A csonka piramis nagy olaj és gáz enciklopédia, cikk, 1. oldal
Egy csonkolt piramist ábrázol, mint az előző problémát. [1]
Egy csonkolt piramist helyesnek neveznek, ha a piramis, amelyből kapott, helyes volt. [2]
A csonkolt piramist helyesnek nevezik, ha a rendszeres piramis része. [3]
Csonka piramis - amelynek szelvénye síkja párhuzamos a bázis síkjával. [4]
A csonka piramisnak két alapja van (215. ábra): a felső és alsó. Az építés és az 1. tétel alapján ezek a bázisok párhuzamos síkokban helyezkednek el, és hasonló poligonok. [5]
Egy csonkolt piramist helyesnek neveznek, ha az eredeti piramis helyes. [6]
Csonka gúla nevezzük szabályos, ha az alap - szabályos sokszögek, és a szegmens összekötő alapelem közepén, a magasság, a csonka gúla. Nyilvánvaló, hogy a megfelelő része a csonka gúla szabályos piramis. [7]
A csonka piramisokat háromszög alakú, négyszögletes, n-szénnek is nevezik, attól függően, hogy a bázis oldalainak száma mennyi. A csonka piramis felépítéséből következik, hogy két alapja van: a felső és az alsó. A csonka piramis alapja két poligon, amelynek oldala párhuzamos párhuzamosan. [8]
Egy csonkolt piramist helyesnek hívnak, ha bázisai rendszeres sokszögek, és a bázisok központjait összekötő szegmens a csonkolt piramis magassága. Nyilvánvaló, hogy a helyes csonka piramis része a rendszeres piramisnak. [9]
Egy csonkolt piramist ábrázol, mint az előző problémát. A kívánt dihedral szög lineáris szögének ábrázolásához ArE-t és BF-t húzunk ([10]
A csonka piramis. helyes és rossz. [11]
A csonka piramis. amely rendszeres piramisból származik, szintén helyesnek nevezik. A rendszeres csonka piramis oldalirányú arcai azonos egyenlő oldalú trapéz alakúak, magasságukat apopémának nevezik. [12]
A csonkolt piramist helyesnek nevezik, ha a rendszeres piramis része. [13]
A csonkolt piramist helyesnek nevezik, ha a rendszeres piramis része. A rendszeres csonka piramis oldalirányú arcai egyenlő oldalsó trapéz alakúak. Mindegyik trapéz magasságát rendszeresen csonka piramis apophema-jának nevezik. [14]
A csonka piramist úgy írják le, hogy egy golyóba van írva, ha minden csúcsa a labda felületén fekszik. A piramis alapjai a gömb körvonalaiból felvett poligonok, amelyek párhuzamos síkokban fekszenek. Következésképpen a gömb középpontja a 00X vonalon fekszik, ahol D és O2 a körök középpontja. Könnyen bizonyítható, hogy bármelyik rendszeres csonka piramist fel lehet írni egy labdába. A leírt gömb középpontja mind a csonka piramisban, mind pedig a kúpban helyezkedhet el. [15]
Oldalak: 1 2 3 4