A probléma mikroökonómia
1. Hogyan befolyásolja az 1.2. Táblázatban felsorolt kereslet és kínálat változása? Mutassa be hatásukat a kereslet és a kínálat görbéi segítségével (tegye az "oszlopokba", amelyek neve a változás hatását jellemzi).
1.2. Táblázat.
Változás (más dolgok egyenlőek) Keresési görbe eltolódás Mozgás a keresleti görbe mentén Az ellátási görbe eltolódása A görbe mozgása
Árváltozás
versengő
áruk # 61692; # 61692;
Új technológia bevezetése # 61692; # 61692;
Divatváltozás az áruk számára # 61692; # 61692;
változás
fogyasztó
jövedelem # 61692; # 61692;
A nyersanyagok árainak változása # 61692; # 61692;>
A JAVASLAT TÉNYEZŐI (az ajánlat meghatározói) az ajánlat értékét befolyásoló tényezők. A fő meghatározó tényező a termék ára, amely az ellátási jognak megfelelően befolyásolja az ajánlatot. Ezenkívül számos egyéb tényező is létezik, amelyeket általában nem árellátási tényezőknek neveznek.
Nem ár jellegű tényezők AJÁNLATOK (Non-ára meghatározó ellátási) - a tényezőket, amelyek befolyásolják a kínálat és a nem-ár árut. Ha a nem ár tényezők megváltoznak, a kínálat változik az adott áron; Így megváltozik a kínálati görbe. Ebben az esetben általában a kínálati görbe eltolódásáról beszélünk.
Nem ár tényezőként a javaslatok tartalmazzák
• A technológia szintje. A technológiák fejlesztése növeli az erőforrás-termelékenység szintjét - erőforrásegységenként több forrást lehet beszerezni. Ez a tényező azonban kevés hatást gyakorol azokra az árukra, amelyek kézi munkát és a hagyományos technológiák használatát igénylik.
• Az erőforrások árai. Az erőforrások ára jelentősen befolyásolja a kínálat mennyiségét. Az erőforrások emelkedő árai megnövelik a termelési költségeket, és ennek eredményeképpen megnő az ár, amellyel a termelők hajlandóak eladni árukat.
• Más termékek árai. A gyártók folyamatosan keressék a tőke leghasznosabb befektetését. Egy áru árának növekedésével vonzóvá válik a beruházások iránt, és a tőke beáramlik a termelésbe. Így az egyik a nem ár jellegű tényezők a kínálat a nyersanyagárak más áruk ha nőnek, majd a tőkekiáramlás a termelés területén, és ennek következtében csökken a termékértékesítés, és fordítva. Ez a tényező a hasonló termelési feltételekkel rendelkező áruk esetében a legjelentősebb, mivel ebben az esetben egy másik típusú termékre való áttérés nem igényel nagy kiadásokat.
• A helyettesítő árak. A piacon majdnem minden termék helyettesíti azokat a termékeket, amelyek ugyanazt vagy majdnem ugyanazokat a funkciókat látják el. Példa lehet a különböző gyártók tévékészülékeinek, különböző márkájú autóknak. A helyettesítő áruk osztoznak az ilyen típusú áruk piacán. Abban az esetben, ha az egyik cserélhető áru ára nő, egyes vevői gazdaságossági okokból átállnak egy másik, olcsóbb termékre; ha az árcsökkenés éppen ellenkezőleg, a helyettesítő termékeket használók körében vonzza a vásárlókat. Így a helyettesítő áruk árának emelkedése a pótalkatrész iránti kereslet növekedését okozza, a pótlók árának csökkenése a termék iránti kereslet csökkenéséhez vezet. Ez a tényező a legfontosabb azoknál a termékeknél, amelyek a leginkább hasonlóak a helyettesítőikhöz, például ásványvízhez. Ha a termékben vannak olyan egyedi tulajdonságok, amelyekben nehéz megtalálni a teljes értékű helyettesítőt, ennek a tényezőnek a értéke csökken.
