Az ösztrogén kiválasztódása és szövettani képe az endometriumról diszfunkcionális méhben szenvedő betegeknél

A kérdés, hogy a kapcsolat a termelés értékét a petefészek hormonok és a szövettani jellemzői az endometrium méhvérzés nem vizsgálták, annak ellenére, hogy jelentős mennyiségű kutatást ezen a területen.

Hasonló változások történtek a méh nyálkahártyájában is, az ösztrogén hormonok kiválasztásának rezgő jellege miatt. A diszfunkcionális méhvérzés kialakulását, melyben proliferatív változásokat találtunk az endometriumban, megfigyeltük az ösztrogén napi kiválasztását 10-25 μg tartományban.

Ruglewicz és Sass (1956) alapján a szövettani vizsgálat a méhnyálkahártya és a petefészkét eltávolították a súlyos visszatérő diszfunkcionális méhvérzés betegeknél menopauzális kor, úgy véljük, hogy a reakció az endometrium az ösztrogén hatását függ néhány további tényező, amely döntő jelentőségű az ösztrogén hatására specifikus endometriális válaszreakciót.

Annak megállapítására, a kapcsolat a szövettani az endometrium és az ösztrogén mennyisége kiválasztódik a vizelettel 43 betegeknél endometrium szövettani vizsgálat után végeztük el, egy előzetes meghatározása az ösztrogén a 48-órás vizeletmintákat 4-5 hétig. A vizeletben egyidejűleg 21 betegnél megállapítottuk a pregnanediol mennyiségét. Miután endokrin vizsgálatot 12 beteg az első napon a vérzés készült diagnosztikai kaparás a méh nyálkahártya követő szövettani vizsgálata az endometrium. Három olyan beteg vett részt, akiknél a vérzés rendszeres kezdete, a méh nyírása 2-3 nappal a várt vérzés előtt történt. Ha a méhvérzés után kezdődik az idősáv amenorrhoea, a kaparás rendszerint végén 4. vagy korai 5. héten. Az amenorrhea fázisban 15 beteget diagnosztizáltak a diagnosztikus kaparással. 13 betegnél aciklusos méh vérzéses vizsgálat során különböző vérzéses periódusokban szövettani vizsgálatot végeztünk az endometriális kaparással.

A 39 diszfunkcionális méhvérzés 43 betegből anovuláló volt. 4 nőnél a méhvérzés oka a sárga test alacsonyabb szintjének volt köszönhető (ebben az esetben lehetetlen kizárni a lecsupaszított tüsző luteinizációját).

2. táblázat: A méhnyálkahártya vérzésével és a méhvérzéssel küzdő pácienseknél az endometrium és az ösztrogén kiválasztása

Az endometrium histológiája

A táblázatban. A 2. ábra az endometrium szövettani szerkezetének és az ösztrogénkiválasztás jellemzőinek adatait tartalmazza. Amint az táblázatból látható, 5 esetben az ösztrogén viszonylag magas kiválasztódása kombinálódott az endometrium mirigy-cisztás hyperplasia megjelenésével. A többi 5 betegnél a mirigy-cisztás hiperpláziát az ösztrogénkiválasztás alacsony átlagos aránya kísérte a vizeletben.

Ezek a megfigyelések alátámasztják azt az elképzelést, hogy a mirigyes-cisztás hiperplázia az endometrium fordulhat elő nem csak a típusú nagy kiválasztódását ösztrogén, hanem hatása alatt a hosszú távú ösztrogén stimuláció viszonylag alacsony hormon termelést.

AF Zlatman és NV Svechnikova (1960) összehasonlításával a funkciók a szövettani az endometrium (a mirigyes és mirigyes-cisztás hiperplázia) a vizelettel történő kiválasztását ösztrogén teljes találtuk, hogy a megfigyelt változások a nyálkahártya a méh nem jártak fokozott vér ösztrogén szint; ráadásul néhány beteg esetében csökkent az ösztrogének termelése.

Bret, Duperrat és Vittoz (1950) megfigyeléseket mutatnak, amikor 40 évnél idősebb nőknél a normális nemi hormonok szintjén a méh nyálkahártyája atrófiás állapotban volt.

Az endometrium proliferációját 10 betegnél (13-ból) észlelték, az ösztrogének kiválasztásának ingadozása 11,1-20 μg / nap volt. Az ilyen ösztrogénszintek képesek proliferatív változásokat indukálni az endometriumban.

Az endometriumban fellépő proliferatív változásokat figyeltük meg 2 diszfunkcionális méhvérzésű, magas ösztrogénszinttel rendelkező betegen átlagosan 25 μg napi átlagban.

A második beteg egy tartalom a napi vizeletben teljes ösztrogének 28,1 ± 0,4 g, az ösztriol 14,0 ± 1,8 ug ösztron 8,6 ± 1,2 ug ösztradiol 5,5 ± 0,9 ug méhnyálkahártya a proliferációs fázisban.

Hisszük, hogy e két megfigyelés során a mirigyes cisztás hiperplázia hiányát az endometrium érzékenységének az ösztrogénekre való megsértésével lehet magyarázni. Ezért, néhány nő kis mennyiségű ösztrogén a helyzetben, hogy okozhat endometrium hiperplázia, másokban, ezek a változások a nyálkahártya a méh hiányoznak még súlyos fokozott vér ösztrogén szint.

25 olyan beteg közül, akiknél a vérzés során a méh diagnosztizálódott, egyiküknél sem mutatkozott nekrózis az endometriumban. Ez még azoknál a betegeknél is érvényes, akiknél az ösztrogénszint a testben magas volt. Nyilvánvalóan a vérzés mechanizmusa ebben az esetben az ösztrogén stimuláció hatására bekövetkező egyéb endometrium-változásoknak tudható be.

A táblázatban. A 3. ábra mutatja az endometrium szövettani képének az ösztrogénkiválasztás típusától való függését.

3. táblázat: A méhnyálkahártya-betegségben szenvedő betegek szövettani képe és az ösztrogénkiválasztás természete

Az endometrium histológiája

Az ösztrogének kiválasztásának típusa