Tesztszám 1
1.1. Mi a hidromechanika?
a) a folyadék mozgásának tudománya;
b) a folyadékok egyensúlyának tudománya;
c) a folyadékok kölcsönhatásának tudománya;
d) a folyadék egyensúlyának és mozgásának tudománya.
1.2. Mely szakaszokon osztja a hidromechanikát?
a) hidraulika és hidrogeológia;
b) műszaki mechanika és elméleti mechanika;
c) hidraulika és hidrológia;
d) a folyékony testek mechanikája és a gáznemű testek mechanikája.
1.3. Mi folyékony?
a) az üregek kitöltésére alkalmas fizikai anyag;
b) olyan fizikai anyag, amely alakja megváltoztatására képes erők hatása alatt;
c) fizikai anyag, amely képes megváltoztatni a térfogatát;
d) fizikai anyag, amely képes folyni.
1.4. A fenti folyadékok közül melyik nem csepegés?
1.5. A fenti folyadékok közül melyik nem gáznemű?
a) folyékony nitrogén;
b) higany;
c) hidrogén;
d) oxigén;
1.6. Valódi folyadékot folyadéknak neveznek
a) nem létezik a természetben;
b) valós körülmények között;
c) belső súrlódás van;
d) gyorsan elpárolog.
1.7. Az ideális folyadékot nevezik
a) olyan folyadék, amelyben nincs belső súrlódás;
b) használatra alkalmas folyadék;
c) folyadék, amely összenyomódhat;
d) olyan folyadék, amely csak bizonyos feltételek mellett áll fenn.
1.8. Milyen külső erők hatnak a folyadékra?
a) tehetetlenségi és felületi feszültség;
b) belső és felületes;
c) tömeg és felület;
d) gravitáció és nyomás.
1.9. Milyen erőket neveznek tömegnek?
a) a gravitációs erő és a tehetetlenségi erő;
b) molekuláris erő és gravitáció;
c) inerciális erő és gravitációs erő;
d) nyomás és felületi erő.
1.10. Milyen erőket nevezünk felületesnek?
a) a folyadék felszínén fekvő térfogatok hatása okozza;
b) amelyet a szomszédos folyadékmennyiségek hatása és más testek hatása okoz;
c) a hajó oldalfala nyomásának hatására;
d) a légköri nyomásnak való kitettség okozza.
1.11. A folyadék nyomás alatt van. Mit jelent ez?
a) a folyadék nyugalmi állapotban van;
b) a folyadék áramlik;
c) a folyadék a folyadékra hat;
d) a folyadék változik.
1.12. Melyik egységben van az SI mérési rendszerben mért nyomás?
a) pascalokban;
a joules;
c) rudakon;
d) Stokes-ben.
1.13. Ha a nyomást az abszolút nullától mérjük, akkor az úgynevezett:
a) vákuumnyomás;
b) légköri;
c) túlzott;
d) abszolút érték.
1.14. Ha a nyomást a relatív nullától mérjük, az a következő:
a) abszolút érték;
b) légköri;
c) túlzott;
d) vákuum nyomás.
1.15. Ha a nyomás a relatív nulla érték alatt van, akkor az úgynevezett:
a) abszolút érték;
b) légköri;
c) túlzott;
d) vákuum nyomás.
1.16. Milyen nyomást gyakorol a manométer?
a) abszolút érték;
b) túlzott;
c) légköri;
d) vákuum nyomás.
1.17. Mi a légköri nyomás normál körülmények között?
a) 100 MPa;
b) 100 kPa;
c) 10 GPa;
d) 1000 Pa.
1.18. Meghatározzuk a nyomást
a) a folyadékra ható erõ aránya az érintett területre;
b) az érintett területen a folyadékra ható erő terméke;
c) a befolyási terület aránya a folyadékra ható erő értékével;
d) a hatályos különbség aránya az érintett területre.
1.19. A térfogategységbe zárt folyadék tömegét hívják
a) súly;
b) fajsúly;
c) specifikus sűrűség;
d) sűrűség.
1.20. A folyadék tömegét egy egységnyi térfogatban hívják
a) sűrűség;
b) fajsúly;
c) specifikus sűrűség;
d) tömegszázalékban.
1.21. A hőmérséklet növekedésével a folyadék fajsúlya
a) csökken;
b) növekszik;
d) először növekszik, majd csökken;
c) nem változik.
1.22. A tömöríthetőség folyadék tulajdonsága
a) alakja alakja nyomás alatt;
b) megváltoztatja a térfogatot nyomás hatására;
c) ellenállni a nyomásnak anélkül, hogy alakját megváltoztatná;
d) nyomás nélkül változtatni.
1.23. A folyadék összenyomhatóságát a következő jellemzi:
a) a Henry-együttható;
b) a hőmérséklet-tömörítési együttható;
c) a kompressziós együttható;
d) a térfogat összenyomásának együtthatója.
1.24. A térfogat kompresszió együtthatóját a képlet határozza meg
1.29. A folyadék viszkozitása
a) a folyadékrétegek csúszásának vagy nyírásának képessége;
b) a folyadék belső súrlódásának leküzdésére való képesség;
c) a szilárd falak közötti folyadék súrlódási erejének leküzdésére való képesség;
d) a felület minimális idő alatt történő áthaladásának képessége.
1.30. A folyadékfolyadékot nevezik
a) az érték közvetlenül arányos a dinamikus viszkozitási együtthatóval;
b) a dinamikus viszkozitási együttható inverze;
c) a mennyiség fordítottan arányos a kinematikus viszkozitási együtthatóval;
d) az Engler fokozattal arányos mennyiség.
1.31. A folyadék viszkozitását nem jellemzik
a) a viszkozitás kinematikai együtthatója;
b) a viszkozitás dinamikus együtthatója;
c) Engler fokozatok;
d) statikus viszkozitási együttható.
1.32. A kinematikus viszkozitási együtthatót görög betű jelöli
1.33. A dinamikus viszkozitási együtthatót görög betű jelöli
1.34. Az Engler viszkoziméterben a kapillárison átfolyó vizsgált folyadék térfogata egyenlő
a) 300 cm3;
b) 200 cm3;
c) 200 m3;
d) 200 mm3.
1.35. Folyadék viszkozitása növekvő hőmérsékleten
a) növekszik;
b) csökken;
c) változatlan marad;
d) először csökken, majd állandó marad.
1.36. A gáz viszkozitása növekvő hőmérsékleten
a) növekszik;
b) csökken;
c) változatlan marad;
d) először csökken, majd állandó marad.
1.37. A munkaközeg levegőjének felszabadulását hívják
a) párolgással;
b) gázképződés;
c) habosítás;
d) gázfejlődés.
1.38. Ha folyadékok oxidálása nem történik meg
a) kátrány elvesztése;
b) a viszkozitás növelése;
c) a folyadék színének változása;
d) a salak elvesztése.
1.39. A folyadék elpárolgásának mértéke független
a) a nyomáson;
b) a széltől;
c) hőmérséklet;
d) a folyadék térfogata.
1.40. A folyóban oldott gáz mennyiségeit jellemző Henry törvény formában van megfogalmazva