2. A 2.2. Táblázat mutatja az élelmiszer-, bor- és sörkereslet ár- és keresztrugalmassági együtthatóit.
2.2. Táblázat.
Termékek együtthatók
a kereszt rugalmasságának árrugalmassága a kereslet függvényében
élelmiszer bor bor
Élelmiszerek 0,25 X 0,06 0,01
Bor 1,2 -0,13 X 0,27
Sör 0,85 0,07 0,41 X
a) Mely termékekre van szükség rugalmas, és mi - a rugalmatlan?
Ha az árrugalmi együttható egy egységnél nagyobb abszolút értéket feltételez, akkor a kereslet rugalmasnak tekinthető. Ha az együttható értéke kisebb, mint egy, a kereslet nem rugalmas. Ebben az esetben a bor iránti igény rugalmas lesz. A sör és az élelmiszer iránti kereslet nem rugalmas.
b) Milyen hatást gyakorol az élelmiszerárak változása a borra és a sörfogyasztásra? Mit lehet levonni az élelmiszertermékek és más, a táblázatban bemutatott termékek közötti kapcsolat természetéről?
Az élelmiszerár növekedése a bor iránti kereslet csökkenéséhez és a sör iránti kereslet növekedéséhez vezet. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszer és a bor kiegészítő termékek, az élelmiszerek és a sör pedig bizonyos mértékben. felcserélhetők.
c) Az ábra mutatja a bor keresleti görbéjét.
Mutassa be, hogyan változik a görbe helyzete, ha az ár: 1) élelmiszer; 2) sör.
A bor és az élelmiszerek rugalmassági együtthatójának értéke negatív
(-0,13). Ezek az áruk komplettek. azaz kiegészítik egymást. Ha az élelmiszer ára nő. a bor iránti kereslet csökken. Ez a tényező nem ár meghatározó tényező, vagyis a bal oldalon a bor keresletének megváltozását okozza.
Ellenkezőleg, a bor és a sör cserélhető termékek (0,27-es koefficiens). Így. A sörár növekedése növeli a bor iránti keresletet. A keresleti vonal jobbra tolódik.
3. A 3.2. Táblázat háromféle közömbösséget mutat két termék között: az élelmiszerek (F) és a szórakoztatás (H), amelyek mindegyike különböző hasznossági szintet képvisel.
1. készlet (IC1 indifferencia görbe) 2. készlet (IC2 közömbösségi görbe) 3. készlet (IC3 közömbösségi görbe)
H F N F N F
2 40 10 40 12 45
4 34 12 35 14 40
8 26 14 30 16 35
12 21 17 25 18 30
17 16 20 20 21 25
22 12 25 16 27 20
29 9 30 14 33 17
34 7 37 12 38 15
40 5 43 10 44 13
45 4 50 8 50 12
a) Mutasson három közömbös görbét.
b) melyik közömbösségi görbék tükrözik a legmagasabb szintű hasznosságot.
Az N 3 görbe a legmagasabb szintű hasznosságot (a többi fölött helyezkedik el)
c) vegye figyelembe a következő termékkombinációkat:
A. 50H és 8F
B.45H ÉS 4F.
B. 12H és 45F.
D. 25H és 16F.
D.21H és 11F
Mutassa be ezeket a kombinációkat az indifferencia görbékre.
d) A rendelkezésre álló információk felhasználhatók az optimális kereséshez
a diák választása?
Az optimális választási pont megtalálásához ezeket az információkat nem lehet felhasználni, mivel nincsenek adatok a fogyasztók és a fogyasztó költségvetésének áráról, azaz lehetetlen költségvetési sorokat létrehozni.
4. A 4.2. Táblázat a cég teljes költségére vonatkozó adatokat hosszú távon tartalmazza.
4.2. Táblázat.
Termelés volumene (tételek hetente) (Q) Költségek (USD)
Általános (TC) közepes (PBX) terminál (MS)
0 0 - 32
1 32 32 16
2 48 24 34
3 82 27,33 58
4 140 35 88
5 228 45,6 124
6,352 58,67
a) Határozza meg a hosszú távú átlagos költségek és a hosszú távú határköltségek értékét.
