Parovarialis petefészek-cisztás kezelés műtét nélkül
A parováriás ciszta az epididimából származó cavitum tumorszerű növekedés. A betegség olyan tünetek megjelenéséhez vezet, mint a hasi fájdalom és a menstruációs szabálytalanság. Bizonyos esetekben az üreg úgy alakul ki, hogy nem mutatkozik meg. A petefészek-cisztákat a nőstény meddőség egyik leggyakoribb oka. Hosszabb idő alatt a következő szövődmények alakulhatnak ki: a gyomorfekély, a ciszta lábának torzítása és a membrán törése.
1 Típusú daganatok
Neoplazma alakul ki a méhszalag lapjai közötti térben. Ez egy egykamrás üreg, amelyet az alaptalan képződés - az epididim - hibás fejlődésével alakítottak ki. Ezt a cisztát leggyakrabban gyermekkorú nők diagnosztizálják, ritkábban fiatal lányokban. A neoplazmának sima falai vannak és lekerekítettek, a sűrűség meglehetősen sűrű. A ciszta kapszula átlátszó, több rétegből áll. Az üreg egy egyenletes átlátszó folyadékot tartalmaz protein-vegyületekből és mucinból.
Az orvos azt mondta, hogyan kell gyorsan és hatékonyan teherbe esni! Nézd, amíg nem törli.
A parovariális ciszta felső pólusa a petevágó cső nagyított része mentén helyezkedik el, az alsó pólus a petefészek felett. A táplálékot a farkascsövek és a mezentéria edényei kapják. A ciszta lábát a méh szalag széles lapjából állítják elő. A daganat a mozgékonyság és a lassú növekedés között különbözik. A cisztának növelése hozzájárul a folyadék felhalmozódásához és a kapszula tágulásához. A parováriás ciszta mérete ritkán haladja meg a 10 cm-t, súlyos esetekben a cisztra 15 cm-re nő, ilyen daganatok nem hajlamosak rosszindulatú degenerációra.
A parováriás ciszta növekedését és fejlődését a következők segítik:
- gyulladásos folyamatok a kismedencei szervekben;
- endokrin rendellenességek, korai pubertás;
- a terhesség mesterséges megszüntetése;
- nemi betegségek;
- a hormonális fogamzásgátlók hosszú távú használata;
- gyakori látogatások a szoláriumban;
- felmelegedés.
A terhesség növeli a daganat méretét is. A parovariális ciszták többféle típusa létezik. Jobboldali daganatot képeznek a jobb petefészek közelében. Leggyakrabban a nők 20-40 évében találhatók, de lehetnek azonosítva a serdülő lányokban. A ciszta lábát és a méh és a petefészek között helyezkedik el. A bal oldali cisztikus üreg a bal petefészek felett található, nagyméretű. A kapszula integritásának megsértése ritka. A szérum ciszta egy mozgó forma, amelynek lábai vannak. Az üreg folyékony folyadékot tartalmaz. A daganat héja vékony, a konzisztencia elég rugalmas.
A cukor megjelenése a terhesség alatt nem befolyásolja hátrányosan a gyermek fejlődését, és nem járul hozzá a női magzat genetikai hajlamának kialakulásához. Kis méretben különbözik. Van egy hosszú lába, amelynek torzulása súlyos fájdalom megjelenéséhez vezet. Vannak olyan neoplazmák is, amelyeknek nincs alapja.
2 Hogyan manifesztálódik a patológia?
A kis méretű daganatok tünetmentesen alakulnak ki. A parovariális ciszta jelei akkor jelennek meg, amikor a mérete eléri az 5 cm-t, sürgősségi vagy fájdalmas karaktert mutatnak az alsó hasban. Fizikai erőfeszítéssel nőnek és spontán eltűnnek. A húgyhólyag szorítása a vizeletürítés megzavarásához vezet. Amint a ciszta nő, a haskörfogat növekedése, székrekedés vagy a kiengesztelődés nem megfelelő. A paraovariális ciszták hormonális kudarcokhoz és meddőséghez vezetnek. Amikor komplikációk alakulnak ki, az akut has tünetei jelennek meg.
