A szociális menedzsment szférája
2.1 A menedzsment ágazati és területi megközelítései
Az ilyen folyamatokat rögzítő mutatók rendszere a következő jellemzőkkel jellemezhető mutatókkal jellemezhető:
* a fizetés és a szolgáltatások szabadsága, az őket termelő vállalkozások állami és magántulajdonbeli aránya, a fizetett szolgáltatások hozzáférhetőségének mértéke a különböző csoportok és lakossági szegmensek számára [6, p. 58].
Ok-okozati kapcsolatok közélet gömbök nem járnak különböző szakaszaiban a történelem mint egyszer és mindenkorra adatok és megváltoztathatatlan - ezek történelmi, vagyis keletkezik, a változás, fejlesztése, roll up, és hogy ezek a dinamika lehet kötni a saját törvényei.
Minden szféra a másokkal való kölcsönhatása során nem csak okoként járhat el. Ha az interakció rendszerébe tartozik, akkor ennek következménye lehet.
* természetes és éghajlati jellegű, hangsúlyozva a lakosság természetes élőhelyének és a régió ökológiai helyzetének jellemzőit, és befolyásolja a lakosság normáit és életmódját;
2.1 A menedzsment ágazati és területi megközelítései
Ábra. 2.1 - Fióktelep gazdálkodási struktúrája
A fióktelep vezetői különböző funkciókat töltenek be az alárendelt iparág és szervezetei tevékenységével kapcsolatban:
* szövetségi vagy regionális előrejelzések, hosszú távú tervek és célzott fejlesztési programok kidolgozása, ideértve a beruházásokat (más minisztériumokkal, osztályokkal és területi hatóságokkal együttműködve);
* Közös részvétel különböző szinteken működő szabványosítási testületekkel a szervezeti és jogi formák szervezeteinek tevékenységi standardjai kidolgozásában;
* az ágazati irányító testület hatáskörével kapcsolatos nemzetközi együttműködés végrehajtása;
* a személyzeti politikák végrehajtása a munkahelyek megszervezésére, a munkavállalók képzésére és átképzésére;
* az iparági szervezetek tevékenységének módszertani támogatása, elsősorban ajánlási alapon;
* az alárendelt szervezetek és a szövetségi és helyi hatóságok közötti tulajdonviszonyok szabályozása.
* a nem állami tulajdonosi formák gazdasági és részben adminisztratív módszereinek szabályozása;
* A nemzetközi együttmőködés megszervezése a különbözı szervezeti és jogi formák szervezeteinek bevonása céljából a közvetlen interregionális kapcsolatok keretében;
A helyi önkormányzat egy sokoldalú tevékenységét a helyi közösségek a helyi ügyekkel alapján önszerveződés elvei önfinanszírozó, saját felelőssége annak érdekében, hogy javítsák a életminőségének területére, és fokozza annak fejlődéséhez járul hozzá az egész társadalom.
Összhangban a „Európai Chartája a helyi önkormányzat” „Helyi önkormányzat azt a jogát és képességét az önkormányzatok szabályozása jelentős része a közügyek és kezelése, a törvény értelmében a saját felelőssége és érdeke a helyi lakosság.”
A hazai és külföldi tapasztalatokra támaszkodva meg lehet különböztetni a helyi önkormányzatok létezését és fejlettségi szintjét jellemző következő alapvető kritériumokat:
* az önkormányzat közvetlen (vertikális) alárendeltségének hiánya egy magasabb szintű (regionális) alárendelésre;
* valóságos lehetőség az érintett terület egész lakosságának részvételére a helyi jelentőségű valamennyi fontos kérdésben történő fejlesztés és döntéshozatal folyamatában;
* a helyi önkormányzatok teljes összetételének széles demokratikus alapon való megválasztása, rendszeres forgalma és a szavazók elszámoltathatósága;
Meg kell jegyezni, hogy a helyi önkormányzatról szóló orosz szövetségi jogszabályok nem szigorúan szabályozzák szervezeti formáit, és ezeket a kérdéseket a szövetség tantárgyi szintjére ruházzák át. Ennek eredményeképpen a szövetség minden egyes tagja köteles elfogadni a helyi önkormányzat saját törvénycsomagját. Ilyen körülmények között egyes szövetségi tantárgyak a szövetségi törvényekkel ellentétben megpróbálják "államosítani" a helyi önkormányzati szerveket, miközben megsértik egyik fő alapelve - a vezetés választott érdekelt felek által.
A helyi önkormányzat ideális táptalaj a nonprofit szervezetek és az állami kezdeményezések fejlesztéséhez. Világszerte a legtöbb nonprofit szervezet foglalkozik a helyi önkormányzatok kérdéseivel.
2. Meghatározzák a helyi közösség életminőség mutatóinak tényleges értékét.
3. Meghatározzuk a mutatók tényleges értékeinek normatív értékek szerinti eltérését.
4. A helyi közösség életminőség-mutatóinak aktuális értékeinek negatív és pozitív eltéréseinek okai a normatív mutatókból származnak.
5. Az életminőség-mutatók javításának lehetőségeit az azonosított negatív okok kiküszöbölésével és pozitív tényezők alkalmazásával határozzák meg.
6. Meghatározzák a helyi közösség életminőségének javítását célzó lehetőségeket a költségvetési alapok (helyi, köztársasági, szövetségi költségvetés) költségén.
7. Meghatározásra kerülnek a helyi közösség életminőségének javítása az államháztartáson kívüli alapokon keresztül, ideértve a kölcsönzött pénzeket is.
8. A helyi közösség életminőség mutatóinak célértékét a valós lehetőségek és korlátok figyelembevételével határozzák meg.
9. Meghatározzák a helyi közösség életminőség mutatóinak célértékének eléréséhez szükséges pénzügyi és anyagi erőforrások teljes összegét.
10. Meghatározzák a végrehajtókat és meghatározzák a szükséges munkák feltételeit [8, c. 72].
Ma a szövetség tantárgyak hatóságainak joga van a helyi önkormányzati szervek privatizációs feladatainak meghatározására, ami ellentmond a helyi önkormányzat elképzelésének. Az önkormányzati tulajdon privatizációs programjának kidolgozásához és végrehajtásához való jogot csak a helyi önkormányzatoknak kell nyújtani.
Másodszor, a programozás lehetővé teszi új, nem hagyományos típusú erőforrások - elsősorban szervezeti - vonzását a probléma rendszerszintű megoldására. Azt lehet mondani, hogy az összefonódás a szervezeti erőforrások formájában összekapcsolt tevékenységek rendszere, formái az ellenőrzés, és milyen módon lehet elősegíteni a biztonsági háló nehézségek esetén a politikai célkitűzések megvalósítása egy nagy előnye a szoftver ellenőrzési módszer.
1. A határokon átnyúló ágazatok nagy problémái, amelyek megkövetelik a nemzetgazdaság ágainak és szféra kezelésének hagyományos rendszereit. Ez a kritérium volt a legelterjedtebb a központosított politikai tervezés során, amikor a minisztériumi akadályok szinte leküzdhetetlen akadályt jelentettek a különféle megyei alárendeltségek szervezetei és intézményei közös, célzott akcióinak megvalósításában.