Mentesség - a immunitás doktrínája - általános mikrobiológia - cikkek
Immunity (a immunitas - felszabadulását vagy ártalmatlanítására chegolibo) azt jelenti, immunitást a fertőző betegségek. Modern immunológia független gyorsan növekvő tudomány és tanulmányok nemcsak immunológiai minták, a rendelkezésre álló fertőző betegségek, hanem a szervezet válasza a különböző idegen anyagok állati és növényi eredetű, beleesik a belső környezet mikroorganizmus. Immunológiai védekező reakciók vannak irányítva, hogy kiadja a testet a külföldi ügynökök, megsérti a állandóságának a belső környezet.
Science-alapú fertőző betegségek megelőzésére módszereket dolgoztak ki a Pasteur, hogy a klasszikus kísérletek bebizonyították, hogy patogének csirke kolera, lépfene, a veszettség, a legyengített különböző módokon beadva indukálni védettség állapotának későbbi bevezetése a mindenkori virulens mikrobák. A gyengített virulencia tenyészetekből származó oltóanyagok megszerzésének elvei, kötet. és a fertőző betegségek megelőzésére való alkalmazásuk módszereit sikeresen alkalmazták közel 100 éven át. A neve Louis Pasteur kapcsolódó esemény a XIX században, mint a fejlődési szakaszában az immunológia mikrobiológia válni a tudomány immunológia köteles Mechnikov (1845-1916). 1883-ban hozta létre a biológiai elmélet immunitás, bizonyítani kísérletileg az állítást, hogy védi a szervezetet a fertőzések döntő fontosságú a tevékenység a szervezet, a különböző védekezési mechanizmus, elsődlegesen fagocita reakciót. Tehát létezett a celluláris immunitás elmélete. ahol fagocitózis hozzárendelt bár nemspecifikus irányítani eltávolítását bármilyen idegen szerrel, de az elsődleges szerepet test védelmére.
1885 meghatározott más irányba a tanításban az immunitás, amely képviseli: P. Ehrlich (1854- 1915), - már előadott humorális (az humor Mi - folyadék) elmélete immunitás. Ezen elmélet szerint, a fertőzés elleni védelem jelentős szerepet játszik a folyadékok, gyümölcsleveket tartalmazó szervezet anyagok, amelyek semlegesítik a baktériumokat és a méreganyagok. A vérszérum baktericid tulajdonságai G. Buchnernek bizonyult, aki 1889-ben megnyitotta a komplementumot. 3. Az 1890-ben Bering először kapta a diftéria és tetanusz toxin ellenes antitesteket. Első alkalommal az orvosi gyakorlatban volt alap a tetanusz, a diftéria kezelésére és megelőzésére. E. Bering ezt a felfedezést 1902-ben ítélték oda a Nobel-díjnak. P. Ehrlich kimutatta, hogy immunszérum keletkezhet a mérgek és a származási kórokozók, az idegen fehérjék ellen. Azt állította, hogy a humorális tényezők a fertőzés elleni védelem legfőbb mechanizmusa.
A vita szurkolók között a két terület, celluláris és humorális immunitás elmélet folytatjuk sok évvel később aztán kiderült, hogy mindkét szempontból kiegészítik egymást: az védi a szervezetet a fertőzés magában foglalja mind a sejtes és humorális tényezők. Mechnikov és P. Ehrlich fejlesztésére mentelmi tan elnyerte 1908-ban a Nobel-díjat.
Ismeretes azonban, hogy a kórokozó mikrobák megsemmisítésére irányuló védelmi mechanizmusok rendkívül változatosak és általánosak és szigorúan specifikusak. Ebben a tekintetben, a fertőző immunitást úgy definiáljuk, mint a készlet kapott veleszületett és szerzett egyéni test védekezési eszközök, amelyek akadályozzák a penetráció, proliferációját és patogén hatásával mikrobák és metabolikus termékeket. A mikrobák mentessége az evolúciós fejlődés folyamatában keletkezett, a létezésért és a természetes szelekcióért. Ebben a makro-organizmus kifejlesztette azt a képességet, hogy pontosan azonosítani a „saját” és az „idegen”, és válaszul az „idegen”, hogy megvédje ügynökök, akik megsértik az állandóságát a belső környezet. Ezért az immunrendszer védekezési reakciók kell tekinteni fiziológiai, mivel ők irányítják a nem csak a vert gyökeret a pusztítás a feltétlen inger, hanem hogy megszüntesse a károkat.
A fertőző immunológia hatalmas sikert aratott a fertőző betegségek diagnosztizálásában, kezelésében és megelőzésében. A fertőző immunitás doktrínájának fejlődésével lehetővé vált a pusztító járványok megelőzése.
Az elmúlt 20-30 évben a klinikai immunológia nagymértékben fejlődött. tanul immunológia allergiák, autoimmun betegségek, kóros állapot - Immunohaematology, transzplantációs immunitás és az immunrendszer tolerancia. Immunológiai módszerek és eredmények terén a klinikai immunológia létrehoztunk egy új szakasz - az immunológia a rák, sikeresen fejlődő abban a pillanatban. Immunkémiai tűnt, hogy a vizsgálatok fizikai tulajdonságai és kémiai szerkezete finom összetevők immunválasz immunogenetika tanul öröklés minták antigénspecificitását és egyéb kérdések. Az elért sikerek az immunológia elé állították az olyan tudományokat, mint a biokémia, a genetika, a molekuláris biológia. A modern immunológia egyik fő feladata az immunogenezis biológiai mechanizmusainak molekuláris és celluláris szinten történő tisztázása.