Miért tekinthető úgy, hogy Jeruzsálem három vallás szentélye?
Cikkek >> Miért tekinthető úgy, hogy Jeruzsálem három vallás szentélye?
Nem sokan tudják, hogy Jeruzsálem három vallás relikviája. Ezek három nagyon különböző vallás - az iszlám, a kereszténység és a judaizmus. Minden egyes vallásra saját szentélye van:
- a zsidók számára a Templom-hegy, vagy inkább a nyugati fal, amelyen a Sírás Fal található;
- a keresztények számára sok olyan templom található, ahol Jézus és az Úr temploma volt;
- a muzulmánok számára egy mexikói hálózat, amely egész komplexumot alkot.
Annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogyan lehet együtt létezni a három vallás, meg kell fontolnunk mindegyiket külön-külön, hogyan jelennek meg Jeruzsálemben és hogyan alakultak ki.
Jeruzsálem a judaizmusban
A tudósok megtalálták a régi adatokat, hogy a Jeruzsálem szót több mint hatszáz forrásban használták fel. A dátumok a tizenharmadik századra vonatkoznak. A modern Jeruzsálem helyett Salamon király Kr. E. 960-ban felállította az első templomot. Közel négyszáz év telt el, és 586-ban a Templom megsemmisült. Minden hiba volt a Nebukadnezár babiloni király beavatkozása, aki a zsidókat rabszolgává akarta tenni.
Sok év telt el, mire a zsidók sikerült összetörni Babilón elnyomását és szabadon térni. A Moriah-hegyen ismét templomot építettek és a második templomot hívták. Ez a templom szinte ötszáz éven át létezett. A templom helyreállítását Heródes király hozta létre, amely az ie 34-7 éves korszakban uralkodott. Heródi király képes volt létrehozni egy csodálatos struktúrát, a jeruzsálemi templom valódi szimbóluma lett Jeruzsálemnek, személyesítette a város hatalmát és nagyságát. Azonban a jeruzsálemi templom nem bírta sokáig, a római császár Titom teljesen elpusztította a templomot a 70-es években.
A judaizmus legismertebb személyiségei közül érdemes megemlíteni Ohr Ahaim születését a XVI. Században Jeruzsálem városának falain belül. AHaim lett a luriai kabbala alapítója
Jeruzsálem az iszlám
Jeruzsálemben 638-tól kezdve a muzulmán vallás kora érkezik, az akkoriban a muszlimok meghódították. A Moriah-hegyet a muzulmánok számára szentnek tekintik, annak köszönhetően, hogy egy fényes éjszaka Mohammed próféta felment a mennybe. Nem biztos, hogy ez egy isteni jelenség, vagy egy mentális zavar hátterében nyilvánult ki, de úgy vélik, hogy a próféta nem ébredt fel az éjszakai halottak közt. Isten hangját hívta, Jeruzsálem kapuihoz érve, az ajtók előtt álltak. Azonban ahhoz, hogy belépjen, nem engedhette meg, hogy ott menjen oda, minden csak egy kis beszélgetésre korlátozódott. Másnap reggel a próféta elmondta, mi történt vele éjszaka, és sokan ezt hitték. Bár Muhammad pontosan leírta Jeruzsálemet, és még soha nem volt ott. Az úriemberek mellett Muhammad beszélt:
Nem számít, mennyire értelmes Jeruzsálem nem a muszlimoknak szól, de a Koránban nincs egyetlen vonal sem.
Jeruzsálem a kereszténységben
A keresztények számára Jeruzsálem a Krisztus keresztre feszítése és további feltámadása helyszíne. A kereszténység Jeruzsálemben kezdődött a 14. században, és csak a 16. században szerezte meg a második helyet. Ebben az időben Jeruzsálem a bizánci birodalom uralkodása alatt állt. Jeruzsálemnek ez az időszak nagy jelentőséggel bír, mivel ebben az időszakban az Istennel való istentiszteletek száma évente megnőtt. Emellett a bizánci birodalom újjáépített ikonfestő iskolákat, szemináriumokat és új széket.
A keresztények egy templomot építettek minden szent helyen, ahol az emberek látták Jézust. Templomokat építettek Jézus első tanítványainak tiszteletére, mint például:
- Szent Konstantin;
- a Keresztelő János próféta;
- Szent Péter;
- Illés próféta és mások.
Érdemes megjegyezni, hogy a jeruzsálemi templom helyett a keresztények a Szent Bölcsesség templomát emelték.
Nem hiábavaló azt hinni, hogy Jeruzsálem három vallás relikviája. Ez a város sok évszázadon keresztül tartja magát a nagy titkok és rejtvények, amelyeket a modern emberek még tanulniuk kell.