Személyes oldal - mítosz, mint kulturális és történelmi jelenség
Mítosz mint kulturális és történelmi jelenség.
A görög szó mítoszának sok jelentése van. Ez mind a legendák, mind a beszéd, a beszélgetés, a design és a hírek. A mítosz olyan fikció, akinek képzelőereje. Az ókori Görögországban a valóságos események ellenére érzékelték az igazságot, másrészt a mítosz is az élet reprodukciója volt. Az ókorban a mítosz rituális és rituális volt. A hagyományos értelemben a mítosz olyan elbeszélés, amely a társadalom fejlődésének korai szakaszában merül fel, amelyben a természet vagy a kultúra jelensei lelki formában jelennek meg. Egy későbbi értelmezésben a mítosz a társadalmi tudat történelmileg kondicionált változata. A mítoszt gyakran értékelik a világ emberi érzékének univerzális módjaként. A mítosz a szokásokkal, rítusokkal és hagyományokkal együtt a kultúra folytonosságának történelmi formáira utal. Világszinten a kulturális örökséget az úgynevezett kulturális univerzumok fejezik ki - az egyik ilyen univerzális mítosz.
A mítosz nemcsak kognitív jellegű, hanem oktatási is. E tekintetben az ókori Görögország mítoszai különösen érdekesek. Az istenekrõl szóló mítoszokban láthatjuk a világ megértését, a természeti jelenségek okait. A hősökről szóló mítoszok olyan emberi tulajdonságokat tárnak fel, amelyek példaképként szolgálnak, példája az eszményeknek, amelyeket a rendes halandóknak törekedniük kell.
A világ a művészet és a tudomány helyébe lépett a primitív emberrel, teljes mértékben tudta mindazt, amit a felnőttnek tudnia kell.
Buddhizmus mint világkultúra.
A buddhizmus az első évezredben jelent meg Indiában. Alapítója Sidohartha Gautana, aki magára emelte a Buddha nevet, ami azt jelenti, hogy felébredt. Buddha legfontosabb igazságai a következők:
- Az élet szenved
- A szenvedés oka a szenvedély és a vágy
- A szenvedés megszüntetése a szenvedélyek és vágyak megszüntetése.
A szenvedés megszüntetéséhez vezető út 8 lépésből áll: 1. Jobb ítéletek 2. Jó döntések 3. Jobb célok 4. Jobb élet, 5. Jobb aspiráció, 6. Jó figyelem, 7. Összpontosítás, 8. Nirvana. A Nirvana nem halál, hanem a való élettől való eltérés.
A buddhizmus kánonai szerint a helyes élet az alábbi parancsolatok teljesítése: 1. Ne vigye el valaki másnak 2. Ne károsítsa az élőlényeket, 3. Ne hazudjon 4. Ne távolítsa el a tiltott szexet, 5. Ne fogyasszon szeszesitalokat. A buddhizmus nem követel meg egy embert aszketizmushoz (a világ lemondása), hanem az intézkedés megtartására törekszik. A buddhizmus régebbi, mint a kereszténység és a kereszténység kölcsönzött a buddhizmus parancsolataiban - ne ölje meg, ne lopjon, ne követett el házasságot. Ugyanezek az alapok később az iszlámhoz vezettek. Ezért a buddhizmus világvallásnak tekinthető.