Átlagos költségek kiszámítása. TS / Q
A határköltség kiszámítása. (TCn-TCn-1) / (Qn-Qn-1)
b) A hosszú távú átlagos költségek és a hosszú távú árrések görbék felépítése.
c) Milyen termelési volumen mellett a hosszú távú átlagos költségek minimálisak?
Az átlagos költségek minimálisak két egységnyi mennyiség esetén.
d) Milyen hosszú távú határköltség áll fenn a hosszú távú átlagos költségekkel?
A határköltség megegyezik a két egység termelésének átlagával.
Az 5. ábrán. 5.2. a tökéletes versenykörülmények között működő vállalat költséggörbéit mutatja.
a) Milyen áron áll a termék készen áll a termelés leállítására?
A cég készen áll a termelés leállítására áron. legalább az átlagos változó költségekkel egyenlő
(AVC), azaz P2.
b) Milyen áron tudná a cég csak normális nyereséget kapni?
A szokásos nyereség a szükséges és elegendő nyereség, amely biztosítja, hogy az adott termék előállításához kapcsolódó erőforrások ne kerüljenek más célokra.
Ebben az esetben a vállalat normál nyereséget kap a P1 árán
c) Melyik árrésszel fogja a cég folytatni a termelést a rövid távú veszteséggel?
A cég a P2-től P1-ig terjedő árkategóriákkal küzd
d) Mutassa be a grafikonon a cég kínálati görbéjét.
5.2.5. Ábra A versenyképes vállalat rövid távú költséggörbéi
A cég kínálati görbéje a marginális költséggörbe (MS) növekvő része, azaz A terület, ahol ez a görbe nő. (azaz Q2 és Q4 között)
e) milyen áron lehet a termék nyereséget nyerni
Rövidtávon?
A gazdasági nyereség a jövedelem és a gazdasági költségek közötti különbség, beleértve a közös költségekkel és lehetőségekkel járó költségeket.
Ebben az esetben az árakkal. meghaladja a P1 értéket, például a P0 és annál magasabb értékeket.
A 6. ábrán látható. A 6.2 ábra egy egyszerű monopólium keresési görbéit, marginális bevételét és hosszú távú költségeit mutatja be.
a) Mekkora a teljes nyereség?
A maximális nyereséget a Q2 kötet adja meg egy adott térfogatnál LMS = MR.
(b) Milyen áron lesz ez a monopólium a kibocsátás mennyiségének eladására?
Emeljük fel az MC és MR metszésponttól a függőleges irányt a keresési vonalig. az ár ebben az esetben
egyenlő P0-val.
c) Milyen nyereség lesz ebben a helyzetben monopólium?
A G pontban a kereslet meghaladja az átlagköltségeket, így a monopolista gazdasági tevékenységet kap
profit. egyenlő a P1FGP0 ábrán
d) Mekkora a monopólium hányadosa - L?
A monopólierő együtthatóját az L = (P - MC) / P. képlet kiszámítja. Ebben az esetben
L = (P0 - P3) / P0
A 7. ábrán látható. 7.1 Monopolisztikus vállalat
versenyt.
0 Q1 Q2 Q3 Q
Ábra. 7.1 A vállalat a monopolisztikus verseny feltételei között
a) Melyik termelési volumenben a vállalat maximalizálja a nyereségét?
A Q1-es volumenben
b) Milyen áron fogja értékesíteni a cég ezt a termékmennyiséget?
A cég P0 áron értékesít termékeit.
c) Ebben a helyzetben profitál-e a vállalat gazdasági nyereség. Ha igen, mi az értéke?
A cég ebből az árból gazdasági hasznot kap. Az értéke megegyezik a P0P1LK számmal
d) Milyen időintervallumon működik a cég: hosszú távú vagy rövid távú? Magyarázd el a választ.
A vállalat rövid távú egyensúlyban van, mivel gazdasági haszonnal jár.