A petefészek régiójában az üregképződés ultrahang vagy nőgyógyászati vizsgálattal kimutatható. Néha diagnosztikai laparoszkópiát végeznek a kimutatáshoz. A kétkomponensű vizsgálatban nagy egyoldalú tömítés érezhető, egyértelmű határokkal és rugalmas konzisztenciával rendelkezik. A ciszta mobilitása korlátozott. A transzvaginalis ultrahangban egy kerekített neoplazmát találunk anehogennym-tartalom mellett. A parováriás ciszta fő visszhangja az intakt petefészek megjelenése. A cisztának meg kell tudnia különböztetni a rosszindulatú és jóindulatú daganatokat, az ektopiás terhességet.
3 A betegség kezelésének módjai
A funkcionális cisztákkal ellentétben a műtét nélküli paraováriás gyógyítás lehetetlen. Nem képesek spontán reszorpcióra. A betegség tünetmentes lefolyásában a várandós vezetés választható. Mivel ezek a daganatok meddőséghez vezethetnek, amikor a terhességi tervezés során észlelik őket, a sebészeti beavatkozás előnyös. A ciszta tervezett eltávolítása az IVF-eljárásra való felkészülés során jelzi.
Leggyakrabban alacsony traumás laparoszkópos műtéteket végzünk nagy daganatos üreggel. A betegség szövődménymentes lefolyása során a méhszalag széles lapját boncolják ki, a cisztát kivonják az intraligáns térből. A méh és a petefészek nem távolítják el a mûtét során. A műtét után a kiterjesztett fallopiacső visszatér a korábbi méreteihez. Kivételes esetekben a cisztás üreg megcápolását úgy végezzük, hogy kiszivattyúzzuk a tartalmait, és ezt követően egy olyan alkoholt viszünk be, amely elősegíti a kapszula ragasztását.
A következő okok komplikációk kialakulásához vezethetnek: fokozott fizikai aktivitás, hirtelen mozgások, helyi magas hőmérséklet és közvetlen napsugárzás. Leggyakrabban a ciszta lábának torzítása vagy membránjainak törése. Súlyos esetekben peritonitis alakul ki. Amikor torziós tömörítés, a farkas cső, a hajók és az idegvégződések. A daganatos szövetek szétesése, ami a szervezet általános állapotának romlásához vezet. Az alsó hasban éles fájdalmak fordulnak elő, amelyeket nem lehet megszüntetni a hagyományos fájdalomcsillapítók segítségével. Az elülső hasfal feszített állapotban van, nincs gázkiömlés. Az artériás vérnyomás élesen csökken, a pulzusszám emelkedik.
A ciszta halmozódása hozzájárul a kórokozó mikroorganizmusok vér- és nyirokrendszeri behatolásához. A szövődmény fő tünetei: lázas szindróma, akut fájdalom a hasban, myalgia, émelygés, hányás. Amikor a ciszta szakad, a beteg érezze a vágási fájdalmakat, gyakran sokrétű vérveszteséggel járó sokk állapot alakul ki. Mindezek a patológiák sürgős orvosi ellátást igényelnek.
A parováriás ciszta kialakulása azonban előfordulhat, mivel a méh nő és belép a hasüregbe, a szövődmények kockázata nőni fog. A terhesség megkezdésekor az orvosnak folyamatosan figyelnie kell a daganat állapotát. A kezelés után a paraovarianus cisztákat nem alakítják újra, a szövetek, amelyekből kialakulhatnak, radikálisan eltávolítják. Az orvosok a terhesség megtervezését javasolják 3-4 hónappal a műtét után. Mint ilyenek, megelőző intézkedéseket nem fejlesztettek ki, a ciszták időben történő felismerése és kezelése csak a nőgyógyász rendszeres látogatásával lehetséges.