fehér galamb a váratlan halál szimbóluma ... A herceg megrázta a fejét, átkelt és megérintette a ló sarkát szelíd sarokkal, és tovább haladt az utcán.
De idegenekkel találkoztak ugyanazon a napon. Ez történt késő este, amikor Andrei Petrovics, küldő slave ajándékok a császár a fogadóba, kényelmes séta révén az ősi utcákon, érdeklődéssel nézett körül, és hallgatja a hangos nevetés és kiáltásokat részeg mulatozók érkező ajtó számláló kocsmákban.
Kíváncsiságból, befordult egy szűk, csendes utcában, és hirtelen meglátta ki az ajtót az egyik leggazdagabb házak gyorsan megcsúszott ember csomagolva egy fekete ruhát, és állt a falnak szorítva a házat, majd lopva csúszott a fal mentén, folyamatosan keresi, és hallgatja, amit -Ez.
A herceg keze azonnal leereszkedett az övön lógó szablya markolatára. Itt, a vadon élő mosatlan Európában nem volt kormányzó vagy a kapitányok, akik gondoskodnak a rend az utakon, és a város utcáin, volt egy rablás és a nagykövetség a rend, és ezért hagyja el a házat anélkül, hogy egy fegyver volt, mintha öngyilkosság. Mielőtt a gyönyörű alkotásai Michelangelo és Berruguete, amely annyira szereti megmondani a latinok, gazdagon öltözött férfi, anélkül, hogy a védelem a helyi gyilkosok büntetlenül, akkor elszakadhat a hasa az első lépés után.
Egy közeli ház ablakából hangos férfiak beszéltek franciául:
- De Belleer, figyelj rám, meg kell semmisíteni - mondta az egyik hangszóró. "Nem tudjuk elkerülni a szerencsétlenségünket, ha ..."
- Kegyetlen vagy, herceg! - nevetett válaszolt egy másik - Öld meg ezt a szépséget!
- Az Artful Florentine nem fog megbocsátani nekünk egy második kisasszonyt ...
"Shh ... Lehet, hogy ott van és hallja minket ..."
A férfi fekete az ablaknál állt, és figyelt, majd felemelte a kezét kétségbeesetten, mintha támogatást, ugrott az árnyékban, majd vissza - a holdfényes oldalán az utca, megpróbálta kinyitni a következő ajtót -, hogy zárva volt .... A hangok halt meg, és egy pillanattal később az ajtó kinyílt, négy férfi kivont karddal rohant ki a házból, és rohant a magányos alak, hiába próbált menekülni. Az egyik támadók első utolérte, elkapta a karját, a motorháztető kabátját, elrejtette az idegen arcára esett le a fejét ...
Az átlátszó éjszakai szürkületben Alexei felismerte egy ismeretlen római halálos kék szemét az amfiteátrumból. Kétségbe vonta magát, hogy szabaduljon ki, minden erővel kivetkőzött az üldözőből, de az erők, sajnos, egyenlőtlenek voltak.
Jól tudva, hogy az európai fővárosokban a külföldi nagykövetek jobb nem belekeveredni egy éjszakai csetepaté, és hogy idegen tudott okolható a mondatot: legyen méregkeverõ, áruló, gyermekgyilkosság - Prince azonban nem tudott ellenállni: az lesz közömbös megfigyelője, hogy a négy férfi levágott nem akarott egy nőt.
- Hagyja őt egyedül! - követelte a cár hírnöke, feltárta kardját, és megadta az ellenségeinek az idejét. Egy őszinte orosz harcos nem tudott legyőzni bárkit a védtelen háta mögött. - Hagyd el, vagy magyarázd meg magad!
A franciák, ha ők voltak, először össze voltak zavarodva, zsúfoltan, de gyorsan átépítettek. Az egyik maradt, hogy megtartsa a nőt, a három csendben Alexeyhez rohant. A herceg egy lépést tett balra, és találkozott vele, elvitte a pengejét, ami az irányába dobta, és élesen elcsípte az ellenséges szablyát az arcán. Hátradőlt, és összeomlott az utcai porba.
A másik kettő egyszerre megállt, és elszakadt, az utcát széles spanyol állásponttal blokkolta: a jobb kezű kardot és a bal szélen lévő hosszú sztárt. Alexei megkönnyebbülten nevetett: a franciák egyáltalán nem tudtak harcolni. Nem értették, hogy egy ember, aki mindkét kezében egy pengét tart, az ellenségnek szinte teljes lépést veszít a sztrájk tartományában. Nem csoda, hogy a szűkítõk Európa felét az ottománoknak adták, és a basurmánok már a velencei falak alatt állnak - a tatárok, és jobban küzdenek.
- Fuss - javasolta Belozersky. - Csak hárman vagytok.
A francia, nem törődve a tanácsot, kezdett lassan kúsznak, és a herceg azonnal megmutatta a jobb közülük átellenes oldalán bejegyzést a sor: ő megpróbálta megütni közvetlen csapás az éjszaka a tolvaj a mellkasban.
Ez természetesen vette a kardot a kard, a lényeg a megállás egy pár kezet, és megpróbálta megütni hátsó sarokban egy háromszög alakú tőr - abban a pillanatban Alex és tolta előre a jobb kezét, húzza csak a vállamat, és előrehajolt a test felett. Steel megzörrent vészjóslóan a penge hegye finoman megérintette a nyakát -, de ez is elég volt, hogy ki a bőr alatt elérje a véres szökőkút.
- A-ah-ah. - elfelejtve a csendet, az utolsó három férfi rohant támadásba lendült, kardjaik lüktetve. A herceg, még mindig nyugodtan mosolygott, néhány lépést visszavonult, könnyen visszaszorítva a csapásokat, de még nem hozta be a sajátját. Hadd próbálja meg a rabló. Saber, amely tartósabb, mint bármelyik kard, és a hatás még erősebb - ez a tömeg, olvasható, négyszer könnyebb. Hagyja, hogy a francia elfáradjon, akkor könnyebb lesz a vita lezárása. Nem szabad, hogy Moszkvai fejedelmek és az ottomániai szablyák szultánjai Európában tilos eladni. Hány keresztény lélek mentette meg ezt a mentességet - nem számít.