Ahluofobia (nem-fóbia, scotophobia, ecluophobia)

Ahluofobia (nem-fóbia, scotophobia, ecluophobia)
Van olyan ember, aki legalább egyszer nem félt, hogy egyedül maradjon egy sötét szobában? Ez gyerekkorban és felnőttkorban történik. Homályos sziluettek az éjszaka ablak, mozgó árnyékot a fák, tárgyak, fel nem ismert a sötétben tűnhet ijesztő, még az erős férfiak, nem is beszélve a gyerekek vagy a nő. Az Ahloofobia a psziché rendellenessége, melyet a sötét napszak pánik félelme jellemez.

Általánosan elfogadott, hogy a sötétségtől való félelem önmagában nem veszélyes, és nem jelent komoly veszélyt az egészségre, mint a legtöbb fóbiát. De további vizsgálatokat végeztek, amelyek bebizonyították, hogy az akhluofobia szenvedő személy, aki sokáig sötétben volt, súlyos mentális zavarokat szenvedhet. Ez a fóbia, amit mondhatunk, népszerű, gyakran, és elterjedt, tekintet nélkül a személy nemére vagy korára. A tudósok úgy vélik, hogy a sötétségtől való félelem szorosan kapcsolódik az alapvető ösztönhöz, hiszen az önmegtartóztatás mindenki tudatalattijában beágyazódik.

Felnőtteknél az ahluophobia fokozott szorongással jár, mivel az agy folyamatosan jelzi a veszélyes helyzetek jelzésére utaló jeleket. Ez megerősíti bizonyos problémák fennállását, amelyek zavarják a külső világgal való interakciót, és végül a sötétségtől való félelem következtében alakulnak ki.

Az Akhluophobia okai

Ahluofobia (nem-fóbia, scotophobia, ecluophobia)
Ez a fóbia, másokhoz hasonlóan, hároméves kor körül következik be, mert ebben a pillanatban a gyermek különösen érzelmes és fejlett képzelőerővel rendelkezik. Például, ha nincs fény a teremben, akkor úgy tűnik neki egy teljesen más világ, amelyben baljós lények és furcsa tárgyak uralkodnak. A sötétség a szobában egyenértékű a gyermek gonosz erőkre való kiszolgáltatottságával, a konfrontáció képtelenségével.

Ebben a korban a gyerekek nem képesek megkülönböztetni a valóságot a fantázianytól, ezért a sötétséget nem csak rettenetes, hanem negatív eseményekkel is megtapasztalják. Ezért a gyerekek nem akarják, hogy a szülők kikapcsolják a fényt, és ragaszkodjanak ahhoz, hogy a felnőttek egymás mellett üljenek, amíg a szemhéjaik alszanak.

A különlegesség az, hogy ahloofobii esetén a szervezet megállítja a hormon melatonin termelődését, ami egy személy számára nagyon fontos, mivel az felelős az érzelmi háttér stabilitásáért. Amikor sötét van, a személy érezte a feszültségeket, amelyeket el kellett viselnie, és minden negatív érzelmet felidézni. Ez a feltétel a félelemmel kiegészíthető, teljesen ésszerűtlen. Érdekes, hogy gyakran ahluofoby lefekvés éjjel aludni, ne kapcsolja ki a fényt, remélve, hogy megtéveszteni a fóbia. De az orvosok úgy vélik, hogy ez a betegség éppen ellenkezőleg, előrehalad. Bizonyos esetekben a sötétségtől való félelmet a halálfélelem okozza. Az achloofobia szükségszerűen kezelhető, mivel a következmények kiszámíthatatlanok lehetnek.

Ha a gyermek félelem van a sötétségtől, akkor nem képes elaludni magukon, folyamatosan sírnak, hisztériában vannak. Képzeletében a megvilágított szoba tele van mindenféle félelemmel, és még a kedvenc játékok is szörnyekké válnak. Azt kérik, hogy a fény a szobájukban folyamatosan ég, és keresik az okot, hogy menjen oda, ahol be tudja kapcsolni a fényt. Például folyamatosan inni akarnak, vagy meg kell menned a mosdóba.

De ami a legrosszabb, hogy egy ilyen állam nem halad át, amikor egy személy felnőtté válik, bár úgy tűnik, ezek közönséges gyermeki félelmek. Ha a fóbia figyelmen kívül hagyja, akkor komolyabb rendellenességek jelentkeznek, amelyek instabilvá teszik a személyt.

Az ilyen fóbia által szenvedő betegek éjszaka során pánikrohamokat tapasztalhatnak. Azt gondolják, hogy valaki követ a sötétben a sötétben, figyelve. Állapodás van, mert úgy tűnik, mintha valaki közeli vagy sétálna a szobában. A félelem kifejezetten erősen expresszálódik, ideges bomlásig. A személy izzad, a szívritmus romlik, nehéz lesz lélegezni. Felnőtt betegeknél először a fóbia különleges jelek nélkül halad, és a súlyosbodás meglehetősen váratlanul jön.

Az első szakaszokban csak néhány kellemetlen érzés van a sötétben, a sötét szobában nem lehet kizárt. A félelem nyílt formában merül fel. Egy felnőtt betegnél az ahluofóbia társulhat a test fokozott reflex reakcióival és még a hallucinációk megjelenésével is.

Hogyan kezelik az Akhluophobia?

Jó lesz a beteg számára, ha új hobbyt talál, vagy szerelmes. Bármelyik változat alkalmas, és minél jobban eltántorítja a félelmet, annál jobb. A televíziót nem lehet kikapcsolni az éjszakára, de csendes programnak kell lennie, csendes zenei kísérettel.

Ha a tél az udvarban van, napkeltekor fel kell keltetni, hogy elérje a maximális napfényt. A gyakori séták is nagyon hasznosak. De mi van, ha úgy tűnik, hogy szellemek vannak egy sötét szobában? Próbálja bemutatni őket kedvesnek és viccesnek, akikkel barátok lehetnek.

A háznak gyakran örömteli ritmikus zenét kell hallgatnia, ami felkavarja a hangulatot. A vacsorára a tenger gyümölcsei hasznosak. Minden nap meg kell választania az időt, és nézze meg a napsütést legalább két percig óránként. Ne lusta, hogy koncertekre, diszkókra, különféle bemutatókra, vagyis olyan helyekre, ahol sok hangszóró van, és a sötétség hatása csökkenti súlyosságát, és megszünteti a zavarást. Amint látja, sokféleképpen lehet megszabadulni az ahluofóbia iránt, és az orvos segít abban, hogy a megfelelő irányt választsa.

Kapcsolódó anyagok:

Kapcsolódó cikkek